Kassa: zarándokhely a fejedelem sírboltja

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/ciml.jpgAmikor 1906-ban eltemették II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban, senki sem gondolta, hogy másfél évtized múlva külföldön lesz a város.

2010.04.06

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/001.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/012.jpgKépgaléria: a sírbolt és a székesegyház

A fejedelem és társai földi maradványainak magyarországi újratemetését már az 1860-as években felvetették, s ugyan a nemzet, majd az országgyűlés és a kormány is támogatta a tervet, évtizedekig nem történt érdemi előrelépés” - mondta el a műemlékem.hu-nak Balassa Zoltán kassai helytörténész-újságíró. A megoldandó feladat ugyanis meglehetősen sokrétű volt: nem csupán a „lázadó” Rákóczit és hű embereit kellett rehabilitálni (csak 1906-ban, napokkal az újratemetés előtt törölték el az erről szóló 1715-ös törvény paragrafusait), de a maradványok felkutatása miatt nemzetközi diplomáciai lépésekre, valamint komoly kutatómunkára is szükség volt.

A fejedelem 275 évvel ezelőtt, 1735. április 8-án (ez akkor Nagypéntekre esett) hunyt el Rodostóban 59 évesen. „Mivel a holttestét mumifikálták, mind az agyvelejét, mind a belső szerveit eltávolították. Az előbbi, vagyis a koponya bemetszése később segítségre volt a maradványok azonosításakor” - tette hozzá a helytörténész.

A holttest belső szerveit a rodostói görög templomban, szívét a franciaországi Yerres városának temetőkertjében temették el. A testet Mikes Kelemen a szultán engedélyével Konstantinápolyba szállíttatta a nyár elején, ahol a Szent-Benedek templomban édesanyja, Zrínyi Ilona mellett kapott korántsem végső nyughelyet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/003.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/007.jpgAmikor végre megkezdődött a kutatás a fejedelem és kuruc vezérei temetkezései után, meg kellett egyezni a török portával éppúgy, mint a francia állammal, hiszen a temetkezési templomok ekkor francia szerzetesrendek tulajdonában voltak, így a sírok azonosítása, valamint az ezzel járó kellemetlenségek, például a templompadozatok felbontása nyilván kényelmetlenséggel járt” - jelentette ki Balassa Zoltán. A kutatást a törökországi belpolitikai állapotok és egy pestisjárvány is késleltette.

II. Rákóczi Ferenc földi maradványait végül sikerült azonosítani. Mikes Kelemen beszámolója is segítségére volt a kutatóknak (Török Aurél antropológus vizsgálta a csontmaradványokat), hiszen ismert volt, hogy a fejedelmet a spanyol aranygyapjas lovagrend fehér színű egyenruhájában temették el, és sírmellékletként mind a szövetből, mind a gombokból maradt annyi, ami az azonosításhoz kellett.

A fejedelem maradványait végül 1906. október 29-én helyezték Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban örök nyugalomra. A sírboltban szemben, a középső kőszarkofágban nyugszik, közös „sírban” édesanyjával, Zrínyi Ilonával és egyik fiával, Józseffel. A bal oldali szarkofágban Sibrik Miklós ezereskapitány, a jobb oldaliban Esterházy Antal kuruc tábornok kapott nyughelyet. A szűk lejárati lépcső mellett elhelyezett kőszarkofág Bercsényi Miklós gróf és második felesége, Csáky Krisztina maradványait rejti.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/009.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/011.jpgEredetileg egy ötödik szarkofág is bekerült a sírboltba, azonban Bercsényi Miklós fiának, Lászlónak a maradványait a francia állam ugyan kiadta volna, ám egyik leszármazottja tiltakozott, nehogy elvigyék az országból a francia huszárság megalapítójának holttestét” - tette hozzá Balassa Zoltán.

S hogy miért éppen Kassa lett a végső nyughely? Az újratemetés helyszíneként sok település neve felmerült, azonban mindegyik ellen akadt kifogás. Borsi, a fejedelem születésének helye túl kicsi volt, Budapesthez nem volt köze a szabadságharcnak (különben is, ne minden a fővárosban legyen). Munkács a börtön közelsége miatt nem bizonyult méltónak. Kiestek az erdélyi városok, Kolozsvár és Marosvásárhely is, végül Kassa maradt az alkalmas helyszín, hiszen a kuruc mozgalom központja, Rákóczi kedvelt városa volt, ráadásul itt nyugodott édesapja, I. Rákóczi Ferenc is.

A fejedelemnek nyughelyet adó Szent Erzsébet-székesegyház a Kárpát-medence egyik legragyogóbb gótikus temploma. A 13. században már templom állt a helyén, amely azonban 1378-ban leégett. Az új székesegyház 1520-ra lett készen, azonban 1556-ban ismét tűz ütött ki a városban. Kijavították, északi tornya 1775-ban lett készen (a déli tornyot sosem fejezték be). A 19. században földrengés pusztított Kassán, a templomot ezután kétszer is javították.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100406kassa/008.jpgVégül 1877 és 1896 között Steindl Imre (legismertebb műve tervezőként az Országház épülete, de ő végezte a jáki templom felújítását is) irányításával a kor purista szemléletének megfelelően gótikus stílusban építették át. Mind tömege, mind részletei a magyarországi gótika egyik legnagyszerűbb épületévé emelik, amelyről tanúskodnak a néhány hónapja helyreállított északi kapu kőfaragványai is. Főoltára a 15. században készült.

A kriptában a márványszarkofágokat nemzeti színű szalaggal átfont koszorúk, csokrok borítják. Ha hervadnának a virágok, van utánpótlás, hiszen a fejedelem és bujdosótársainak sírboltját évente legalább ötezer magyar keresi fel.

 

 

További képek

 

Kapcsolódó cikkünk:

Legalább már útlevél nem kell a magyar várba

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

» tovább

Fehérvári királysír: tévedhettek 170 éve

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171102kalmansirarcheologia/ciml.jpgEgyértelműek a régészeti rétegek, a gerinchibára már 1848-ban felfigyeltek. Az Archeologia cikke Könyves Kálmán tévesen azonosított temetkezéséről.

» tovább

Megtalálták Szeged ezeréves templomát?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/ciml.jpgFeltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

» tovább

Várja a döntést a nyírbátori múzeum

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026nyirbatormuzeum/ciml.jpgAz épületfelújítás, -korszerűsítés és a kiállítások tervei elkészültek, a kormány döntésére vár a nyírbátori múzeum.

» tovább

Ismét módosulhat az örökségvédelmi törvény

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026semjentorvenymodosit/ciml.jpgA többi közt a régészeti munkák átszabását célozza a törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosítása. Megszűnne az akkreditáció is.

» tovább