Megújulásunk támogatója:  

Vaskor: a kutatástól a bemutatásig

Kezdetét vette a Vaskor-Duna projekt rendezvénysorozata: a régészeti tábor keretében a többi közt ásatás megtekintésére, előadásokra, erdei sétákra is várják az érdeklődőket.

Az Európai Unió Interreg Duna Transznacionális Együttműködési Programja keretében 2017. január 1-jén indult el Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia részvételével a harminc hónap futamidejű európai partnerségi projekt, melynek címe: A Duna-medence kora-vaskori monumentális tájai (röviden a Vaskor–Duna).

A projekt kezdeményezője és vezetője a grazi Universalmuseum Joanneum. Magyar projektpartner az Archaeolingua Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum. Külföldi projektpartner a bécsi, a grazi, a ljubljanai, a maribori egyetem, a zágrábi régészeti intézet, a szlovén kulturális örökségvédelmi intézet, a zágrábi régészeti múzeum. Mellettük az öt országból kilenc intézmény társult partnerként vesz részt az együttműködésben.

A vaskor

A vaskor a vas használatáról kapta nevét. Időrendileg két nagyobb periódusát jegyzi a tudomány. A korai vaskor, a Hallstatt-kor Kr. e. 800-tól a Kr. e. 450-es évekig tartott, a késői vaskor, azaz La Tène-kor pedig a Kr.e. 5. század közepén kezdődött és Pannonia római meghódításával ért véget. A vaskort a virágzó kézműipar jellemezte. A szerteágazó kereskedelmet segítette a gyorsabb közlekedés a vasból készült zablákkal felszerszámozott lovakkal és a vasalt kerekű kocsikkal. Erre az időszakra a Kárpát-medence egész területén fejlett gazdálkodással, vas- és kerámiaművességgel rendelkező településhálózat alakult ki.

A Vaskor–Duna projekt a korai vaskor monumentális régészeti tájaival foglalkozik. E területek jellegzetes képét a magaslati települések és a halomsírok (tumulusok) által alkotott temetők formálták a Kr. e. 9-5. század közötti időszakban. Ekkortájt terjedt el a hamvasztott sírok fölé emelt halmok gyakorlata, nem egyszer a 100–150 évig használt temetők halomsírmezővé váltak. Utóbb a temetkezési szokás változásával, a fa-, illetve kőszerkezetű sírkamrákkal egyre nagyobb méretű sírhalmok keletkeztek. A Duna-régió egy összefüggő, közös kultúrához, az úgynevezett keleti Hallstatt-körhöz tartozott. Az elnevezés (amely a felső-ausztriai városnévből ered, ahol sok szász halomsírt tártak föl) a törzsterületen – a mai Dél-Németországban, Ausztriában, Csehországban – megmutatkozó hatás nyomán egész Európában azonos. Ennek az időszaknak tájképi maradványa nálunk elsősorban a Dunántúlon, a Duna és mellékfolyóinak környezetében lelhető föl.

Vaskor–Duna-projekt 

A transznacionális projekt fő célja olyan közös stratégiák kidolgozása és megvalósítása, amelyek nemcsak a tudományos, hanem a kulturális turisztikai érdeklődést is fölkeltik a kulturális és a természeti örökséget egyesítő, kétségtelenül sérülékeny, ugyanakkor izgalmas és impozáns őskori tájak iránt. Felhívják a figyelmet az északnyugati Duna-medence kulturális és természeti környezetének szerves részét alkotó kora vaskori területek jelentőségére. 

A projekt különleges módszere, hogy nem az egyes régészeti lelőhelyekkel, hanem együttesen az őskori tájakkal foglalkozik a résztvevő öt ország kilenc mikrorégiójában. Célja és feladata: kutatás, adatgyűjtés, kulturális-, természeti örökségvédelem, közös örökségi adatbázis létrehozása, a régészeti helyszínek és emlékek bemutatása, ismeretterjesztés, a régészeti területek turisztikai megismertetése. 

