Megújulásunk támogatója:  

Lebontották, így örökre gótikus

Az egri középkori székesegyház már a 16. század közepén súlyosan megsérült, ám az épület agóniája a 18. századig tartott. Az Archeologia cikke.
Az egri középkori székesegyház már a 16. század közepén súlyosan megsérült, ám az épület agóniája a 18. századig tartott. Az Archeologia cikke.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120228egerszekesegyh/egrivarsatoraljaujhely%20006.jpgBár az egri püspökség megalapítására már a második évezred első évtizedében sor került (a pontos évszám vitatott), az első – mindvégig Szent János evangélistának szentelt – templomáról nem tudunk sokat. A 11. századból egy rotunda maradványai maradtak fenn, amihez talán egy bazilika is csatlakozott. Erre az épülete csupán kőtöredékek utalnak. A bazilika építése a 12. századtól megfoghatóbb. A század elején háromapszisos szentélyfejet alakítottak ki, majd a század végén újjáépítették és beboltozták a hosszházat. Ebben az épületben temették el ide, legalábbis a zágrábi krónika szerint, az 1204-ben elhunyt Imre királyt: a főhajó keleti részén (vagyis nagyon kiemelt helyen) megtalálásakor természetesen már üres, kifosztott sírhely mindenesetre alátámasztja az írásos forrást.

A késő román épület a tatárjárás során erősen megsérült. A 13. század közepe táján ezért kezdtek új, immár gótikus katedrális építésébe, amelyet talán sohasem fejeztek be teljesen (mint ahogy megszokott a több évszázadon át, újabb és újabb tervek alapján épülő és átépülő gótikus templomok esetében). Lampert püspök kezdhette el az építtetést 1246-os beiktatásét követően, s kelet felől haladtak az új, háromhajós bazilika felépítésével. Közben némiképp változott a faragványok stílusa is, hiszen az építkezés lassan haladt. Új korszakot jelent a katedrális építéstörténetében Dörögdi Miklós püspöksége 1330 és 1361 között, akinek az idejében előcsarnokkal toldották meg nyugat felé a templomot (a püspök sírjára is itt bukkantak rá) majd új, szentélykörüljárós, kápolnakoszorús szentély építésébe fogtak.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120228egerszekesegyh/alapr.jpgAz új szentély monumentális volt, hiszen szélesebbre építették a régi templomnál és a járószintje is magasabbra került (jelenleg a látogató a maradványok alapján a korábbi, kisebb templomot érzékeli elsősorban a helyszínen, a román szentély magasan álló falai miatt). A szentély hasonló lehetett a nagyváradi székesegyház szintén ekkor épített kápolnakoszorús kórusához és a század utolsó harmadára az ország egyik monumentálisabb katedrálisa épült fel az egri várhegyen. Nagyobb volt, mint az országos szinten kiemelkedőbb esztergomi székesegyház és fehérvári bazilika, méretében a nyugat-európai katedrálisokkal vetekedett.

A hatalmas, a középkori magyar építészet csúcsteljesítményének számító Szent János székesegyháznak lassú agónia adatott meg. A XV. század végén, a korábbi évtizedek háborúiban megsérült gótikus kórust lebontották és helyére egy új, későgótikus csarnokszentélyt emeltek. Tervezték a templom többi részének átépítését, is de a XVI. század elején egy tűzvész megakasztotta a munkálatokat, a pénz a károk kijavítására ment el. Még be sem fejezték a javításokat, amikor az egri vár Perényi Péter kezére került, aki a vár védelmének modernizálása érdekében az új szentélyt részben visszabontva, részben földdel megtömve bástyává alakította.

A cikk folytatása a templom pusztulásáról és részletek az épület középkori építéstörténetéről Buzás Gergely: Az egri székesegyház XIII-XIV. századi gótikus épülete című tanulmányában az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

Kapcsolódó cikkeink:

Megnyithatják az egri vár török előtti pincéjét

Egy napra nyitják fel a király sírját

 

Az egri vár a műemlékem.hu adatbázisában

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2012.02.28


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.