Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

2017.09.24
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/02.jpgA mohácsi csata és II. Lajos király halála – mint később nyilvánvalóvá vált – a középkori magyar állam bukását jelentette. Az ország előbb két részre szakadt: a keleti tájakon Szapolyai János, míg nyugaton Habsburg Ferdinánd volt az úr. Egyik oldalról a másikra pártoló, majd visszakozó, köpönyeget gyakran váltó, egymással marakodó, helyezkedő nagyurak, rablólovagok igyekeztek mind nagyobb koncokat kiszakítani a birtokokból. Anarchia volt ez, rosszabb Mohácsnál is, amelybe végül némi egyensúlyt hozott, hogy a törökök 1541-ben elfoglalták Budát, majd megszállták a középső területeket, csaknem százötven évre három felé szakítva Magyarországot. A bizonytalanná vált mindennapok, a sűrű viszályok ellenére azonban az élet nem állt meg: ételre, italra, s már postára is szükség volt.

Habsburg Ferdinánd Taxis Antal bécsi főpostamester fiát, Mátyást bízta meg a postahálózat kialakításával, aki már 1527-ben Bécs és Pozsony, majd 1540-ben Bécs és Óbuda között szervezett rendszeres postajáratot. Csakhogy egy év múlva Buda odalett, megszűnt az összeköttetés Felső-Magyarország keleti részeivel és Erdéllyel is. Új útvonalra volt szükség, amelynek keleti végpontját Egerben találták meg, ahol 1550-ben kezdett el működni a postaállomás. Az út Pozsonytól Nyitrán át vezetett, majd Garamszentbenedeknél fordult dél felé. Ám mint kiderült, ezzel csupán versenyt futottak az idővel, s az idő győzött. Bár az egri várat 1552-ben sikerült megvédeni a török ostromlóktól, bebizonyosodott, hogy ez az útvonal sem biztonságos, nagyobbat kell kerülni a küldeményekkel, hiszen az egri postaállomást is kifosztották a törökök. Paar Péter, aki 1550-ben vette át a posták irányítását, új útvonalat dolgozott ki Pozsonytól Kassáig, ahová már nem jutott el az ellenség. Az elsődleges célja a hadiposta célba juttatása volt, de 1558-tól már kereskedők is használták a források szerint. Később keleten kibővítették, ám mi most ennek az eredeti útnak, a cikk első részében a nyugati felének a bejárására invitáljuk az olvasót. Az út nagy részén valóban az egykori postaút nyomvonalán haladunk, ám több helyen már megállapíthatatlan a postaállomások, lóváltók pontos helye.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/allo1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/03.jpgA szükség-főváros

Pozsonyban hol is kezdhetnénk az utunkat, mint a település fölé magasodó várban. A hegyen az első megtelepedések emlékei 4500 évesek, a mongol betörés (1241-1242) után kőből készült lakó- és őrtornyot emeltek itt, majd Luxemburgi Zsigmond kezdett palota építésébe a 15. század első harmadában. Zsigmond egyébként is kedvelte a várost, ő adott engedélyt, hogy városfallal védjék magukat – ennek egy jelentős szakasza ma is látható a várhegy lábánál. De térjünk vissza a királyi várhoz és palotához, már csak azért is, mert 1536-tól hivatalosan is a Habsburg Ferdinánd uralta országrész fővárosa lett Pozsony. Zsigmond gótikus palotáját reneszánsz stílusban átépítették, majd a 18. században barokk stílusúra alakították át. Később kaszárnya lett, majd leégett, szinte a romjaiból támasztották fel. Legújabb felújítása immár a szlovák államiságot élteti, az előtte lévő téren Szvatopluk morva fejedelem lovasszobra áll.

Ám mi ne törődjünk ezzel az újkori alkotással, forduljunk inkább a város felé. Már csak azért is, mert a legmagasabb, 85 méteres torony tűhegyes tetején a magyar korona aranyozott, hatalmas, 150 kilogramm súlyú, embermagasságú mása csillog. A Szent Márton-dóm az, amely székesfehérvári bazilika után a magyar királyok koronázótemploma lett: 1563 és 1830 között 11 királyt és 8 királynét koronáztak meg itt. Alig tíz perces sétával odaérhetünk a várhegy tetejéről, s ha belépünk, érdemes a szentélybe sétálni és a boltozatra emelni tekintetünket: Mátyás király korában bővítették mai méretére a roppant templomot, s bizony a király is ebben a látványban gyönyörködhetett.

A dóm után a belváros északi része felé indulunk. Végcélunk előtt csak egy helyen állunk meg: a klarisszák temploma és rendháza mellett. A gótikus épület a hagyomány szerint nagy és szent titkot rejt: itt találtak menedéket a margitszigeti domonkos kolostor apácái, akik magukkal hozták Árpád-házi Szent Margit földi maradványait. Úgy tartják, hogy az ereklyéket a rend 1782-es feloszlatása után befalazták a templom kriptájában, így azok ma is az épületben vannak, bár a pontos helyük ismeretlen.

