Megújulásunk támogatója:  

Kiscell: feltámad a nyomdakiállítás

Március 12-én nyitják meg a múzeum régi-új állandó kiállítását, a Kiscelli Nyomda című tárlatot. Forradalmi hangulatú látogatók az eredeti gépeken nyomtathatnak tizenkét pontot.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180311kiscellnyomda/02.jpgA Kiscelli Múzeumnak korábban is volt nyomdatörténeti kiállítása Nyomdák és Újságok Buda-Pesten címmel, most azonban jelentős mértékben megújítottuk ezt, mind installációjában, mind tartalmában, szellemében” - mondta el portálunknak Balla Loránd muzeológus, a kiállítás kurátora. „Bár a tárlaton szereplő tárgyak részben maradtak, másfajta tematikával mutatjuk be azokat. A kiállítás egyfajta provokációként is felfogható, amely nem fogadja el az eddig kialakult történeti kiállítások kánonját, amely arról szól, hogy a falakra kilógatunk ilyen-olyan képeket, alattuk pedig különféle háromdimenziós tárgyakat mutatunk be tárlókban. Ez a kiállítás a történelem, a művészettörténet és a képzőművészet egyvelege. A történeti rész foglalkozik a nyomdászat technika- és részben társadalom-, illetve vállalattörténetével. A művészettörténeti megközelítés megismerteti a nyomdászati végtermékek egy részét, a míves szakrális barokk nyomatoktól, a világi réz-, acélmetszeteken át a litográfiai látképekig, valamint ezek nyomólapjait és köveit. Ezekről tudni kell, hogy életre keltettünk több mintegy 350 éves rézlemezt, valamint 19. századi acéllemezeket, azaz ezekről nyomtattunk eredeti gépeken. Maga kiállítás installációja véleményem szerint egy képzőművészeti alkotásként is felfogható. A dizájnja erősen indusztriális hatású, rengeteg a fém, a bemutató videók zenéje is erre utal. Úgy gondolom, hogy érdekes lehet a látogatók számára, hogy például szakrális tematikájú metszeteket és nyomólapokat láthatnak az 1848-ban nyomtatott Nemzeti dal gépei társaságában egy artkraft hatású kiállítási installációban.

A kiállítás talán legértékesebb darabja a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló nagyméretű, két darabból álló rézmetszet, amelyet 1712-ben készített a bécsi Franz Ambros Diettel. A nyomólapként használt rézmetszet érdekessége, hogy a korabeli, s nem a ma ismert formájában mutatja be a szobrot. A műalkotás 1901-ben Toldy László adományozása révén került az akkori Székesfővárosi Múzeum gyűjteményébe.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180311kiscellnyomda/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180311kiscellnyomda/03.jpgA kiállítási anyag nagy részét egyébként 1966-ban Nyomdaipari Tröszt adta át a múzeumnak, ahol már régen kiselejtezték ezeket a nagyrészt 19. századi gépeket. Mivel magát a Trösztöt 1963-ban alapították, a tárgyak többségének az eredte sokáig ismeretlen volt, ám Balla Lorándnak sikerült azonosítania, hogy a kiállításban láthatóakat hol használták eredetileg. Az Athenaeum Nyomda a régi Egyetemi Nyomda 18. század és 1914 közötti időkből származó betűkészletét adományozta, s érkeztek tárgyak más nyomdákból is. A Kiscelli Múzeumban őrzött nyomdászattörténeti emlékanyag meghaladja az ezer darabot, amelyek között van harminc nyomdagép, illetve könyvkötészeti prés a 19. századból és a 20. század elejéről, százkilencven nyomólemez (réz és acél lemezek, fa dúcok, litográfiai kövek), számos nyomdászati és könyvkötészeti eszköz, zömük az 1900 körüli időkből, és szép számú betűsorozat is. A nyomdaipar rohamléptekkel fejlődött, így a kézi prések mellett szerepel Linotype-szedőgép is, amely a korának csúcstechnológiája volt. Nagyon fontos kultúrtörténeti emlék az egykori Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, amelyen a tizenkét pontot és Nemzeti dalt nyomtatták. Ezt a látogatók is használhatják majd a megnyitón, illetve március 15-én, hogy saját maguknak készítsenek nyomatokat.

A nyomdászok évszázadokon át kiváltságos csoportot képviseltek a munkások között, hiszen leegyszerűsítve kultúrát állítottak elő, s egy-egy nyomda legtöbbször kiadó és könyvkereskedés is volt. Ráadásul a mesterségbeli tudásra többnyire külföldön, leginkább német nyelvterületen lehetett szert tenni, így a nyomdászok öntudatos, világlátott emberek voltak” - tette hozzá a kurátor.

A megújult, Kiscelli Nyomda – Fejezetek a főváros nyomdászattörténetéből című kiállításon külön vonulatként szerepel Klösz György munkássága. A magyar fényképészet egyik úttörője, a modern Budapest megszületésének (és persze a korábbi Pest és Buda pusztulásának) megörökítője a 19. század végén már nyomdát is üzemeltetett a Városligeti fasor 49. szám alatt. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Már áll a kiscelli faló

Helyére került a híd a templomban

Kiscell: föld alatti világ nyílhat

 

Az egykori trinitárius kolostor és templom a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2018.03.11


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (10) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)