Megújulásunk támogatója:  

Ismét megtalálhatják Gül Baba csontjait

A budai Gül Baba élt, de nem úgy, mint a közismert legenda elmeséli. Csontjai ma is a türbe padlója alatt nyugodhatnak.
A budai Gül Baba élt, de nem úgy, mint a közismert legenda elmeséli. Csontjai ma is a türbe padlója alatt nyugodhatnak.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150215gulbaba/02.jpgVolt már feltárás a rózsadombi Gül Baba türbe belsejében, 1914-ben, amikor két, az akkori kutatók szerint nagyon régi csontvázmaradványt találtak. A leírások szerint már bolygatottak voltak ezek a temetkezések, ami azt jelenti, hogy valakik már felásták az épület belsejét, nyilván értékeket keresve” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum régésze. „A száz évvel ezelőtti technika persze nem adott lehetőséget a csontmaradványok tudományos vizsgálatára, így azok korát sem tudták datálni. A fennmaradt leírás szerint a szemrevételezés után a csontokat ismét elföldelték a türbében, így az épület felújításakor ismét rájuk bukkanhatunk majd.” 

Az ásatásra feltehetően sor kerül majd, hiszen a januári kormányhatározatot követően az emlékhely felújítása során a sírépületben is történnek változások, így a vörös mészkő padlólapokat az iszlám építészethez jobban illő kerámialapokra cserélik majd. Egyúttal elvégezhető lesz a csaknem ötszáz éves épület falkutatása is. A türbét temető övezte már a török korban is, amit tovább használtak Buda visszafoglalása után, amikor a 18. századtól keresztény kápolnaként használták az épületet. A muszlim és a keresztény temetkezések megkülönböztetése egyébként nem egyszerű, a sírok tájolása sem segít, hiszen a Kárpát-medencében ugyanolyan irányban helyezték el a halottakat – kelet, illetve Mekka felé. 

De térjünk vissza 1541. augusztus végére, amikor a törökök megszállták Budát. Gül Baba legendája is ezekbe a napokba nyúlik vissza, hiszen a közismert történet szerint a dervis ezt követően, szeptember elején meghalt, s a koporsóját maga Szulejmán szultán is vitte. A legenda egyetlen szépséghibája, hogy először a 17. században bukkan fel, a 16. századi kortársak nem tudtak semmi ilyesmiről. Így bizonyos, hogy valóban csak legenda, s a létező Gül Baba valószínűleg a Budán alapított dervis kolostor első vezetője lehetett, aki jóval túlélte Buda bevételét. Maga a kolostor a türbétől keletre, a Dunához közelebb állt, a sírépítményt pedig feltehetően az alapítóként tisztelt dervis sírja fölé emelhették az 1543 és 1547 között.

Bár a barokk korban a türbét jezsuita kápolnaként használták, muszlimok is zarándokoltak hozzá, és a szerzetesrend feloszlatása után lassacskán ismét birtokba vette az iszlám. Az akkor magánházként szolgáló épületet 1885-ben már a török kormány költségén újították először fel, majd az 1940-es években állították vissza eredetinek vélt, törökös stílusban. A második világháború előtt a telek akkori tulajdonosa, Wagner Lajos egy villát építtetett köré, amely azonban a háborúban annyira megsérült, hogy visszabontották – ma ennek a torzója adja a telek támfalát, egykori helyét pedig a türbét övező oszlopcsarnok jelzi. 1962-ben műemléki helyreállításra került sor, majd 1996 és 2000 között (ismét török segítséggel) felújították a zarándokhelyet. A Törökországból hozott kőlapok azonban szétfagytak mára, ahogyan tönkrementek a műkő oszlopok is.

A cikk a fotók alatt folytatódik!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150215gulbaba/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150215gulbaba/04.jpgA türbében elhelyezett vendégkönyv is tanúskodik róla, hogy nagyon sok, többnyire a Balkánról, illetve Törökországból érkező zarándok látogatja a türbét. A muszlimoknak szinte kötelező programja Budapesten járva egy itt elmondott ima” - jelentette ki Papp Adrienn. „A türbe egyúttal a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelye is, ahol nem azt kell néznünk, hogy a látogatók esetleg mit csentek el, hanem, hogy mit hagytak itt: rendszeresen elhelyeznek imaszőnyegeket, kisebb ajándékokat a türbében.

A mostani felújítás részleteit – amelyek nem csak türbe, de közvetlen és tágabb környezete rehabilitációjára is szónak – a hónap végén, a török miniszterelnök budapesti látogatása apropóján ismerheti meg a nagyközönség.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Dzsámi, ahol ma is él az iszlám

 

Riport Papp Adriennel a Közkincs-keresőben a türbéről

 

Gül Baba türbéje a műemlékem.hu adatbázisában

Muszlim építészet Magyarországon: dzsámik és türbék

 

 

 

2015.02.15


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)