Ónodi vár: így segít egy régi fénykép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104onodivar/ciml.jpgA település azt reméli, hogy 2018-ban új lendületet kaphat a vár felújítása – pályázati győzelem esetén feltárással folytatódik a munka.

2018.01.04
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104onodivar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104onodivar/02.jpgJelenleg a legsürgetőbb feladat, hogy zárhatóvá tegyük az ónodi várat. Nem azért, mert belépődíjat akarnánk szedni, hanem mert így nem tudunk kiállítást rendezni a helyreállított délkeleti bástyában, amibe rendszeresen bemásznak helybeli fiatalok. A romterület látogatása pedig különösen sötétedés után balesetveszélyes lehet” - mondta el portálunknak Tarnóczi József, Ónod polgármestere. „Két neuralgikus pontja van a várnak: a déli bejárat és az északi várfal, amely a 19. század közepén a Sajó kétszeri áradása miatt az alapjaitól kidőlt. A terveink szerint utóbbi helyen, feltárással kezdjük majd a munkát 2018 tavaszán.

Az ónodi vár korai magja egy plébániatemplom volt, amelyet toronnyal és fallal erősített meg a birtokos Cudar-család feltehetően a 14. század közepén. A királyi engedély nélkül épített erősség tulajdonjogáért a század végén per kezdődött, 1416-ban Luxemburgi Zsigmond jóváhagyta a vár fennmaradását. A 15. században folytatódott a négyzet alaprajzú, a Sajó által táplált árokkal is védett vár építése a Cudar-család kihalása után is. 1516-ban Perényi Imre nádor lett a tulajdonosa, aki visszabontatta a korábbi épületek javát és reneszánsz palotát építtetett a várudvaron. Mohács után Perényi a töröktől távolabbra lévő Sárospatakot tette meg birtokközpontjának, így Ónodnak, mint rezidenciának a jelentősége csökkent, ám mint erősség, ekkor kezdett fontossá válni. Buda eleste után néhány évvel már kiépülhetett az óolasz-bástyás, ágyúállásokkal ellátott külső erődítése, s magát a mezővárost is palánkfallal vették körül. Nagyobb arányú kiépítését is tervezték, erre azonban nem volt pénz. Időközben a vár a Perényiek férfiágának kihalása után a Rákóczi-családhoz került (Lorántffy Zsuzsanna, Rákóczi György felesége maga is a várban született).

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104onodivar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104onodivar/03.jpgAz ónodi vár a modernizálás elmaradása dacára jól védhetőnek bizonyult, hiszen sosem tudták elfoglalni a törökök, pedig a többi közt 1639-ben a budai pasa korszerű tüzérséggel ostromolta. A kuruc harcok során azonban többször gazdát cserélt, míg végül 1688-ban a Thököly Imrével szövetséges krími tatárok felgyújtották. Mint vár, ezek után már nem játszott szerepet.

A 18. század elején az új tulajdonosai feltehetően kastélyt akartak kiépíteni az északnyugati bástyából, ám felhagyva az eredeti tervvel, végül magtárat alakítottak ki.

Nyilván észlelték a statikai problémákat az északi fal mentén, amelyet a Sajó bontó munkája okozott, ezért használták csak gazdasági célokra. Igazuk lett, hiszen a bástyára épített magtár és a fal is kidőlt alig több mint száz év múlva” - tette hozzá a polgármester. „2018-ban majd a Tomka Gábor vezetésével tervezett ásatás dönti el, hogy miként, milyen technológiával tudjuk ezt a falszakaszt helyreállítani és ennek költségigénye határozza majd meg azt is, hogy a vár egyéb pontjain mire jutunk.

Bár a vár köveiből sokat széthordtak a környékbeliek a 19. században, a lassú pusztulást már fényképek is dokumentálták. Így a gyűjtőmunka eredményeként olyan felvételek is a polgármesteri hivatal tulajdonába kerültek, amelyek akár a helyreállítást is segíthetik.

Van olyan 20. század eleji fotográfiánk, amelyen például a mainál még nagyobb tömegben látható az egykori kapuépítmény maradványa. Ennek a rekonstrukciónál is hasznát vehetjük majd, hiszen nem feltételezéseket, hanem tényeket vehetünk alapul” - mondta Tarnóczi József.

A 2018 elején elkezdődő beruházás a helybeliek reménye szerint csak az első lépcsője lesz az ónodi vár teljes rekonstrukciójának.

 

Az ónodi vár a műemlékem.hu adatbázisában

 

Védett romvárak Magyarországon

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Traktorok törték fel az avar sáncokat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180114mercedesfeltar/ciml.jpgValószínűleg még egy évszázada is lehetett látni a nyomát Kecskemét határában a gigantikus, csaknem másfél ezer éves avar sáncrendszernek.

» tovább

Indul a szakmérnöki!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180111szakmernoki/ciml.jpgNégy félév során szerezhetik meg a hallgatók a speciális, elsősorban elméleti tudást a Műegyetemen. Dr. Mezős Tamás tájékoztatója a képzésről.

» tovább

Fülek: ezerkétszáz látogató ostromolta a várat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180106fulekijaratok/ciml.jpgA szervezők sem számítottak arra a hatalmas látogatótömegre, amelyet a vár alatti járatrendszer vonzott 2018 első szombatján. Aki lemaradt, májusban bepótolhatja!

» tovább

Közkincs-kereső 2017: királysírok, kincsleletek

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180104kozkincskereso2017/ciml.jpgA magyar királyok azonosítása, a rézkori kincs, vagy a környei szarkofág és erőd vonzotta inkább a hallgatókat az archívumba?

» tovább

Elveszett királyok éve volt 2017

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180101magazin2017/ciml.jpgA magyar királyok temetkezései, földi maradványaik azonosítása, romemlékeink visszaépítése, teljes rekonstrukciója – ezek voltak a legnépszerűbb témák.

» tovább