Visszakapná Kaposvár a vára emlékét

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160221kaposvar/ciml.jpgElátkozott lehet a város egykori vára: legutóbb néhány hónapja bontottak véletlenül bele az egyetlen még látható részébe.

2016.02.21
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160221kaposvar/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160221kaposvar/02.jpgA város eltökélt szándéka, hogy méltó emléket állítson névadó várának, ha már olyan mostohán bánt vele a történelem” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak L. Balogh Krisztina, Kaposvár főépítésze. „Barnamezős beruházás lesz a területen, amely Nostraként közismert a városban, hiszen az 1930-as években terményraktárt építettek a területen, amelyet a későbbiekben bővítettek. A legnagyobb, ma még álló épület falán olvasható ez a szó, innen a közkeletű név. Azért telepítettek éppen ide terményraktárat, mert alig néhány lépésnyire van a vasút, amely már korábban belevágott az egykori vár területébe.

Kaposvár várának kezdeteiről viszonylag keveset tudunk, több, egymásnak ellentmondó feltevés ismert. Volt, aki okleveles adatból következtetve arra jutott, hogy már az 1230-as években vár állhatott itt a Kapos mentén, a mocsarakkal körbevett szigeten, más 1313-1348 közé teszi az itteni várnagy első említését és ezzel a vár létének igazolását. A bizonytalanságban nagy szerepet játszik, hogy Kaposvárt csupán 1421-ben említik először Kaposwarként, korábban Rulupulvárként szerepel a birtokos Rupul-család neve után. A vár a 14-16. század között többször is gazdát cserélt, s vélhetően több bővítési, átépítési perióduson is átesett. Feltehetően egy klasszikus, négyzet alaprajzú mocsárvár lehetett, egy nagyobb lakótoronnyal – az építőanya tégla volt. Egy 1495-ös ostrom után valószínűleg át- és újjáépítették. 1526 után végvárrá lett, tovább erődítették, palánkból készült külsővárat kapott. 1555-ben elfoglalta Tojgun pasa és – egy rövid visszafoglalástól eltekintve – egészen 1686-ig török kézen maradt. A törökök 1556 és 1557 jelentősen átépítették, s náhié, azaz járási székhely lett. Evlia Cselebi 1664-ben így írt róla: „Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának a fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsaras, mély völgyben áll, mint négy lábán a béka. A mocsár vize a Kapos folyón az árkon átfolyik s igen nagy víz. Vára nincs oly nagy, mint Kanizsa, hosszúkás, négyszög alakban fekszik. Egész építkezésének az alapján fagerendák vannak, körös-körül tömésfalakkal övezett palánka. Belső vára azonban nagyon erős és háromszáz deszkazsindelyes tetejű, kert nélküli, szűk háza van. Szulejmán khán dzsámija, hadiszertára, élelmiszer raktára, keletre nyíló vaskapuja, előtte felvonó hídja és tornya van.” Ezt a képet örökítették meg a vár korabeli ábrázolásai is, amelyek azonban ellentmondanak egymásnak.

Az 1686-os visszafoglalás után (amelyben a vár erősen megsérülhetett), a lakosság használta a vár épületeit (a korábbi középkori és török kori város a mai Vár és Berzsenyi utca környékén lehetett). 1694-ben a belső vár romos tornyát megkapták a bencések, akik 1706-ig plébániát szolgáltattak az itt élőknek. 1702-ben a várat Lipót parancsára felrobbantották és megkezdték a várfalak elbontását, a terület pedig az uradalom majorsági, gazdasági központja lett. A város újkori története pedig az akkor már nem létező vártól keletre kezdődött el. Kaposvár 1749-ben már Somogy megye székhelye lett. Folyamatosan fejlődött, a 19. század vége felé épített vasút pedig már keresztül is metszette az egykori várat.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160221kaposvar/allo.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160221kaposvar/03.jpgAz Esterházy majorság az 1930-as években megszűnt, épületeit elbontották, a vár egykori maradványaiból kis romkertet alakítottak ki 1930-1936 között Szőnyi Ottó és ifjabb Lux Kálmán vezetésével. A területre a Nostra Gabonaforgalmi Vállalat települt be. Bár már a korabeli sajtó is tiltakozott a „várrombolás” ellen, a maradványok többsége akkor pusztult el, amikor 1950-ben silót, majd, 1970-71-ben irodákat építettek – akkor már a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. volt a terület, a hajdani belsővár birtokosa. A maradványokat a közműkiépítések, feltöltések is pusztították. A bontásokra, ráépítésekre többnyire engedély nélkül került sor. Parádi Nándor 1958-ban végzett rövid, leletmentő ásatást a területen, majd Magyar Kálmán végzett kutatásokat, ám a hajdani vár teljes feltárására a mai napig nem került sor.

A rendszerváltás után végleg lehanyatlott a hajdani Nostra. A terület néhány évvel ezelőtt már hasznosítás nélkül állt, leginkább hajléktalanok tanyáztak benne. A kaposvári önkormányzat végül megszerezte a területet, a rehabilitáció, ami a kisebb épületek bontását jelentette, 2015. májusában kezdődött el és az épülettörmelékek elrendezése a területeken hónapokig tartott még. Sajnos a markoló túl jó munkát végzett, hiszen kiemelt egy darabot a vár egyetlen korábban még látható eleméből, egy félköríves rondellából is. Bár a helyszínen nem sikerült megbizonyosodni róla, hogy középkori részt érintett-e a rongálás, vagy csupán a 20. századi felfalazást, a műemlékem.hu-nak nyilatkozó régész szakértőink úgy vélik, hogy egyértelműen középkori az egy tömbben kifordított téglafalazat.

Átok ülhet ezen a váron, amit azonban mi igyekszünk most megtörni” - folytatta L. Balogh Krisztina főépítész. „A területen található valamennyi épületet elbontjuk, s akkor sor kerülhet az eddig el nem végzett feltárásokra. Konkrét építészeti tervek majd az eredmények ismeretében születhetnek, így ma még nem lehet megmondani, hogy jelezhetjük például felfalazásokkal az egykori várfalakat, esetleg a központi tornyot. A területen parkot alakítunk majd ki, amelyben plasztika, vagy emléktábla tájékoztatja az arra járókat Kaposvár várának történetéről.

 

Várrom bástyával - a kaposvári vár maradványai a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

» tovább

Fotóalbum Sanghaj magyar építészéről

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170922hudeckonyv/ciml.jpgFotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.

» tovább

Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább

Róma fotópályázat: eredmények és kiállítás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917romafotoeredmeny/ciml.jpgMegnyílt a Róma örök, a város változik című fotókiállítás a Fürdő múzeumban. Most kiderül, kik győztek, s mely képek láthatóak a tárlaton.

» tovább

Táblát kap végre az elfeledett építész

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170914honelemlektabla/ciml.jpgSzeptember 16-án szombaton felavatják Hőnel Béla emléktábláját Mosonmagyaróváron, hajdani lakóháza, a postapalota homlokzatán.

» tovább