Megújulásunk támogatója:  

Feléled a rózsamenyasszony

A rózsamenyasszony hagyományát élesztik fel vasárnap Solymáron. Még nem keresik a legerényesebb, szegény sorsú leányt, de ki tudja, mit hoz a jövő?
A rózsamenyasszony hagyományát élesztik fel vasárnap Solymáron. Még nem keresik a legerényesebb, szegény sorsú leányt, de ki tudja, mit hoz a jövő?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130426rozsamenyasszony/02.jpgÁprilis 28-án, vasárnap délután a solymári római katolikus templomban, majd a művelődési házban emlékeznek majd Karátsonyi Guido grófra és az általa teremtett nemes hagyományra: 1882-ben alapítványt tett, amelynek révén minden évben kiválasztották az uradalmán élő hajadonok közül a legerényesebb szegény sorsú leányt, akit a kamatokból kiházasítottak. A gróf halála után fiai, Camillo majd Jenő gondoskodott róla, hogy minden évben jusson ünnepélyre és hozományra való, ám az első világháború - jelen esemény szerint aligha végleg - elsöpörte a nagylelkű felajánlást.

A rózsaesküvőkről részleteket Jablonkay Mária alant következő cikkében talál, a vasárnapi esemény részletei a csatolt meghívóban!

 

Jablonkay Mária: Az első rózsaesküvő 

Solymár, 1882. május 10.
Gróf Karátsonyi Guido (1817-1885), aki „a nemesség kötelez” elve alapján megannyi nagyszerű, nemes felajánlást tett a hazai kulturális élet támogatásáért, köz- és egyházi épületek emeléséért, hadiárvák, rokkantak, özvegyek megsegítéséért, nagy családi veszteségeket szenvedett el az 1870-es évek első felében. Elvesztette feleségét Marczibányi Máriát, Guidobaldina nevű leányát, majd unokáját és Adrienne nevű leányát igen rövid idő leforgása alatt.  Ettől kezdve a krisztinavárosi pazar palotában már nem volt többé maradása, gyermekeivel másik, kisebb házába vonult vissza.
1882-ben újabb nagyszerű felajánlást tett. Az 1868-ban megjelent Szentek élete c. könyvben olvasott Szent Medárd püspök és hitvalló történetéről és a rózsaünnepről. E történet hatott reá példájával. Szent Medárd, „aki a Krisztus utáni hatodik században élt, Noyon püspöke volt. Ő alapított először rózsaünnepélyt az erkölcsi tisztaság, a tisztalelkű leányság nagy értékének megbecsülésére, tiszteletére, az erényes életre való buzdításul.” /Vácz J./

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130426rozsamenyasszony/03.jpgGróf Karátsonyi Guidonak (balra Barabás Miklós rajzán) az alkalmat a felajánlás megtételére Rudolf trónörökösnek, Ferenc József császár és király fiának a belga Stefánia főhercegnővel 1881. május 10-én kötött esküvője adta. Ennek emlékére 20000 forint értékű alapítványt tett, hogy annak kamataiból minden évben rózsaünnepélyt tartsanak a vörösvári uradalom soron következő falujában, és ott a legméltóbb leánynak tekintélyes értékű erénydíjat adjanak át.

A három szomszédos falu hajadonjai közül Erdődy grófnő által kiválasztott első leány a solymári Thaller Borbála volt. Érdemes tudni, mit ír erről a solymári Historia Domusban a falu plébánosa: „Erkölcsös, s jó magaviseletű, a magyar nyelvben jártas, római katholikus, 17-19 éves hajadonoknak lesz kiadva a jutalom… A méltó hajadont a községi elöljáróság terjeszti fel.

A nagy nap előkészületeiről a Pesti Hírlap olvasói néhány nappal az ünnep napja előtt megtudhatták, hogy a földesúr 500 terítékes díszebédet rendelt, és hivatalosak a nagy eseményre miniszterek, államtitkárok, hivatali személyek, dr. Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek, a megye fő- és alispánja, Budapest főpolgármestere és polgármestere, a szomszéd földesurak.

És a nagy nap reggelén nem volt elég jó az idő. Mégis a fővárosból, szomszéd falvakból sokan érkeztek gyalog, lovon, szekéren. /Még nem épült meg az esztergomi vasútvonal./ Az érkező grófi hintót, és a vendégeket hozó hintósort a mai Szarvas csárdánál solymári legények fehér pikékabátos, piros vállszalagos, kalapjuk mellett virágot viselő bandériuma fogadta, élén a szolgabíróval. Mozsárágyú durrogása emelte az ünnepi pillanat fényét. A menet a falu szélén állt meg a zöld gallyakból font diadalkapunál, amelyen az „Isten hozta vendégeinket!” felirat díszlett, mellette nemzeti színű zászlókkal tisztelgő fiatalemberekkel. A község jegyzője köszöntötte a nászanyát, a gróf urat és a fényes vendégsereget. Az ünneplőbe öltözött solymáriak csöndes kalapemeléssel viszonozták a gróf köszöntését. A falu képviselőtestülete is ünneplőben volt, mellettük fehér ruhás leányok álltak virággal a kezükben. Várták a tanácsházánál a hintókon érkezőket, akiket immár fúvószenekar is kísért.  A bíró házánál Erdődy grófnő másik hintóba ült, majd a menyasszony házához hajtottak.