Újabb kis séta és máris a belváros északi peremén állunk. Itt épült fel 1903-ban a posta hatalmas központi épülete, Pártos Gyula építész tervei szerint, szecessziós stílusban. A ház, alkalmazkodva a jelentős szintkülönbséghez, déli oldalán egy szinttel többől áll, mint az északin. Eredeti még több kovácsolt vas rácsa, illetve a felvételi terében a pénztárablakok is.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/allo2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/04.jpgFalfirkák és ispotály

Pozsonyt észak-keleti irányban hagyjuk el a 61-es számú főúton. Erre vezetett az egykori postaút is, amelynek első állomása Cseklész (Bernolákovo). Álljunk meg a település fölé magasodó dombon és sétáljunk be a barokk kerítőfallal és kapuval védett Szent István-templom kertjébe. Az épület még a 13. században született, később átépítették, jelenlegi formáját a 18. század végén nyerte el. Itt a részletek a fontosak: a támpillérbe épített középkori sírkőnél is érdekesebbek a falfirkák a déli falon: többségüket az 1610-es, 20-as években vésték bele az anyagba. Nevek sorakoznak és a látogatások dátumai, amelyek jól kivehetők így 400 év után is. A templomtól nem messze egy középkori vár kis romjaira bukkanhatunk, odébb egy Esterházy-kastély áll a golfklub területén – épp felújítják, nem látogatható.

Alig 10 perces autóúttal már a következő állomásra, Szencre (Senec) érkezünk. Itt a legjelentősebb látnivaló a Török-ház: 1550-es években, eredetileg nemesi kúriának épült reneszánsz épület. Itt tartották 1757-ig a vármegye üléseit. A nevét annak köszönheti, hogy összekapcsolták erődszerű megjelenését az építésekor reális török-veszedelemmel – védekezésre természetesen alkalmatlan lett volna. Jelenleg városi múzeum.

Szenc után érdemes az E75-ös (vigyázat, matricával használható) útra térnünk. A hajdani postaút ugyan érintette Farkashidát (Vlčkovce) is, de itt nemigen akad látnivaló. Galgóc felé tartunk, ám mielőtt még átkelnénk a Vág folyó hídján, érdemes Újvároskába (Leopoldov) betérni egy másik, sokkal kisebb híd miatt.

Újvároska, más nevén Lipótvár az 1663-as török offenzívának köszönheti a létét, amikor Érsekújvár is elesett. Ekkor egy új védelmi vonalat igyekeztek északabbra létesíteni, amely fő elemeként megépítették az akkor uralkodó I. Lipótról elnevezett lipótvári erődöt. A sors fintora, hogy a klasszikus olaszbástyás modern erőd a török harcokban soha nem kapott szerepet, végül 1855-ben börtönné alakították át. A meglátogatása így kifejezetten ellenjavallott, ne is próbálkozzunk a bejutással. Amit keresünk, arra még előtte rábukkanunk: egy forgalom elől már elzárt, kőtalapzatra téglából épített híd. Egykor az erődhöz vezetett, s a postaút küldöncei is megfordultak rajta, hiszen az 1660-as évek második felében épült, s ma is szinte változatlan állapotban áll.

A Vágon átkelve Galgócra (Hlohovec) jutunk, ahol rögvest olyan épületeket találunk, amelyeket már láthattak az évszázadokkal ezelőtt itt utazók is. A gótikus Szent Mihály templom díszes nyugati kapuja lenyűgöző, ám az igazi kuriózum a középkori ispotály, vagyis kórház épülete a folyó felé, a panelek árnyékában. 1349 és 1365 között Nagy Lajos király főemberének, Hédervári Kont Istvánnak, a város akkori urának a parancsára építették, s a Szentléleknek szentelték fel. Néhány éve állították helyre, az egyik legrégebbi megmaradt kórházépület a Kárpát-medencében.

Galgócon találunk még egy meglehetősen rossz állapotú Erdődy-kastélyt, a parkjában Szlovákia legrégibb fennmaradt színházépületével. S ha elfelejtenénk, hogy mennyire magyar földön járunk, jusson eszünkbe, hogy itt bukkantak rá az első honfoglalás-kori tarsolylemezre még a 19. században. 

A városból induljunk Bajmócska (Bojničky) felé. Egy kis szerpentin után kilátóhely vár minket, ahonnan szemügyre vehetjük a már megtett utat. Eddig a síkságon haladtunk, lassan beérünk a helyek közé.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/allo3.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/05.jpgKísértet és vértanú

A szemlélődés után vissza kell térnünk Galgócra, ahonnan az 514-es úton haladunk tovább. Alsóvásárdon (Dolné Trhovište) középkori templomot és 19. századi kastélyt találunk, amelyben a jelenlegi posta is helyet kapott. Innen Nagyrépényen (Veµké Ripňany) át megyünk: a postaút egyik állomása volt ez is, de a törökök 1598-ban, a tizenötéves háború során feldúlták. A következő állomásunk pedig Nagytapolcsány (Topoµčany), ismét egy város. Ám ne menjünk be a központba, inkább térjünk el Kővárhely (Podhradie) felé, ahol a település egykori vára áll a falu feletti magaslaton. Az utóbbi években újra felépítették az egykori falak egy részét, így lenyűgöző monstrum fogad minket sokemeletes gótikus öregtoronnyal a parkolót követő kis kaptató után.

