Megújulásunk támogatója:  

Kassa: zarándokhely a fejedelem sírboltja

Amikor 1906-ban eltemették II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban, senki sem gondolta, hogy másfél évtized múlva külföldön lesz a város.
Amikor 1906-ban eltemették II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban, senki sem gondolta, hogy másfél évtized múlva külföldön lesz a város.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/012.jpgKépgaléria: a sírbolt és a székesegyház

A fejedelem és társai földi maradványainak magyarországi újratemetését már az 1860-as években felvetették, s ugyan a nemzet, majd az országgyűlés és a kormány is támogatta a tervet, évtizedekig nem történt érdemi előrelépés” - mondta el a műemlékem.hu-nak Balassa Zoltán kassai helytörténész-újságíró. A megoldandó feladat ugyanis meglehetősen sokrétű volt: nem csupán a „lázadó” Rákóczit és hű embereit kellett rehabilitálni (csak 1906-ban, napokkal az újratemetés előtt törölték el az erről szóló 1715-ös törvény paragrafusait), de a maradványok felkutatása miatt nemzetközi diplomáciai lépésekre, valamint komoly kutatómunkára is szükség volt.

A fejedelem 275 évvel ezelőtt, 1735. április 8-án (ez akkor Nagypéntekre esett) hunyt el Rodostóban 59 évesen. „Mivel a holttestét mumifikálták, mind az agyvelejét, mind a belső szerveit eltávolították. Az előbbi, vagyis a koponya bemetszése később segítségre volt a maradványok azonosításakor” - tette hozzá a helytörténész.

A holttest belső szerveit a rodostói görög templomban, szívét a franciaországi Yerres városának temetőkertjében temették el. A testet Mikes Kelemen a szultán engedélyével Konstantinápolyba szállíttatta a nyár elején, ahol a Szent-Benedek templomban édesanyja, Zrínyi Ilona mellett kapott korántsem végső nyughelyet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/003.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/007.jpgAmikor végre megkezdődött a kutatás a fejedelem és kuruc vezérei temetkezései után, meg kellett egyezni a török portával éppúgy, mint a francia állammal, hiszen a temetkezési templomok ekkor francia szerzetesrendek tulajdonában voltak, így a sírok azonosítása, valamint az ezzel járó kellemetlenségek, például a templompadozatok felbontása nyilván kényelmetlenséggel járt” - jelentette ki Balassa Zoltán. A kutatást a törökországi belpolitikai állapotok és egy pestisjárvány is késleltette.

II. Rákóczi Ferenc földi maradványait végül sikerült azonosítani. Mikes Kelemen beszámolója is segítségére volt a kutatóknak (Török Aurél antropológus vizsgálta a csontmaradványokat), hiszen ismert volt, hogy a fejedelmet a spanyol aranygyapjas lovagrend fehér színű egyenruhájában temették el, és sírmellékletként mind a szövetből, mind a gombokból maradt annyi, ami az azonosításhoz kellett.

A fejedelem maradványait végül 1906. október 29-én helyezték Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban örök nyugalomra. A sírboltban szemben, a középső kőszarkofágban nyugszik, közös „sírban” édesanyjával, Zrínyi Ilonával és egyik fiával, Józseffel. A bal oldali szarkofágban Sibrik Miklós ezereskapitány, a jobb oldaliban Esterházy Antal kuruc tábornok kapott nyughelyet. A szűk lejárati lépcső mellett elhelyezett kőszarkofág Bercsényi Miklós gróf és második felesége, Csáky Krisztina maradványait rejti.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/009.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/011.jpgEredetileg egy ötödik szarkofág is bekerült a sírboltba, azonban Bercsényi Miklós fiának, Lászlónak a maradványait a francia állam ugyan kiadta volna, ám egyik leszármazottja tiltakozott, nehogy elvigyék az országból a francia huszárság megalapítójának holttestét” - tette hozzá Balassa Zoltán.

S hogy miért éppen Kassa lett a végső nyughely? Az újratemetés helyszíneként sok település neve felmerült, azonban mindegyik ellen akadt kifogás. Borsi, a fejedelem születésének helye túl kicsi volt, Budapesthez nem volt köze a szabadságharcnak (különben is, ne minden a fővárosban legyen). Munkács a börtön közelsége miatt nem bizonyult méltónak. Kiestek az erdélyi városok, Kolozsvár és Marosvásárhely is, végül Kassa maradt az alkalmas helyszín, hiszen a kuruc mozgalom központja, Rákóczi kedvelt városa volt, ráadásul itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc is.

A fejedelemnek nyughelyet adó Szent Erzsébet-székesegyház a Kárpát-medence egyik legragyogóbb gótikus temploma. A 13. században már templom állt a helyén, amely azonban 1378-ban leégett. Az új székesegyház 1520-ra lett készen, azonban 1556-ban ismét tűz ütött ki a városban. Kijavították, északi tornya 1775-ban lett készen (a déli tornyot sosem fejezték be). A 19. században földrengés pusztított Kassán, a templomot ezután kétszer is javították.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/008.jpgVégül 1877 és 1896 között Steindl Imre (legismertebb műve tervezőként az Országház épülete, de ő végezte a jáki templom felújítását is) irányításával a kor purista szemléletének megfelelően gótikus stílusban építették át. Mind tömege, mind részletei a magyarországi gótika egyik legnagyszerűbb épületévé emelik, amelyről tanúskodnak a néhány hónapja helyreállított északi kapu kőfaragványai is. Főoltára a 15. században készült.

A kriptában a márványszarkofágokat nemzeti színű szalaggal átfont koszorúk, csokrok borítják. Ha hervadnának a virágok, van utánpótlás, hiszen a fejedelem és bujdosótársainak sírboltját évente legalább ötezer magyar keresi fel.

 

 

További képek

 

Kapcsolódó cikkünk:

Legalább már útlevél nem kell a magyar várba

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.04.06


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)