Egy templom a szlovák határ közelében, amely különlegessége mellett is a kis falusi templomok mindennapi gondjaival küzd. Látogatás az egyetlen magyar ikerszentélyes templomban.
A település már a nevében is egy eltűnt vármegyét, Tornát őrzi. Ma ugyan Borsod-Abaúj-Zemplén része, azonban sok tekintetben közelebb van Szlovákia, mint Magyarország: nagy bevásárlásra kicsit közelebb van Kassa, mint Miskolc, s étteremre is hamarabb bukkan az utazó a határ túloldalán.
A 13. században önállósult, majd 1881–ben Abaújjal összevont Torna az ország legkisebb megyéje, eredetileg erdőispánság volt. Az ikerszentélyes templom (amely Magyarországon az egyetlen, délnémet és cseh területen vannak hasonlók), a 12. században épült, s Szent András tiszteletére szentelték fel (első említése . A 14. században hozzátoldottak az épülethez, így az eredeti rövid hajó ma már szentély. Ekkor kapta meg a gótikus kifestést is, amely a többi között Szent András legendáját, Szent István és Szent László alakját őrzi.
A török korszak háborúi ezt a települést, s így templomát sem kímélték: beszakadt tetővel állt több mint egy évszázadon át, s a templomon belül egy fa növekedett: a néphit szerint ebből a megszentelt földben nőtt fából faragták azt a Mária-szobrot, amely a szentélyben található. A 18. század közepén építették újra a templomot, ezt a korszakot idézi a barokk mellékoltár.
1973-75-ben került sor a műemléki helyreállítására, ám azóta nagyobb felújítása nem volt: a helyiek a vizes falak miatt aggódnak, amelyszerte körben, de különösen a nyugati falon már veti le magáról a vakolatot.
Misék még vannak, ám a helyi plébános helyett már Szendrőről jár a két pap. A templomnak bevétele nincs – kivéve azokat a forintokat, amelyeket a ritka látogatók a persely gyanánt szolgáló fonott kosárban hagynak.
TÉRFOTÓ: a tornaszentandrási ikerszentélyes templom
A képek nagyíthatók is: a teljes letöltésig türelmet kérünk! A képek közt lapozni a fotókon megjelenő négyzeten belülre kattintva lehet.
Altemplomot alakíttatna ki a mai kriptából a Március 15-e téri templom plébánosa, így egy látogatható térrendszer születne.
» tovább
Csapek 1935-ben alkotta meg a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el.
» tovább
Folytatjuk az Archeologia portál szó szerinti útikalauzát a Kárpát-medencéről. Kiderül az is, hogyan és miért is maradt le a térség Európa nyugati felétől.
» tovább
Március 15-e alkalmából kapott Ybl-díjat Molnár Csaba építész, részben a fertődi Eszterházy-kastély, azon belül a marionett színház lenyűgöző felújításáért.
» tovább
Bár a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságából nőtt ki, az új intézmény nem váltja le, hanem kiegészíti azt.
» tovább
