Megújulásunk támogatója:  

Műemléktől az örökségig

Hol tartunk? Milyen tendenciák érvényesülnek, miként vélekedünk a műemléki, épített örökségi értékek megőrzéséről, kezeléséről? Dr. Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettesének írása.
Hol tartunk? Milyen tendenciák érvényesülnek, miként vélekedünk a műemléki, épített örökségi értékek megőrzéséről, kezeléséről? Dr. Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettesének írása.

Meghatározó jelentőségűnek tekinthetjük a ma kulturális örökségi értéknek tekintett javak körének látványos bővülését, kiteljesedését. A 19. század közepe táján indult újkori műemlékvédelem fókuszában álló, kiemelkedő jelentőségű egyedi műemlékektől (székesegyházak, várak, nagy kastélyok) a 20. század együtteseket, történeti település(rész)eket értékelő megközelítésén át mára a történeti táj, az ipari örökség, sőt, a 20. század építészeti örökségének elismerésével gyakorlatilag teljessé vált „a műemléktől az örökségig” bejárt út. A későbbiekben még lesz szó arról, hogy ha van még tovább, akkor az várhatóan milyen irányba vezet.

De mit is jelent a valóságban – például az értékek megőrzése, bemutatása, illetve még tágabb értelemben: a társadalom, a közösségek szempontjából az „örökségesedés” ilyen mértékű kibontakozása? Azt biztosan mondhatjuk, hogy nem csak mennyiségi, de igen jelentős minőségi, azaz pontosabban tartalmi változást, váltást is jelent a műemlék/örökség lépés megtétele. Induljunk talán kicsit távolabbról, és állapítsuk meg, hogy az „emlékmű” szándékolt, és ezért létrejöttének pillanatától meglévő megemlékezési rendeltetésétől eltérően a „műemlék” esetében az emlékezetre vonatkoztatott tartalmi, rendeltetési elem mindig későbbi hozzáadás, illetve fel- és elismerés következménye. Másként kifejezve: semmi sem épül eleve műemléknek, hanem – amennyiben a közelebbi vagy távolabb utókor társadalmi igénye, pontosabban értékelése úgy hozza – azzá válhat.

A műemlékek, együtteseik és a műemlékhelyszínek esetében ezt a társadalmi elvárást szakmai-tudományos kiválasztás útján valósítják meg, ennek megfelelően döntő szerep jut a történeti, művészeti-esztétikai, etikai értékelés szempontjainak; a műemlékké válás tehát abban az értelemben nem „demokratikus folyamat” eredménye, amennyiben nem többségi szavazással születik döntés arról, hogy valamely – mai szóval – kulturális örökségi elem megüti-e a műemlékké avatásához szükséges mércét, vagy sem. A „műemlék” (és most ideértjük annak valamennyi, egyedi és területi védelmi változatait) lényeges tulajdonsága, legalábbis a hazai megközelítésben, hogy abban az értelemben nem analóg fogalom, hogy definíció szerint kivétel nélkül a nemzet szintjén jelentőséggel bíró elemeket illeti meg ez a kategória.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090710vilagorokseg/02.jpgMás a helyzet az „örökség” fogalomkörében, amely természeténél fogva analóg fogalom, azaz különböző szinteken értelmezett, hasonló tartalommal, de eltérő hatósugárral. Egyesek egészen odáig elmennek, hogy… „Az építészeti örökség szubjektív fogalom. Azt jelenti, hogy egy épület kifejezi egy ember, egy kisebb vagy nagyobb emberi közösség identitását. A nagyapám háza nekem fontos,… A főutca egy szakasza, vagy a falu világháborús hősi emlékműve az ott lakók identitását fejezi ki, életük, múltjuk egy része, tanúsága… műemlékek, műemlékhelyszínek…ennél nagyobb közösség identitásának hordozói: nemzeteké, vallásé stb.” (Román András) És így tovább, egészen a Világörökségig.

Mindebből kiolvasható, hogy „minden műemlék örökség, de nem minden örökség műemlék” – no meg az is, hogy napjainkban (nemritkán még a hivatalos használatsorán is) összekeveredett a szóhasználat, és a kulturális örökség fogalmat jószerivel ma elsősorban a védett kulturális örökség értelemben alkalmazzák; azaz mintegy a műemlék szó szinonimájaként. Azzal az egyáltalán nem lényegtelen különbséggel, hogy többnyire beleértik a helyi (önkormányzati) védelemben részesített örökségi elemeket is. Ez a fogalom–használati keveredés, sajnálatos módon, szintén lényeges eleme a mai állapotot rögzíteni kívánó helyzetképnek, mert rávilágít a mindkét irányban lehetséges, és meglévő értékekre egyaránt veszélyeket jelentő „eltévelyedésre”.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091204fejerdycikk/allo2.jpgAzokra a (létező) voluntarista megközelítésekre kell itt gondolni, amelyek egyik oldalról azt szorgalmazzák, ha valamit értéknek ismerünk el, azt kivétel nélkül úgy kell kezelni, mint ahogyan a műemlékeket; ami természetesen túlzás, és több szempontból is nyilvánvaló képtelenség. Ha lehet, akkor viszont még veszélyesebb az ellenkező véglet, amely szerint „elég volt a műemlékek és a műemlékvédők elefántcsont-toronyba vonult” elkülönüléséből, és a műemlékeket is úgy kell kezelni, mint bármely más örökségi elemet. Azaz maga az „örökös” – magánszemély, önkormányzat, egyházközség… tágabb körben: a beruházó, fejlesztő – tudja legjobban, hogy hogyan is kell (el)bánni ezzel az örökséggel, vagy kicsit finomabban, eufemisztikusabban megfogalmazva: hogyan kell azt „hatékonyan hasznosítani”. (…)

 

Tovább a teljes cikkre

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Írta: dr. Fejérdy Tamás
2009.12.04


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)