Megújulásunk támogatója:  

Európa öröksége a magyar állam bölcsője

A kapuban elhelyezett emléktábla figyelmezteti a látogatót arra, hogy az Európai Örökség egyik helyszínén jár. Az esztergomi vár néhány évtizede csupán szétdúlt romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak.
A kapuban elhelyezett emléktábla figyelmezteti a látogatót arra, hogy az Európai Örökség egyik helyszínén jár. Az esztergomi vár néhány évtizede csupán szétdúlt romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090821esztergom/002.jpgMég több kép

Augusztus táján Szent István öröksége kapcsán méltatlanul kevés szó esik Esztergomról. Ám ha a keresztény magyar állam gyökereit keressük, itt találjuk meg, a Duna fölé magasodó platón. A mai vár területén Géza fejedelem építtette az első erősséget, amely fia, I. (Szent) István korában királyi székhellyé vált.

Nehezen azonosítható, milyen lehetett a Géza, majd az István-kori vár” – mondta el a műemlékem.hu-nak Horváth Béla, a vármúzeum igazgatója. A magja valószínűleg egy megerősített lakótorony lehetett, amelyet kezdetben talán nem is kőfalak öveztek. Itt született valószínűleg Vajk, a későbbi István, s itt került sor a megkoronázására, a mára már eltűnt, Szent István protomártír tiszteletére emelt templomban.

Az esztergomi várhegy sorsát kezdetekben az állami és a szakrális, egyházi tekintély egyaránt kísérte. Ugyan István idején a formálódó magyar állam fővárosaként lehet számon tartani, már ekkor, 1010 táján építeni kezdték az első Szent Adalbert székesegyházat. A várhegy jövője két évszázadon át a világi és az egyházi hatalom közt billegett, végül 1198-ban Imre király az érsek javára lemondott a várról.

Ám ezt a vár legfényesebb királyi korszaka előzte meg. A bizánci udvarban nevelkedett III. Béla a keleti pompa után sivárnak érezhette az addig is időről időre bővített várat, azért az átépítésébe fogott.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090821esztergom/007.jpgA korszak európai jelentőségű emléke a várkápolna, amelynek nyolc éve tart a restaurálása, s jövőre talán ismét megnyílhat a látogatók előtt. A most még felállványozott térben a deszkaerdő sem tudja elrejteni a 12. század második felét még uraló román stílushoz képest csúcsosabb, karcsúbb íveket: a király Franciaországból nem csak (második) feleséget, de építőmestereket is hozatott, akik itt alkották meg Közép-Európa egyik első gótikus remekét. Nem messze a kápolnától, az új királyi lakótoronytól és palotától pedig újjáépítették a Szent Adalbert székesegyházat is.

A kápolnától alig néhány lépést kell megtennünk, hogy egy kétszáz évvel későbbi korszakba érkezzünk.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090821esztergom/014.jpgVitéz János dolgozószobája (a studiolo) az elmúlt évek legnagyobb művészettörténeti szenzációját rejti – egyelőre még szó szerint, hiszen tart az Erényeket ábrázoló seccók restaurálása, így csak előzetes bejelentkezéssel, s egyszerre csupán néhány látogató tekintheti meg a Botticellinek tulajdonított falképeket.

A restaurálás befejeztével sem engedhetünk majd be egyszerre túl sok látogatót a studiolóba” – mondta a múzeumigazgató. „Sérülékenyek a falképek, a kilélegzett levegőben lévő pára nem használ nekik, s nem csupán a bemutatás egy múzeum feladata, hanem a megőrzés is az eljövendő korok számára.

A Vitéz János-kori, majd az őt követő évtizedek reneszánsz pezsgése ismét átformálta a palotát. A legnagyszerűbb reneszánsz faragványok azonban nem itt, hanem a székesegyházban láthatók: az 1521-ben elhunyt Bakócz Tamás érsek kápolnája a magyarországi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása. Viszonylag épségben vészelte át az elkövetkező ostromokat, a török kort is, míg végül a 19. században köveire szedve beépítették a készülő székesegyházba.

A reneszánsz virágzást ugyanis hamar pusztulás követte: Mohács után a vár védelmi jellege lett a döntő, s később egyszerű végvárrá vált. Várnak pedig akkorra már nem a legjobb volt: míg korábban a tatárok rohamának is ellenállt, a tűzfegyverek megjelenésével fény derült egy gyenge pontjára: a közeli Szent Tamás hegyről ágyúval be lehetett lőni a területére.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090821esztergom/011.jpgAz elkövetkező századokban további hanyatlást ért meg a vár, a 18. században már „romeltakarítás” folyt a területén, Csupán a 20. században kezdődött el a rehabilitációja, amikor István halálának 900. évfordulójára Gerevich Tibor vezetésével 1934-ben kezdetét vette a palota maradványainak feltárása, míg a helyreállítást Lux Géza tervezte.

Csaknem negyven éve dolgozom a várnál, s örülök, hogy mind több és több látnivalót mutathatunk annak, aki eljön hozzánk” – mondta Horváth Béla. „A magyar történelem sajátossága a folytonos pusztulás és megújulás. Évszázadokon át egymás fölé épültek itt a falak, s meggyőződésem, hogy mindegyik korszakot meg kell mutatnunk a látogatóknak.

 

Még több kép

 

Korábbi írásunk Szent István másik emlékhelyével kapcsolatban: Zárva marad idén a királyok osszáriuma

 

Az esztergomi királyi vár a műemlékem.hu adatbázisában

A vármúzeum honlapja

 

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2009.08.22


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)