Így lett a kincsből valóban közkincs

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170310lekrikincsbemutat/ciml.jpgTúlteljesített a régészeti magáncég: a Lekri Group nem csak feltárta a páratlan rézkori leletegyüttest, de restaurálta, megújulását pedig filmen is dokumentálta.

2017.03.10
Fotó: Lekri Group, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170310lekrikincsbemutat/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170310lekrikincsbemutat/02.jpgMég 2016 év végén került elő a rézkori kincslelet a Somogy megyei Magyaregres mellett folytatott feltáráson, ahol a Forster Központ megbízásából a Lekri Group Kft. szakemberei dolgoztak a NIF Zrt. M67 gyorsforgalmi út beruházása kapcsán. Mivel a területen már korábban is ismertek voltak rézkori objektumok, a feltárás során előkerült, feltehetően 5-6 ezer éves alap-, illetve kerítőárkok, agyagnyerő gödrök és a hajdani épületek cölöplyukai nem érték meglepetésként feltáró régészeket, dr. Kiss Pétert és Hornok Pétert. Az egyik épület alapárkában azonban egy szájával lefelé fordított ép fazekat találtak.

A még ismeretlen betöltésű edényt munkatársaim kibontották és szakszerűen felszedték, tartalma megismeréséhez azonban a helyszínen nem láttak hozzá. Restaurátor kollégánknak eleve feltűnt, hogy szokatlanul nehéz az edény. Rögtön a restaurátor műhelyben folytatott bontás első perceiben leletek kerültek elő a fazék betöltéséből, így annak előzetes, roncsolásmentes vizsgálata mellett döntöttünk. Röntgen-, majd CT-vizsgálattal derítettük ki, hogy a fazék belsejét szinte teljes egészében kitöltik a belehelyezett tárgyak. Az addigi reményünk ekkor vált bizonyossággá és foghattunk neki a beltartalom aprólékos feltárásának, dokumentálásának” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Nyikus Krisztián, a Lekri Group Kft. ügyvezető igazgatója.

A lelet már csak azért is jókora szakmai izgalomra adott okot, mert a rézkor időszakából, legalábbis ebből a földrajzi térségből meglehetősen ritkák már az ép edények is, pláne a nagy darabszámú tárgyegyüttesek. Az pedig szinte egyedülálló, hogy egy kincslelet szakszerű régészeti feltárás során és ne a véletlennek köszönhetően kerüljön elő. Csak az előbbi esetben van remény a tárgyak és a hozzájuk kapcsolódó információk teljes megmentésre, hiszen az amatőr buzgalom, netán a véletlen bolygatások legtöbbször a leletek egy részét megsemmisítik. A kézzel formált, kettőskúpos alakú, oldalt átfúrt bütykökkel díszített őskori fazék kialakítása árulkodott a korszakról, amikor készítették: az azt formázó fazekas a középső rézkori úgynevezett Balaton-Lasinja régészeti kultúra népességéhez tartozott. 

Maga a rézkor „megszületése” – ezt kevesen tudják – eleve rendelkezik egy érdekes magyar vonatkozással. Létezését a kalandos életű magyar régésznek, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc miniszteréből és diplomatájából végül a Kiegyezés után a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói bársonyszékéig emelkedő Pulszky Ferencnek sikerült bebizonyítania. Ő győzte meg az akkori művelt világ 1876-ban, Budapesten tanácskozó valamennyi fontos régész tudósát arról, hogy indokolt a már korábban is ismert kő- és a bronzkor közé egy új korszakot beiktatni.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170310lekrikincsbemutat/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170310lekrikincsbemutat/03.jpgA rézkor éppen a feltárt leletek ritkaság miatt viszonylag kevéssé ismert korszaka ez, s bár Somogy megyében félszáz lelőhelye ismert, legfeljebb csak feltételezések vannak az akkor élt, többnyire állattartással, növénytermesztéssel foglalkozó, letelepedett, kis falvakban, tanyákon élő népesség mindennapjairól. Tudjuk, hogy a Dunántúlon folyók, patakok közelében, dombokon elhelyezkedő telepeik viszonylag közel álltak egymáshoz. E korban terjedt el nagyobb tömegben a háziasított szarvasmarha tartása és kezdtek el szélesebb körben ekét használni. Az újkőkort követően ekkoriban jelentek meg a társadalomban a korábban nem jellemző, nagy vagyoni különbségek – a rézkor innovációja némelyeknek hatalmas gazdagságot hozott. Felszíni házakat építettek, több helyütt a patics, vagyis a sárral tapasztott fal maradványa is előkerült. A rézkori feltárásokon többnyire edénytöredékek kerülnek elő, bár a korszaknak nevet adó fémek is akadnak. Leletei alapján az egész Dunántúlt uraló Balaton-Lasinja kultúra népe szoros déli kapcsolatokkal rendelkezett, de anyagi kultúrájukba beépültek a helyben talált korábbi népesség – az újkőkor végén és a kora rézkorban itt élt Lengyeli kultúra – ismeretei, kelet-alpi fémműves kapcsolatai is.

