A Szent Korona és a Szent Jobb után Magyarország harmadik legfontosabb, kiemelt nemzeti ereklyéje Szent László hermája, amelyet a török kiűzése óta őriznek a győri székesegyházban.
I. (Szent) László király 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. Először az általa 1091-ben felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés monostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után vitték át a testét ide valószínűleg 1116-ban. A források szerint a váradi sírnál csodás gyógyulások történtek, így hamar zarándokhellyé vált a „lovagkirály” nyughelye. A szentté avatására 1192-ben került sor: ekkor felnyitották, majd átépítették a sírt, s a hajdani uralkodó fejét leválasztották a testéről, majd egy mellszobor alakú ereklyetartóban (hermában) a sír fölött helyezték el. A sírra tették Szent László kürtjét és csatabárdját is, ám ezek elvesztek a középkor folyamán.
Csaknem megsemmisült a koponyaereklye is 1406-ban, amikor leégett a nagyváradi székesegyház. A korábbi, fából készült herma elpusztult, a koponya azonban épen maradt. Az ezt követő években (a Szent Lászlót eszményének tartó, szintén Nagyváradra temetkező Zsigmond uralkodása alatt) készült el a ma látható herma: a koponyacsontot pedig (egy kis rész kivételével, hogy megérinthető legyen) ezüsttel borították be. A herma maga a középkori ötvösművészet egyik kiemelkedő remeke.
A tizenötödik század végén az állkapcsot leválasztották az ereklyéről, s Bolognába vitték. A herma a Báthori család kincstárába került, innen Naprághy Demeter a fejedelem kancellárja, későbbi veszprémi, majd győri püspök vitte el, aki Prágában restauráltatta. A hermát a török kiűzéséig az ausztriai Borostyánkő várában őrizték, innen került Győrbe. A nagyváradi székesegyház 1775-ben kapott a nyakszirtcsontból egy darabot, ami ott szintén egy díszes ereklyetartóba került.
A herma 1861-ben került a mai helyére, a székesegyház Hédervári kápolnájába (1986-ban itt kapott végső nyughelyet az 1945-ben meggyilkolt Apor Vilmos győri püspök is). 1971-72-ben restaurálták a kápolnát, a 19. századi oltárt elbontották és a herma egy fekete márvány talapzaton kapott helyet.
Van azonban egy nap, amikor Szent László hermája elhagyja a székesegyházat: az 1762-es földrengéskor Zichy Ferenc győri püspök (az ő nevéhez kötődik a bazilika restaurálása és barokk berendezése, így a mennyezetfreskók is) rendeletet hozott, hogy a hermát minden évben Szent László születésnapján körmenetben hordozzák körül a városon. 1919-től már nem papnövendékek, hanem győri polgárok viszik körbe az ereklyét. A herma következő útjára június 27-én vasárnap 18 órakor kerül sor.
TÉRFOTÓ: a székesegyház és Szent László hermája
A képek nagyíthatók is: a teljes letöltésig türelmet kérünk! A képek közt lapozni a fotókon megjelenő négyzeten belülre kattintva lehet.
Kapcsolódó cikkünk:
Nagyvárad: maradnak a királyok az aszfalt alatt
A győri székesegyház a műemlékem.hu adatbázisában
Állami gyorssegéllyel állítják meg a római villagazdaság hanyatlását, mielőtt egyes részeit le kellett volna zárni a látogatók elől.
» tovább
Olyan épületmaradványt tártak fel Brigetioban, amely alig néhány évvel I. Valentinianus császár tragikus halála előtt épült.
» tovább
Félidőben jár az Aquincumi Múzeum fotópályázata. De vajon hogyan lehet a fotósnak minél nagyobb esélye, hogy az alkotását kiválasszák a kiállításra?
» tovább
Folytatódik a helyreállítás, előbb azonban régészeti feltárásra kerül sor a vár legígéretesebb pontján. Hogy volt-e öregtorony, most kiderül.
» tovább
Két gyapjas mamut maradványaival kezdődött 2012-ben Feldebrő –Bakoldal lelőhely kutatása, amely hamarosan Európa akár egyik legígéretesebb paleolitikus lelőhelyévé válhat.
» tovább
