Karoling központ állhatott az apátság helyén?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160708kaposszentjakabarcheologia/ciml.jpgFeltárási eredmények és írásos emlék is arra enged következtetni, hogy a 9. században Karoling központ állt Kaposszentjakabon - írja az Archeologia.

2016.07.08
Szöveg: Kovács Olivér, forrás: Archeologia

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160708kaposszentjakabarcheologia/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160708kaposszentjakabarcheologia/11.jpgA kaposszentjakabi bencés monostor a legkorábbi ismert, dokumentált főúri, vagyis nem királyi alapítású kolostor az országban. Vélhetően nem volt a saját korában példa nélküli, ám az írott források ritkasága miatt alig tudunk többről. A 15. századi átiratban megmaradt kaposszentjakabi alapítólevél 1061-re teszi az alapítást, a magyar krónika által megőrzött említés pedig 1067-re a felszentelést, amelyen Salamon király és Géza herceg is részt vett Geur/Győr fia Atha/Ottó somogyi ispán meghívására. Az alapítólevél legérdekesebb részlete annak a korábbi templomnak az említése, amely az alapítás előtt itt állt. Erre utaló nyomokat már az 1960-es években Nagy Emese által vezetett feltárásokon megfigyeltek ugyan, a templom romjainak azonosítására azonban akkor még nem került sor. Az alapítólevél szerint ez a Szent Jakabnak szentelt régi templom már 1061-ben elhagyatott volt. Ezt a kutatók többsége azzal magyarázta, hogy a század közepi pogánylázadások során sérült meg, s István korában épülhetett. Ám az alapítólevél nem tesz említést semmiféle rombolásról, vagy rongálásról, viszont kifejezetten a templom szerfölötti régiségét és elhanyagoltságát nevezi meg a templom elhagyatottsága okaként.

Molnár István tavalyelőtti feltárásának talán az volt a legfontosabb eredménye, hogy megtalálták az alapítólevélben említett, alapítás előtti templom maradványait. Az épület sekély, nagy kőtömbökből álló alapozását főleg az apátsági templom belső falainál tudták végig követni.

Idén tavasszal folytatódott a kutatás az egykori apátság területén. A legérdekesebb szelvénynek az bizonyult, amelyet a hajdani épületegyüttestől délre nyitottak, s amelyben egy – a ferde domboldalba vágott padkára épített – sánc, kora középkori erődítés maradványa került elő.

Teljes hosszában nem sikerült megkutatni, a monostor alapfalai és modern építkezések is rombolják, ám a nyomvonala alapján biztos, hogy a dombtetőnek azt a részét zárta el, amelyen a korábbi templom, majd a későbbi apátság is állt. 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160708kaposszentjakabarcheologia/08.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160708kaposszentjakabarcheologia/04.jpgAz eddigi leletek, kerámiatöredékek, vizsgálatok, illetve leletösszefüggések azt valószínűsítik, hogy a sánc 9. században épült, a monostor alapításakor már elpusztult, ekkora a domboldalba vágott padkák is feltöltődtek. A pontos datáláshoz még a C-14-es vizsgálatok eredményét várják, de jelenleg az a legvalószínűbb, hogy a sánc és a korábbi templom a 9. században készült és egy Karoling-kultúrkörhöz tartozó központ részei. A dombtól néhány kilométeres körzetében több avar-, illetve kora középkori (még a magyar honfoglalás előtti) megtelepedés ismert, így valószínű volt egy hatalmi központ léte is.

A kaposszentjakabi apátság területének nagyobbik részét még nem kutatták meg, így a feltételezett Karoling központról is töredékesek az ismereteink. Mindenesetre ez a kutatási eredmény is felhívja a figyelmet arra, hogy milyen keveset tudunk egyelőre Pannonia magyar honfoglalás előtti évszázadáról.

 

A teljes cikk és további képek a feltárásról az Archeologia - Altum Castrum Online cikkében

 

Rádióriport a feltárásról Molnár István régésszel a Közkincs-kereső 2016. július 6-i adásában

 

A kaposszentjakabi apátság a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább

Átadták az örökségvédelmi díjakat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315dijatadas/ciml.jpgÁtadták a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat, illetve a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat a nemzeti ünnep alkalmából.

» tovább