Megújulásunk támogatója:  

Megelőzték a régészeket a vártemplom feltárásánál

Ugyan a szakemberek azt remélték, hogy a helyükön maradhattak a nagyrészt elpusztult szegedi vártemplom kapuzatának faragványai, a feltárás – ebből a szempontból – csalódást okozott.
Ugyan a szakemberek azt remélték, hogy a helyükön maradhattak a nagyrészt elpusztult szegedi vártemplom kapuzatának faragványai, a feltárás – ebből a szempontból – csalódást okozott.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101024szegedvartempl/003.jpgÉvek óta vártunk rá, hogy feltárjuk az egykori vártemplom nyugati, bejárati részét. Abban reménykedtünk, hogy talán az épület lebontásakor a helyükön maradtak a kapuzat faragványai, azonban a mostani ásatási szezon első két hete még nem hozott eredményt” – mondta el a műemlékem.hu-nak Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc múzeum ásatásvezető régésze.

Mint arról korábban már beszámoltunk, immár tíz éve tart az egykori szegedi vártemplom feltárása. Az erdélyi sókereskedelem miatt mind jelentősebbé váló alföldi település (Szeged 1246-ban kap városi rangot, a várat a 13. század hatvanas-nyolcvanas éveiben emelik) vártemplomát a 14. század első felében kezdték építeni. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templom ugyan a kereskedelmet ellenőrző vár területén állt, azonban – legalábbis részben – a város temploma is lehetett, amiről a feltárt temetkezések nagy száma is tanúskodott.

Körülbelül ezer sírt találtunk, s mivel a templom kriptáit, illetve a körülötte lévő temetőt két évszázadon át használták, tízezres nagyságrendű lehetett az itt eltemetettek száma” – mondta Fogas Ottó. A csontmaradványok nagy száma miatt az egyik legjelentősebb antropológia kutatást lehetett elvégezni a magyarországi középkor évszázadaiból. A csontokon talált sérülések, betegségek nyomai a 14-15. századi szegediek életmódjáról adtak képet.

A vártemplom a második virágzását a 15. század második felében élte. Ekkor – valószínűleg Mátyás uralkodása alatt – gótikus és részben reneszánsz stílusban átépítették és kibővítették.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101024szegedvartempl/001.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101024szegedvartempl/002.jpgUgyan a faragványokból csak töredékek maradtak, ám azok nagyon magas szintű munkáról tanúskodtak. A vártemplom átépítéséhez – mivel királyi birtok volt – talán a budai, visegrádi építkezésekről hozták át a kőfaragókat, a munkálatokat pedig királyi építőmester vezethette.

Az átépítés nyilván a templom kapuzatára is kiterjedt, ezért vártuk a feltárását harmadik esztendeje. Eddig azonban különböző, a 20. században lefektetett vezetékek, köztük egy tízezer voltos elektromos kábel állta az utunkat” – tette hozzá a régész.

A 15. századi virágzást követően a török először 1526-ban, a mohácsi csata után, Budáról visszafelé csapott le a városra, s így a várra is. Ekkor azonban csak felégették, véglegesen 1543 farsangján foglalták el.

A várat ugyan átépítette, korszerűsítette a török, a templommal azonban nemigen törődtek. Még állt ugyan 1686-ban, amikor felszabadították a várost, azonban a 18. század elején nekikezdtek a bontásának, a területét pedig feltöltötték. Talán ebben a korszakban bontották le a kapuzatot is, hogy a köveit beépítsék a vár más részeibe.

A 18. századi adatokból tudjuk, hogy a templom nyugati végéből egy Főőrhelyet (Hauptwacht néven) alakítottak ki, melyet egészen a Mária-Terézia kori nagy átépítésig, a 18. század közepéig használtak. Jogos volt tehát a feltételezésünk, hogy a kapuzat megmaradt, hiszen miért bontották volna le, ha utána feltöltik a területet? Részben sikerült is a teóriát igazolnunk, hiszen itt, a nyugati oldalon maradtak fenn legnagyobb magasságban a templom felmenő falai. A kapuzat faragványait azonban elbontották” – mesélte Fogas Ottó. A feltárást azonban folytatják, még három héten át kutatnak a területen.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101024szegedvartempl/006.jpgAz egykori szegedi vártemplom faragványaiból csak néhány töredék maradt fenn. A vár nagy árvíz utáni, 1881-es lebontásakor egy helybéli építőmester figyelt fel a kövekre. Kovács István a saját költségén válogattatta ki a faragványokat a törmelékből. A kövek között nem csak középkori, de római kori is akadt: a feliratos kő és a márvány császárportré arról tanúskodik, hogy itt lehetett az a Partiszkon nevű település, amelyet Ptolemaiosz említ, s amelyet a 2. században létesítettek. Az ókori és középkori kőanyag (részben Kovács István hagyatéka, részben az elmúlt évek ásatási eredményei) a vár kőtárában tekinthető meg.


Kapcsolódó cikkeink:

Kábel állja útját a templomkapu feltárásának

Tovább kutatják Szeged eltűnt várát

Megtalálták Szeged Bastille-át


Hangos riport a szegedi várról: séta Horváth Ferenc régésszel a hajdani falak között

 

A vár egyik maradványa: a vízibástya a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.10.24


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)