A következő állomásunk ismét egy torony lesz Nyitrazsámbokréten (®abokreky nad Nitrou). Hajdan egy vár állott a településen, még a várárok vonala is látható, ám az egykori középkori erősség nagyját elbontották, abból mindössze egyetlen, a 20. század óta lakásként használt torony maradt.

Innen jó nagy autózással jutunk Privigye (Prievidza) városába. Van itt is középkori városközpont, ám maradjunk a tornyok bűvöletében és nézzük meg a szomszédos Bajmóc (Bojnice) várkastélyát! A Pálffy-család kastélya az egyik legszebb, legjobban helyreállított ilyen típusú műemlék a Kárpát-medencében. Az első kővárat a helyén a 13. században emelték, azóta építették át és át a nemesi lakhelyet. Mai alakját gróf Pálffy Jánosnak köszönheti, aki Huber József pesti építésztől egy igazi mesepalotát rendelt: a kastélyt 1888 és 1910 között neoromán és neogót stílusban építették át, amihez a Loire-menti kastélyok szolgáltak mintául. A vár ma múzeum. A gróf ráadásul az utódok megélhetéséről is gondoskodott, hiszen a sírjából folyadék (nyilván talajvíz) szivárgott, amit a helybéliek a könnyeinek véltek, s az erre alapozott kísértethistória egy évente megrendezett nemzetközi kísértetfesztivál apropója lett. Kísértettel persze nem, de állatokkal találkozhatunk a parkjában, ahol állatkert is helyet kapott. Mátyás király fája, egy állítólag 800 éves hársfa szintén itt látható.

Innen indulhatunk a hajdani postaút első szakaszának utolsó állomására, Túróc-Zsámbokrétre (®abokreky). Ám előtte betérhetünk Necpálra (Necpaly), ahol az Petőfi Sándor édesanyja, Hrúz Mária született. A település másik híres szülötte Lahner György tábornok, aradi vértanú, akinek emlékoszlopa az alsó kastély kertjében található. A kertkapu azonban többnyire zárva van, így csak kevesen olvashatják a gúla tapapzatán a magyar nyelvű feliratot: "Buzduljunk a múltakon / Élni és halni / A magyar hazáért!" A településen egy felső, reneszánsz kastély is található, nagyon rossz az állapota. A Justh-családé volt, az egyik ajtókeret felirata 1673-ra teszi az építését.

Túróc-Zsámbokrét, a postaállomás helye szinte egybeépült Túrócszentmártonnal (Martin), amely a szlovák nemzeti mozgalom és nacionalizmus szimbolikus helyszíne napjainkban is. A legjobb, ha a Szlovák Falumúzeumot keressük fel, ami egy hatalmas skanzen, népi épületek sokaságával. Van itt lóváltó kocsiház is a 18. századból – a postaút állomásain is ilyenekben váltották a lovakat a kocsik előtt. A hosszúkás épületnek a két oldalán egy-egy hatalmas ajtaja van: az elsőn behajtott a kocsi, a másikon ki, akárcsak egy mai autómosónál. A falumúzeumban van egy 1811-ből származó, ma is működő kocsma: itt akár egy tányér bab-, vagy gulyáslevest is ehetünk. Kell az erő, hiszen utunknak még csupán a feléhez érkeztünk, a Kis-Fátra nyugati részén, a hegyek közt járunk már, hamarosan a Liptói-havasok, s aztán a Magas-Tátra vidéke következik, hogy végcélunkhoz, Kassára érjünk.


A cikk folytatása: Postaúton a Felvidéken II.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Királylány a templomfalban

Miért éppen a Szepesség?

Felvidék: hamis az érintetlenség mítosza

Miért éppen Pozsony?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Félmilliárdot szánnak Ybl fóti templomára

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171210fotitemplom/ciml.jpgA kormány összesen 850 millió forinttal támogatja a fóti plébániatemplom felújítását és a katolikus óvoda megépítését.

» tovább

Nyolcszázmilliót kap a borsi várkastély

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171208borsikastely/ciml.jpgA magyar kormány 800 millió forintos támogatást nyújt II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, a borsi Rákóczi-várkastély felújítására.

» tovább

Örökség és Európa

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171201europaorokseg/ciml.jpgElérhető A kulturális örökség számít Európának - Összefoglaló és stratégiai ajánlások magyar fordítása.

» tovább

Visszavesszük Zalavárt a szlávoktól?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171126zalavar/ciml.jpg2018-ban új lendületet kap a régészeti kutatás Zalaváron. Szükség is van rá, hisz a következő esztendőben már ünnepelni kellene.

» tovább

Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

» tovább