Megújulásunk támogatója:  

Miért éppen a Szepesség?

Az egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/02.jpgBár a magyar turisták egyik kedvelt célpontja a hajdani Szepesség területe, már csak a Magas-Tátra miatt is, ritka, hogy az épített örökségét is rendre végiglátogatnák. Persze nem könnyű túra településről településre bejárni a térséget, ahol meglehetősen nagy sűrűségben állnak a történelmi épületek, amelyeknek jelentős részét kevéssé a háborús pusztítás – a terület szívébe nem jutott el a török –, hanem a későbbi átépítések formálták át. Sajátos hangulatát is ennek köszönheti, hiszen például Lőcse emblematikus városházáját Schulek Frigyes romantikus terve szerint alakították át mai formájára a 19. század utolsó évtizedében. A korszak purista építészei egyébként is nagy szorgalommal tevékenykedtek a térségben, így a mai napig részben az általuk újraformált középkor hangulata fogad a városokban.

Az egykori Szepes vármegye északon a mai Lengyelország területére is benyúlik, míg délről csaknem Rozsnyó határáig ér – vagyis egy hatalmas terület, részben hegyvidék (bele tartozik a Magas-Tátra is), ami a jó ideig nem kedvezett az emberi megtelepedésnek. Az első telepesek a 12. század második fele után, majd nagyobb hullámban a tatárjárást követően érkeztek a térségbe, ekkor többnyire német ajkú szászok érkeztek. Az első kiváltságlevelük 1271-ből származik, s a szepesi szászok autonómiája ezt követően bővült, s évszázadokon át fennmaradt. A nagy szász városok hivatalosan nem is tartoztak a vármegye fennhatósága alá (a végérvényes beolvasztásra csak 1876-ban került sor), az egykori közigazgatási egység nem pontosan fedi le a Szepesség területét. Mindenesetre ha Magyarország felől észak felé autózva a Spiš szót tartalmazó helységnévtáblát látunk, akkor már helyben, az egykori cipszerek földjén vagyunk.

Kezdetben a hegyek visszatartották a betelepedőket, ám később – a nyersanyagoknak hála – a gazdagság forrásává váltak. A Szepesség gazdaságilag – ipara és kereskedelme révén – az ország egyik legfejlettebb területévé vált, s bár a német telepesek leszármazottjainak az elköltözése már a 17. században kezdetét vette, a középkori virágzás után a 19. század polgárosodása is formálta a településeket. A korszak iparosodása azonban már többnyire elkerülte a Szepességet.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/allo1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/03.jpgA mai magyar utazók körében a legnépszerűbb célpont valószínűleg éppen a már említett Lőcse, ahonnan legcélszerűbb csillagtúra-szerűen bejárni a környéket. A belvárosa a Világörökség része, amelyhez hozzákapcsolták a Szepesi várat is. A város első említése Leucha néven 1245-ből származik, a tatárjárás után alapították meg mai helyén, egy elpusztult korábbi település lakói. Lőcse 1271-ben már a szepességi szász városok szövetségének központja volt. A település, amely a később kialakított Magna Via, azaz a Nagy út mentén terült el – ez az út kötötte össze Bécset a török hódoltság idején Munkácson keresztül Debrecennel, majd haladt tovább egészen az erdélyi Nagyszebenig  –, kiváltságainak köszönhetően gyorsan fejlődött. A gazdagságot a kereskedelem táplálta, amely hamarosan nemzetközi méreteket öltött: a lőcseiek Krakkóval, a Hanza-városokkal, még Velencével is üzleti kapcsolatban álltak. Szabad királyi várossá 1323-ban lett, majd az egykori magyar királyság egyik humanista, reneszánsz központjává vált. Azonban hiába volt a hírnév, a később alapított jezsuita gimnázium, a kereskedelmi útvonalak megváltoztak, annyira, hogy az 1869 és 1872 között épült Kassa-Oderbergi vasút – amely a sziléziai iparvidéket kötötte össze Magyarországgal – már elkerülte. 