A falu apraja-nagyja a mátkapárral együtt várta a grófot és a nászanyát, akik mellett ott volt a sok érkező érdeklődő, akik mind résztvevői akartak lenni a Magyarországon első ízben megtartott rózsakoszorúzáson és esküvőn. A tizenkét fehér ruhás leány által alkotott sorfal mellett elhaladó gróf úr és Földváry Mihály alispán fekete atillában léptek a házba. A tisztaszobában várakozó mátkapárhoz Karátsonyi Guido gróf úr intézett rövid beszédet, emlékeztetve a fiatalokat a rózsaünnep és a trónörökös pár esküvőjének kapcsolatára, és hangsúlyozva a rózsakorona jelentőségét és a kitüntetés értékét. Ezt követően a földesúr bemutatta a nászanya szerepét betöltő Erdődy grófnőnek a fiatalokat.

A díszhintóba beszálló Erdődy grófnő jobbjára ültette Thaller Borbálát, az első hazai rózsaleányt, hogy a templomi koronázásra és esketési szertartásra vihesse. A kocsiban velük szemben két fehér ruhás nyoszolyólány foglalt helyet. A gróf, Milbich Mihály vőlegény és a közönség gyalog követte a hintót. A menet megindult a templom felé. Az utcák, házak feldíszítve. A templom előtt az első rózsaesküvő tiszteletére a járás összes papja díszes ornátusban várta dr. Haynald Lajos bíboros, kalocsai érseket, aki lovas bandérium kíséretében, mozsárágyúzás és harangzúgás közepette érkezett a templom elé.

Őt köszöntötte Glázer József, a falu plébánosa. A zöld tavaszi lombokkal, ünnepi körmeneti zászlókkal, virágokkal díszített templomba a bíboros áldást osztva vonult be, őt követte a násznép. Majd Glázer József lépett a szószékre. Német nyelven fejtegette az ünnep keletkezését, fontosságát, a kitüntetett leány erényeit, és vőlegényének szorgalmas, becsületes életét. Ezután következett a szentmise, amelynek végén a plébános megáldotta az oltárra helyezett rózsakoronát, utána átnyújtotta a nászanyának, aki a szentélyben felállított baldachinos trónuson ült, jobbján a rózsalánnyal, balján az egyik nyoszolyólánnyal. Erdődy grófnő ünnepélyesen megkoronázta az elé térdeplő menyasszonyt. Majd a leány megkoronázott fővel állt vőlegényével az oltár elé, az esketésre készen. Az orgonán Roth József kántor halk prelúdiumot játszott. Ekkor állt fel Haynald Lajos bíbornok érsek a szentélyben álló másik trónusról, hogy az elébe térdeplő fiatalokat megeskesse. Mögöttük a 12 fehér ruhás leány állt, s a két násznagy, gróf Karátsonyi Guido, a menyasszony és Földváry Mihály alispán, a vőlegény násznagya. Az esketési szertartás az egész papság részvételével történt. A bíboros beszédében intette az új házasokat arra, hogy az erények igazi jutalmukat a mennyben nyerik el.
Az esketési szertartás után ”Földváry Mihály alispán meleg hangú magyar beszéd kíséretében átadja a menyasszonynak az ezer forintot, mint erényei és feddhetetlen élete jutalmát…”/Vácz J./

A nászmisét követően a fiatal pár a gróf úrral, a bíborossal és a nászasszony grófnővel a menyasszony házához hajtatott, ahol az esküvői ebéden vettek részt. Az örömszülőket az a megtiszteltetés érte – ami azóta sem ismétlődött meg – hogy az előkelő vendégek az ünnepi asztalnál vendégei voltak egy földműves családnak.

A gróf úr vendégeinek az iskola termében terítettek, a falubeliek a lombsátor alatt ették meg a finom lakodalmas ebédet, amelyhez fúvószenét a helybeli zenekar szolgáltatott. A gróf úr később érkezett vendégeihez a tanterembe, az ünnepi ebédre. Megkezdődött a pohárköszöntők áradata a földesúrra, az alispánra, a rózsaleányra, a magyar katolikus klérusra, a hajadont ajánló három öregasszonyra és a sajtó képviselőire. A csodálatos nap tánccal folytatódott, bár a leírás szerint az erős szél és a porvihar megnehezítette a programot, s a kinti délutáni népünnepély el is maradt.

Az első rózsamenyasszony 63 évet élt, férje 19 évvel élte őt túl.

A rózsaesküvő országosan egyedülálló érték volt gróf Karátsonyi Guido Solymár-Pilisszentiván- Pilisvörösvár alkotta vörösvári uradalmában 1882-1914 között. Gróf Karátsonyi Guido 1885-ben hunyt el, a kamenicai templomban helyezték örök nyugalomra.  Az elkövetkező évtizedekben fiai, gróf Karátsonyi Camillo, majd halála után testvére, gróf Karátsonyi Jenő folytatták a nemes rózsaesküvő-hagyományt, amely az I. világháborúval ért véget 1914-ben. Gróf Karátsonyi Jenő földesurat a solymári kegytemplomban temették el. Emléktáblája a szentély oldalsó falán látható.

A „nemesség kötelez”. Bárcsak akik megtehetnék, ma is így segítenék a szegény, tisztességes fiatalokat, hogy legyen lehetőségük egy jobb jövőt kezdeni!

A cikk dr. Jablonkay István 1979-ben, és Vácz József 1995-ben kiadott tanulmánya alapján íródott, több esetben egyenes átvétellel. Forrást képeztek az egykori Vasárnapi Újság cikkei is /OSZK/.

 

Meghívó a vasárnapi rendezvényre

 

Riport Jablonkay Máriával a Közkincs-keresőben

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

2013.04.26


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)