A kutatástól a bemutatásig eszmény jegyében rendezik meg a projektpartnerek a magyarországi Régészeti tábort, amelyben a kutatási program megvalósítása, a zártkörű, tudományos projektesemények szorosan összekapcsolódnak a nagyközönség számára rendezett népszerű rendezvényekkel.

Régészeti Tábor: események, programok

Az eseménysorozat megnyitóján, 2018. szeptember 13-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban köszöntötték a Régészeti tábort, ezt követően Szabó Miklós régész, akadémikus Kelta vándorlások az európai térségben címmel tartotta meg díszelőadását.

A közönségprogramok közt bizonyára érdeklődésre tart számot a süttői ásatás megtekintése. A Magyar Nemzeti Múzeumban előadások keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők Magyarország vaskorával. Jerem Erzsébet előadásában A kora vaskori elit hatalmi helyzetével a Dunántúlon és a sókereskedelem jelentőségével (szeptember 20.) foglalkozik, B. Szöllősi Györgyi a Kárpát-medencében élő keltákról szól (szeptember 27.). A háborúkról, a harcosokról, a fegyverekről V. Szabó Gábor (október 4.), a vaskori öltözködésről és az ékszerekről Sáró Csilla, Pásztókai-Szeőke Judit (október11.) beszél. A Csodaszarvas népe, a szkíta emlékek a témája Czifra Szabolcs előadásának (október 18.). Tankó Károly a vaskori erődítményekről (október 25.), Czajlik Zoltán a vaskori fémművességről (november 8.), Zsombéki Blanka a vaskori szakralitásról (november 29.) informálja hallgatóit. Az öt folyó vidékétől a buddhizmus szent földjéig címmel a vaskori Indiáról Renner Zsuzsanna tart előadást (november 15.). 

A Nemzeti Múzeum családi programjainak keretében a gyermekek a sámán kunyhójában a totemkészítéssel ismerkedhetnek. 

A Kulturális Örökség Napjaihoz csatlakozva vaskori időutazásra invitálnak a Tátika környékén, kalandozásra a göcseji múzeumban, ősi ösvényeken visz az út Sopron-Várhelyen, a soproni múzeum régészeti gyűjteményében, valamint Százhalombattán a Régészeti Parkban vezetés várja a látogatókat.

A Kutatók Éjszakájához is kapcsolódnak a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE vaskori, régészeti ismeretekből táplálkozó programjai a Nemzeti Múzeumban, illetve az ELTE Régészettudományi Intézetében. Szó kerül a múlt fölfedezésre váró emlékeiről, a kérdés társadalmi elfogadottságáról az élményrégiók vonatkozásában, illetve arról, a ma emberének mit mesél az „agyagállat”. 

A Vaskor–Duna-projekt zárórendezvényének a színhelye Sopron (október 4–7.). Az Archaeolingua Alapítvány a fő rendezője a monumentális régészeti tájak kutatásáról, felderítéséről, megőrzéséről és bemutatásáról szóló tudományos tanácskozásnak. A konferencia keretében kerül sor a régészeti helyszínek bemutatásának turisztikai szempontjait tárgyaló kerekasztal konferenciára. 

A nagyközönség körében érdeklődésre tarthat számot az erdészeti kirándulás a Károly-magaslaton és a séta az idén júliusban avatott Sopron-Várhely régészeti örökségi tanösvényen, ahol hét részletes, magyar, angol és német nyelvű, tudományos igényű, ugyanakkor népszerűsítő felirattal ellátott és képekkel, rajzokkal illusztrált tábla ismerteti meg az érdeklődőket a Soproni-hegység vaskori régészeti tájaival.

A Vaskor–Duna-projekt a Duna Transznacionális Program keretében, az Európai Regionális Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában valósul meg.

 

2018.09.13

Képgaléria a cikkhez

5


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (10) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

A Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.