A hanyatló várost ez végképp visszavetette, ám a helyzet paradoxona, hogy így maradhatott meg jószerivel érintetelenül, gazdag építészeti-történelmi emlékként. A város történelmi magját, mely magába foglalja a műemlékek sokaságát és a várost körülölelő, jó állapotban megmaradt városfalat, 1950-ben védett műemléki városrésszé nyílvánították.

A Szepesség keleti horizontját a szepesi vár sziluettje uralja, amely négyhektáros kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb romvára. A sziklát, amelyen épült, már az őskőkorban lakták, és az időszámításunk kezdetének környékéről kelta erődítmény nyomait is feltárták. Az első írásos emlék 1209-ből maradt fenn a várról.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/allo2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/04.jpgA kimagasodó mészkőplatóra az első lakótornyot a 12. században építhették, ez azonban a 13. század elején elpusztult. Ezután épült fel a ma csonkán álló torony, illetve a palotaszárny egyes részei. A várat 1241-ben hiába ostromolták a tatár seregek. A század közepén a szepesi prépost is területet kapott a sziklafennsíkon, így ő is tornyot és palotát építtetett. Időközben vár a szepesi ispánok székhelye lett. 

A 14. században újabb épületekkel, a középső várral bővítették, majd a 15. században, a huszita korszakban elkészült az alsóvár. Ekkor a Szapolyaiak voltak az urai, akik fényűző főúri székhelynek szánták, így gótikus palotát és kápolnát építtettek benne. A vár urai a 16. században a Thurzók lettek, akik pompás reneszánsz átépítésekkel igyekeztek lakályosabbá tenni a kőrengeteget. A Thurzók kihalása után a Csáky-család birtokává vált, ám ők csak néhány évtizedig lakták, inkább kényelmes kastélyokat építettek más birtokaikon. Rákóczi Ferenc kurucai ugyan csellel 1703-ban elfoglalták, azonban különösebb hadászati szerepe ekkor már nem volt. Az állapota egyre romlott, sorsát egy 1780-ban bekövetkezett tűzvész pecsételte meg. A helyreállítási munkákra 1970-től került sor.

Építészettörténetileg Közép-Európa egyik legfontosabb vára, hiszen jól azonosíthatók benne a 12-18. század közötti átépítések, így a középkor és a kora újkor várépítészeti fejlődésének a kőből rakott enciklopédiája.

Szepeshely, védett műemléki városközpontjával Szepesváraljától keletre fekszik, közigazgatási szempontból azonban része annak. Az újabban „szlovák Vatikánnak” is nevezett egyházi város – az elnevezés kissé túlzó, hiszen tulajdonképpen csupán egyetlen utcája van, amelyet a káptalan épületei szegélyeznek – történelme több mint nyolcszáz évre nyúlik vissza. A szepesi prépost ugyanis talán csak veszély esetére, menedékhelynek építtette fel a vár területén kapott birtokán az épületeket, valójában jobbára itt, a templom környezetében, a szemközti hegyen élt. Mivel a szepesi vártól légvonalban kevesebb mint két kilométerre van, egymás hatalmát erősítették az évszázadokon át. A szepesi káptalan hiteleshelyként működött, így az itteni közjegyzői munka során keletkezett okiratok a középkor fontos dokumentumai. A város képét pedig a Szent Mártonról elnevezett katedrális látványa uralja.

Rendkívül érdekesek ennek a templomnak freskói: az egyik 14. századi alkotáson I. Károly magyar királyt láthatjuk.

 

A mai Szlovákia területéről már csaknem 1300 objektum került be a Határeset adatbázisába - kutasson a térképen!

 

Kapcsolódó cikkeink:

Miért éppen az Isztria?

Miért éppen Bécs?

Miért éppen Kolozsvár?

Miért éppen Pozsony?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2017.03.19

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (8) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)