A most előkerült magyaregresi kincsleletben csaknem ezer tárgy volt – többségük különböző méretű és anyagú gyöngy. Néhol még a felfűzésükre használt textilszál töredékei is megmaradtak. Csaknem hétszáz kis rézgyöngy került elő, mellettük 262 nagyobb méretű, mészkőből, illetve kagylóból kialakított gyöngyre leltek. Az edényből három nagyméretű, rézből készült spirális karperec, illetve két dupla spirális, réz ruhadísz is előkerült. A leletegyüttest a feltáró szakemberek a Krisztus születése előtti negyedik évezred elejére, Kr. e. 4000 és 3500 közé keltezik. „Amióta az ember értékkel rendelkezik, felmerült benne az igény, hogy értékeit biztonságban tudja. Ennek a legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja a világtörténelemben mindig is a földbeásás volt. A kincslelet előkerülése pedig azzal magyarázható, hogy vagy elfelejtette, hogy hová rejtette el, vagy pedig nem volt módja érte menni” – vélekedik a feltáró dr. Kiss Péter.

A fantasztikus lelet természetesen restaurálva látványos igazán a nagyközönség számára, ezért Társaságunk ezt a munkát is elvégezte. Így most eredeti szépségükben lehet gyönyörködni a tárgyakban. A feltárásról és a restaurálásról egy kisfilmet is készítettünk, hogy az érdeklődők minél többet megtudhassanak a kincsleletről. Nem is nagyon tehettünk másként, hiszen a cégünk jelmondata az, hogy „Értéket mentünk”, így az összetett munkával csak a küldetésünknek igyekeztünk megfelelni” - tette hozzá Nyikus Krisztián.

A páratlan rézkori kincslelet a későbbiekben a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba kerül majd, ahol feltehetően az állandó régészeti kiállítás egyik ékköve lesz. A kincsről készített kisfilmet azonban már most megnézhetjük.

 

 

A Lekri Group honlapja

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Zrínyiújvár: itt az első arany!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170525zrinyiujvar/ciml.jpgÖsszeomlott kútház, embercsontok, használati eszközök – már vagy 15 méter mélyen jár a kutatás Zrínyiújvár kútjában.

» tovább

Keresik a császár mását a Floralián

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170518floraliahadrianus/ciml.jpg1900 éve lépett a császári trónra Hadrianus, aki korábban Pannonia helytartója is volt. A Floralián hasonmásversenyt rendeznek majd az emlékére.

» tovább

Sátoraljaújhelyre kerül az Év Múzeuma díj

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170517evmuzeuma/ciml.jpgAz eddigiektől eltérően már a Múzeumok Majálisa előtt nyilvánosságra hozta a Pulszky Társaság a díjazottak névsorát.

» tovább

Fémkeresősökkel rekonstruálhatják a muhi csatát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170511muhicsatakeres/ciml.jpgIdén áttörésre kerülhet sor a 13. század leghíresebb csatájának kutatásában: a több száz hektár átvizsgálása csak a közösségi régészet keretén belül sikerülhet.

» tovább

Vác: nem kell a vár, nem kell Géza király?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170507vacivar/ciml.jpgKüszöbön áll a váci ferences kolostor részleges felújítása. Ám míg a barokk épület megmenekül, a középkor alighanem föld alá kerül.

» tovább