Megújulásunk támogatója:  

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?

Az egykor virágzó bácskai nagyváros belső tömbjeinek lerombolása nem szerb-magyar kulturális összecsapás – a műemlékvédelem gyöngesége és a pénz uralma az oka.  
Az egykor virágzó bácskai nagyváros belső tömbjeinek lerombolása nem szerb-magyar kulturális összecsapás – a műemlékvédelem gyöngesége és a pénz uralma az oka.  

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100730szabadka/003.jpgKépgaléria: Szabadka belvárosa

 

Rossz városépítészeti koncepció mentén halad a városvezetés, ráadásul a befektetésekre is égető szükség van, ezért vált mostanra kaotikussá a helyzet Szabadkán” – mondta el a műemlékem.hu-nak a bácskai város egykori főépítésze. Szabó Zsombor hozzátette: a tervek azzal számolnak, hogy hamarosan 200 ezer lakója lesz a városnak, azonban a szabadkaiak száma nemhogy nőne, de az elmúlt évek tendenciája szerint folyamatosan csökken – jelenleg 150 ezernél is kevesebben laknak Szabadkán és vonzáskörzetében. Az új városrendezési terv, amelyet januárban fogadott el a közgyűlés, s amely az elkövetkező évtizedben lehetőséget adna a belváros múlt századfordulóról származó épületeinek lebontására, hogy a helyükön négy- és ötemeletes iroda-, illetve lakóházak épüljenek, ennek a rossz koncepciónak az eredménye.

A területen már a neolitikumban megtelepedtek az emberek az eddig feltárt leletek szerint. Növénytermesztésre ideális a környezet: itt húzódik az alföldi homok és a délvidéki feketeföld határa, melynek mentén mára már jórészt lecsapolt tavak sora alakult ki. Fontos kereskedelmi útvonal is volt kelet és nyugat között. Ugyan az első írásos említése 1391-ből való, Szabadka a 15. századtól vált mind fontosabbá. Mátyás király a Hunyadiak birtokában lévő települést 1464-ban adományozta Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának, aki várat épített Szabadkán. Ennek nyomait ma már hiába keressük, azonban részben ennek a tégláiból épült később az egykori erősség helyén álló ferences rendház és a barátok temploma. A korszakra a ferences templom mellett lévő, sajnos helyenként ugyancsak átépített, ám 15. század végi Kapitányok Háza emlékeztet csupán.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100730szabadka/018.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100730szabadka/016.jpgA törökök 1542-ben foglalták el a várost, s egészen 1686-ig a kezükön maradt. Mária Terézia előbb mezővárosi, majd szabad királyi városi rangot adott Szabadkának, amelynek német és latin neve Maria Theresiapolis. A 18. századtól egyre gyarapodott a város lélekszáma, tömegesen telepedtek le magyarok is (a korábbi magyar népesség szinte eltűnt a török uralom alatt). 1853-ban építették fel a Népszínházat, amely 2007-es elpusztítása a jelképe lett Szabadka 21. századi lerombolásának. Ám a hanyatlás előtt még ugyancsak virágzó korszak adatott meg a városnak, miután bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe: rohamosan gyarapodott a lélekszám, gyárak, üzemek épültek. A századfordulón már 12 ezren dolgoztak a szabadkai gyárakban. Ekkor épült ki a szecessziós, sajnos mára már erősen sérült belváros is: a bérpaloták, a zsinagóga, majd 1910-ben átadták a városháza épületét. „Ekkor a korabeli Magyarország harmadik legnagyobb városa volt Szabadka Budapest és Szeged után” – mondta Szabó Zsombor.

Az egykori monarchia virágzó városának azonban ugyancsak balszerencsésen alakult a sorsa Trianon után. A Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, amelynek a legnépesebb városa lett – legalábbis egy ideig. A Kárpát-medencével együtt a vasúthálózatot is felszabdalták, így a magyar határtól légvonalban mindössze hat kilométerre lévő Szabadka elszigetelődött. A gyárak, kereskedők tönkrementek, s a hanyatlást az a három háborús év sem tudta megakasztani, amikor 1941 és 1944 között a város visszakerült Magyarországhoz. A világháború után az elmenekült, kitelepített, meggyilkolt magyar, horvát és német lakók házaiba délről költöztettek be új lakosokat: így alakult ki a térségben a szerb többség.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100730szabadka/009.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100730szabadka/014.jpgUgyan az 1974-ben megkapott vajdasági autonómia egy ideig fékezte a hanyatlást, a polgárháború ismét nagyon nagy károkat okozott. Az értékes épületek lerombolásának így több évtizedes múltja van, a mostani döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ráadásul Szerbiában gyermekcipőben jár a műemlékvédelem és a pénz az úr” – mondta Szabó Zsombor.

