Megújulásunk támogatója:  

Egy napra nyitják fel a király sírját

Október 17-én a tervek szerint leemelik a kőlapot arról a sírboltról, amelybe Árpád-házi Imre király testét temethették az egri vár székesegyházában. Ha nem esik az eső, bárki láthatja a temetkezőhelyet.
Október 17-én a tervek szerint leemelik a kőlapot arról a sírboltról, amelybe Árpád-házi Imre király testét temethették az egri vár székesegyházában. Ha nem esik az eső, bárki láthatja a temetkezőhelyet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091013egrivarsirbolt/002.jpgMég több kép

Most hétvégén rendezzük majd szokás szerint az Egri Vár Napját, amelynek része a királyi sírbolt megnyitása” - mondta el a műemlékem.hu-nak a Dobó István Vármúzeum igazgatója. Veres Gábor hozzátette: a tervek szerint szombaton délelőtt 10 órakor nyitják meg a sírt, s erre csak akkor nem kerül sor, ha szakadna az eső, hiszen a sírkamra hamar megtelne vízzel.

Az Egerben eltemetett Imre király viszonylag rövid ideig, 1196-tól 1204-ig uralkodott. III. Béla és Chatilloni Anna gyermeke volt, csakúgy, mint sokkal ismertebb – és harminc évig uralkodó – öccse, II. András. Elsőszülöttként ő örökölte a trónt apja halála után, azonban nyolc évig tartó uralkodását megkeserítették öccse puccskísérletei. III. Ince pápa azt tervezte, hogy Andrással közösen szentföldi hadjáratra bírja az uralkodót, ez azonban sosem valósult meg. Imre király még megérte fia, III. László megkoronázását, azonban hamarosan, harminc éves korában meghalt. Legfeljebb öt éves fia néhány hónappal később szintén elhunyt, így András elfoglalhatta a trónt.

Imrét a Képes Krónika szerint a Szent János tiszteletére szentelt egri székesegyházban temették el (fiával kapcsolatban megoszlanak a vélemények: egyesek szerint apja mellé temették, mások úgy vélik, hogy Székesfehérváron nyert nyughelyet – ez utóbbi az elfogadott nézet). Az elkövetkező évszázadokban azonban többször átépítették a templomot.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091013egrivarsirbolt/imrekiraly.jpgNem kímélték a vandál kezek sem, hiszen súlyosan sérült 1241-ben, majd 1514-ben is felgyújtották. Amikor az 1552-es ostromra sor került, már részben visszabontották. A török megszállás évtizedeiben valószínűleg nem dúlták tovább a romos épületet, amit előbb laktanyaként, majd dzsámiként használták.

Egyetlen ép sírt sikerült feltárni a székesegyházban, Dörögdi Miklósét, aki 1331-1362 között volt egri püspök. A személyazonosságát három mellé temetett ólombulla bizonyította, amelyek a templom 14. század közepén történt átépítéséről tanúskodtak. A többi emberi maradvány eltűnt, de a kőtárban őrzött sírkő-töredékek azt tanúsítják, hogy sok jeles személyt temettek el a székesegyházon belül” - jelentette ki Veres Gábor.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091013egrivarsirbolt/008.jpgA források szerint a 18. században még ismerték azt a helyet, ahová Imre királyt temették. A vár és a székesegyház romjai azonban folyamatosan pusztultak. A 18. század végén a katonaság eladta a püspökségnek a területet. Ekkor nagy bontásokra került sor, a várból kitermelt köveket a többi között a lyceum építésére használták fel. A 19. században Ipolyi Arnold és Henszlmann Imre kutatott a területen, s nekik köszönhető a ma látható romok megmentése. A két világháború között Pataki Viktor, majd a hatvanas-hetvenes években Kozák Károly végzett feltárásokat: ekkor azonosították a téglaberakásos, üres sírboltot Imre király valószínű temetkezési helyeként.

 

Még több kép

 

Kapcsolódó cikkünk:

Megnyithatják az egri vár török előtti pincéjét

 

Magyar királytemetkezésekről a műemlékem.hu magazinjában:

Sírok és kápolna a megyeháza alatt

Zárva marad idén a királyok osszáriuma

Nagyvárad: maradnak a királysírok az aszfalt alatt

 

A cikkhez bejelentkezés után megjegyzés fűzhető

 

Fotó: Veres Gábor, Kovács Olivér
2009.10.13


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (1) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (5) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (6) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (23) felújítás (18) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (5) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (5) királytemetkezés (6) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (12) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.