Régészeti parkká fejlesztenék Balácát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160713balaca/ciml.jpgÚjra ismert, látogatott kiállítóhellyé szeretnék tenni a balácai római villagazdaságot, ami kissé kikopott a köztudatból az elmúlt években.

2016.07.13
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160713balaca/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160713balaca/02.jpgÉppen 110 éve kezdődtek el a feltárások Balácapuszta földjén, mivel két évvel korábban falfestménytöredékeket és falmaradványokat találtak szántás közben. A kutatást vezető Rhé Gyula 1912-ben már publikálta az első ásatási eredményeket, s így írt a villa rusticáról, azaz a villagazdaságról: „Ásatásunknak épen e telep terjedelmében rejlő jelleg ad fontosságot, mert eddig, a mienkhez hasonló méretű rendszeres ásatás keretében ily telep be nem vonatott.” A nagy lakóház a maga 2400 négyzetméteres alapterületével, illetve a következő 20 év alatt azonosított 12 kőépület együttese és a mintegy kilenc hektáros központi egység ma is a legnagyobb ismert pannoniai villagazdaság.

Bár több ütemben folytattak feltárásokat és ehhez kapcsolódóan helyreállításokat a területen, így Palágyi Sylvia is, aki az épített környezet mellett a növények telepítésével meghatározta a terület mediterrán hangulatát, ma is legfeljebb fél-egy hektárt tekinthetünk jól megkutatottnak” - mondta a műemlékem.hu magazinnak Kovács Loránd Olivér régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca kiállítóhely nemrég kinevezett vezetője. „A villagazdaság és romkert 1984-ben nyílt meg, a bemutatóépület terveit Hajnóczy Gyula készítette. 2002-től kezdve két szakaszban megépült a Veszprém megyei római kori kőemlékek javát felvonultató Lapidarium, majd 2010 és 2012 között uniós pályázati forrásból sikerült modernizálni a bemutatóhelyet. A jelenlegi feladat az, hogy élővé tegyük Balácát, vagyis gondoskodjunk róla, hogy részben kulturális programok, részben egyéb látványosságok segítségével becsalogassuk a látogatókat a kiállítóhelyre.

Látványosság pedig bőven akad. Ilyen az egy évtizede feltárt fürdő is, amely fölé fa védőtető került, azonban a bemutatását nem tudták megoldani. A Múzeumok Éjszakájára megtisztították a fürdő területét, így azt egész nyár végéig biztosan láthatják a látogatók. Közben igyekeznek forrást keríteni, hogy el lehessen kezdeni a konzerválást és a maradványok megóvására egy védőépület tervezését. Ennek hiányában azonban vissza kell temetni a fürdő romjait.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160713balaca/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160713balaca/03.jpgA villagazdaságon belül új objektumokat is szeretnénk feltárni, de csak abban az ütemben, ahogy a megőrzésükről, konzerválásukról gondoskodni tudunk” - tette hozzá Kovács Loránd Olivér. „És nem csak térben, de időben is terjeszkednénk. A római kor után is használták az itteni épületeket, majd a magyar honfoglalást követően itt telepedett meg a középkori Fajsz falu. A terület sarkában, növényzettel benőve ma is ott találjuk plébániatemplomának romjait. A római koron túl szeretnénk ezt a korszakot, a középkort is bemutatni a látogatóknak, vagyis régészeti park formájában komplex élményt kínálni nekik.

 

Rádióriport a megújuló Balácáról a Közkincs-keresőben

 







 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

» tovább

Fehérvári királysír: tévedhettek 170 éve

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171102kalmansirarcheologia/ciml.jpgEgyértelműek a régészeti rétegek, a gerinchibára már 1848-ban felfigyeltek. Az Archeologia cikke Könyves Kálmán tévesen azonosított temetkezéséről.

» tovább

Megtalálták Szeged ezeréves templomát?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/ciml.jpgFeltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

» tovább

Várja a döntést a nyírbátori múzeum

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026nyirbatormuzeum/ciml.jpgAz épületfelújítás, -korszerűsítés és a kiállítások tervei elkészültek, a kormány döntésére vár a nyírbátori múzeum.

» tovább

Ismét módosulhat az örökségvédelmi törvény

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026semjentorvenymodosit/ciml.jpgA többi közt a régészeti munkák átszabását célozza a törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosítása. Megszűnne az akkreditáció is.

» tovább