Ha most Szabadka legrégebbi – Vuk Karadzicról elnevezett – utcáján sétálunk be a Korzóhoz, lehangoló a látvány. A 19. századi földszintes és egyemeletes épületek java része elpusztult, sok a foghíjtelek, romos tűzfal. Az utcaképet a 20. század második felének jellegtelen, sokemeletes épületei uralják, ahogyan a belváros nagy részén is. A „modern” épületek nem csak a bontások helyén épültek: a belvárost még a világháborúban alaposan lebombázták az angolok.

Az utcából kiérve a készülő új színház (és irodakomplexum) vasbeton váza fogad. Az egykori Népszínháznak csupán a korinthoszi oszlopokkal díszített homlokzatát hagyták meg (a tervek szerint az új színház fogadótere lesz), magát az épületet 2007-ben lebontották.

Ekkor mondtam le a főépítészi állásomról, hiszen szégyen, ami történt, a Népszínházat szándékosan hagyták leromlani, hogy lebonthassák” – mondta Szabó Zsombor. „A befektetők, különböző érdekcsoportok diktálnak, az értékmegőrzés elhanyagolható szempont. A műemlékvédelemben nincs üzlet, az építkezésben viszont van.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100730szabadka/017.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100730szabadka/025.jpgÁm üzlet ide, vagy oda, a helyi műemlékvédő civilek szerint koncepcionális gondok is vannak az új színházzal. Az első terveken még olyan magas lehetett volna, mint a tér másik végén álló városháza homlokzata, s ezzel az egész belvárost "agyonnyomta" volna. Később visszavettek a magasságából, azonban hiába a korszerűség - a három, egybenyitható színpadával a térség legmodernebb színháza lenne -, mélygarázst, parkolót nem terveztek hozzá, vagyis kérdéses, hogy a lehetséges közönség miként közelítené meg. A régi Népszínháznak volt ugyan pincéje, ám ezt dicséretes módon megőrizve kellékraktárként használják majd a jövőben.

Ugyan az új színház épületét 2012-ben tervezik átadni, a szabadkai műemlékvédő civilek szerint nem fog addigra elkészülni. Ahogyan a többi építkezés is a belvárosban, a színház kivitelezése is szinte leállt. Az oka a gazdasági válság, amely Szerbia többi részénél is jobban sújtja Szabadkát, ahol már három éve is 40 százalék volt a munkanélküliek aránya. Valóban szükség van a beáramló tőkére, azonban olyanra, amely tartós munkalehetőséget ad a város lakói számára - vélik a civilek.

Paradox módon azonban éppen a válság mentheti meg a város szecessziós épületeinek egy részét - vagy legalábbis elodázhatja a pusztulásukat. Ugyan a képviselő testület januárban elfogadta a szabályozási tervet, amely teljes védelmet csak a városházának és a zsinagógának nyújtana, s két ütemben csaknem 200, részben szecessziós épület bontására adna lehetőséget, hogy a helyükön négy-öt emeletes modern blokkokat építsenek, ám a beruházások szünetelnek (bár tavasszal még nekikezdtek néhány épület bontásának).

Szabadka belvárosa így remélhetőleg haladékot kapott. A városháza bontási tervei pedig felháborodást keltettek (nemzetiségtől függetlenül), így a szerb kulturális minisztérium ősszel konferenciát akar rendezni, hogy a műemlékvédő, várostervező szakemberek véleményét meghallgatva egységes koncepcióval megmenthessék Szabadka több mint száz esztendős belvárosát.


Képgaléria: Szabadka belvárosa

 

Kapcsolódó cikkeink:

Legalább már útlevél nem kell a magyar várba

Kassa: zarándokhely a fejedelem sírboltja

Mesés kálvária őrzi Haydn sírját

Nagyvárad: maradnak a királysírok az aszfalt alatt

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.07.31


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)