Megújulásunk támogatója:  

Vár az Al-Duna kapujában, fotósunk szemével

A felújítás után a közelmúltban megnyitott Galambóc váránál járt a Műemlékem.hu fotópályázatának ikonikus alkotója, Tóth-Piusz István. Képet és szöveg hozott az Al-Duna kapujából.
A felújítás után a közelmúltban megnyitott Galambóc váránál járt a Műemlékem.hu fotópályázatának ikonikus alkotója, Tóth-Piusz István. Képet és szöveg hozott az Al-Duna kapujából.

Belgrádtól mintegy százhúsz kilométerre, a Duna jobb partján fekszik a néhány ezer lakosú Galambóc település. A falu határában álló várnál kezdődik az Al-Dunaként ismert, megközelítőleg 150 kilométer hosszú folyószakasz. A Duna medre itt drámaian megváltozik: míg a falu központjában a folyó szélessége 5,6 kilométer, addig a tőle 4 kilométerre található várnál ezerkétszáz méterre szűkül. Lesz azonban ennél sokkal keskenyebb is: a Kazán-szorosoknál már alig 150 méterre szűkül. (Csak összehasonlításul: a Duna a Lánchídnál 350, a Margit-hídnál 440 méter széles.)

Az al-dunai várak közül a galambóci a legmonumentálisabb építmény, amelynek falai – a folyó duzzasztása óta – benyúlnak a Dunába, míg a másik oldalon a hegyre kapaszkodnak. A kalandos sorsú várat a szerbek építették valamikor az 1200-as években, a Magyar Királyság déli határán, az egykori római erőd helyén.

A várat I. Károly tette a törökök elleni végvári vonal részévé. A vár birtoklása az éppen aktuális csata győztesétől függött, így felváltva volt török, szerb és magyar kézen a 15. században. Leghíresebb ostromára is ekkor, 1428-ban került sor, miután a szerbek egy évvel korábban fizetség fejében átadták a törököknek. 

A források szerint 20 ezer fős ostromló sereget Rozgonyi István temesi ispán vezette, s maga Luxemburgi Zsigmond király is a haddal tartott. A vár bevételéhez a többi közt tüzérséget, ágyúkat használtak, amelyekkel hajókról is lőtték a falakat. Az ostromot végül II. Murád szultán felmentő serege döntötte el. A magyar király egyezséget kötött a túlérőben lévő szultánnal, hogy török kézen maradhat a vár, az ostromlók pedig szabadon elvonulhatnak, azonban az oszmán sereg átkelés közben mégis rátámadt a magyarok egy részére, akik közt ott volt Zsigmond király is. A legenda szerint a magyar uralkodó Rozgonyi feleségének, Szentgyörgyi Ceciliának a segítségével tudott megmenekülni.

927_20190430_17565922.jpg

Arany János Rozgonyiné című balladájában (1852) így ír: 

"Hová, hová, édes férjem?" 

"Megyek a csatába: 

Galambócon vár a török, 

Ne várjon hiába."

Híre futott a csatának 

Széjjel az országban. 

Egy árva szó sem beszéli 

Zsigmond győzedelmét; 

Mind a világ, széles világ 

Rozgonyi Cicellét.”

De vissza a történelemhez: 1481-ben Kinizsi Pálnak sikerült rövid ideig elfoglalni Galambócot, ami ezután ismét török kézre került és maradt is egészen 1878-ig, az önálló Szerbia megalakulásáig.

927_20190430_17570713.jpg

A többször átépített vár legkorábbi része a belsővár, ahol öt torony áll, ezeket egészítették ki még néggyel a külsővár építése során.  A felújítása 2014-ben kezdődött és 2019 márciusában fejeződött be. Európai Uniós, osztrák és szerb saját forrásból mintegy 9 millió eurót költöttek rá. A tornyok egy része egyénileg is látogatható, míg a teljes terület csak csoportosan tekinthető meg. A tornyokból pazar kilátás nyílik a Dunára. A várfal romjai között kígyók lapulnak és a szóbeszéd szerint előfordulnak vipera marásos balesetek, így érdemes óvatosnak lenni Galambóc várának felfedezése során.

 

Fotó, szöveg: Tóth-Piusz István

2019.04.30

Képgaléria a cikkhez

11

Kapcsolódó határon túli objektum a Határeset adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) Al-Duna (1) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (4) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (2) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (16) felújítás (16) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (7) határon túl (1) határon túl (8) Helikon (1) helyreállítás (3) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (3) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (4) királytemetkezés (5) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (11) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (4) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) őslény (1) ostrom (2) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (13) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) tájház (1) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (4) település (1) temetkezés (3) temető (2) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)