Megújulásunk támogatója:  

Film készült az eltemetett zsinagógáról

Dokumentumfilm készült a budai vár egyik „titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurélról, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.
Dokumentumfilm készült a budai vár egyik „titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurélról, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090521varizsinagoga/02.jpg

Még több kép

Az Egy betemetett zsinagóga Budán című ismeretterjesztő dokumentumfilm Radó Gyula rendező, Bubryák István producer, Sibalin György operatőr és Csepregi János vágó alkotása. A film bemutatására 2009. május 28-án délelőtt 11. órakor a Budapest, IX. kerület Ráday utca 31/k. szám alatt lévő FilmesHázban kerül sor.

Arról, hogy Mátyás király korában épült zsinagóga helyenként hat méter magas falait rejti a föld a budai vár északkeleti részén, a szakemberek már negyvenöt esztendeje tudnak. Mivel az Európa egyik legnagyobbjának tartott 15. századi zsinagógát elveszettnek hitték, nem is kutattak utána, így felfedezése a véletlennek volt köszönhető. 1964-ben a vári felújítások alkalmával a régészek a Műemlékfelügyelőség utasítására levertek egy sáv vakolatot a házakon, hátha rábukkannak valamire. A munka közben a Táncsics Mihály utca 23-as számú házának sétány felé néző oldalán gótikus pillérekre bukkantak, amelyek lábazatán bevésett héber betűs fölírás volt. Zolnay László vezető régész ekkor megkereste Scheiber Sándor professzort, a középkori zsidóság kutatóját, aki a kőfaragványokból és az azokon lévő vésett szövegekből megállapította, hogy a Mendel-féle zsinagóga romjára bukkantak.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090521varizsinagoga/04.jpgA zsidóprefektus építtette

 

Mendel Jakab a 15. század második felének dúsgazdag zsidó főura volt. A zsidó vallás és a magas állami pozíció nem zárta ki egymást: Mendel hivatalos rangja „zsidóprefektus” volt, vagyis a zsidóság vezetőjének számított. Amikor Mátyás király Beatrixot nőül vette, a követségben Mendel is ott lovagolt 30 fős bandériuma élén, karddal az oldalán. Fel is háborodott ezen a bajor követ, hiszen náluk a zsidók nem ülhettek lóra, fegyverük sem lehetett – ez is bizonyítja, hogy Mátyás idejében Magyarország Európa egyik legfelvilágosultabb állama volt.

Előkelő úrhoz illően Mendel Jakab építkezett is, mégpedig a budai várhegy északkeleti részén, a mai Babits Mihály sétány, Piactér és Táncsics Mihály utca környezetében, ahová még Nagy Lajos idejében telepítették le a királyi város zsidó lakosait. A Mendel által kezdeményezett építkezések közül a legmonumentálisabb az a zsinagóga volt, amelyről leírások ugyan fennmaradtak, ám a szakemberek sokáig azt gondolták, hogy lebonthatták a 18. századi vári átépítések során.

Az 1461-ben késő gótikus stílusban épített zsinagóga mellett állt Mendel palotája, amelyet a források szerint híd kötött össze a prefektusi hivatal helyiségeivel. A mai Táncsics Mihály utca 26-ban fennmaradt kisebb zsinagógát a török időkben a szíriai zsidó közösség használhatta. A nagyzsinagóga viszont az 1530-as években egy kisebb várostrom során megsérült, boltozatai beszakadtak. A mennyezetet a török időkben – megfelelő szakemberek hiányában vízszintes födémmel lehetett csak pótolni. 1686-ban, amikor az egyesített keresztény seregek Budát felszabadították a török uralom alól, az ostrom idején betörő katonák a zsinagógába bemenekülő zsidó lakókat lemészárolták, az épületet pedig felgyújtották. A kiürült zsidó negyedbe beköltöző keresztény lakosok ezután a bedőlt romokat, a megégett, leszakadt tetőszerkezetet a meggyilkoltak tetemeivel együtt több méternyi földdel betemették.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090521varizsinagoga/07.jpgKét program a bemutatásra

 

Háromszáz éven keresztül a budai zsidók középkori építkezéseinek semmi nyoma nem volt egészen addig, amíg Zolnay László meg nem találta a gótikus stílusú pillérköteget, amelyről kiderült, hogy az a Mendel-féle nagyzsinagóga maradványa. Alaprajza 26-szor 11 méteres volt, fénykorában pedig kilenc méter belmagasságú boltozatrendszer fedte. A templom padlószintje kereken öt méterrel van mélyebben a jelenlegi Bástyasétányénál, így Zolnay szerint csak el kellett volna távolítani a több méteres betöltést és helyükre rakni a zsinagóga megmaradt kőemlékeit.

Az ásatás befejezésére és a bemutatásra azonban akkor pénzhiány miatt nem volt lehetőség. Scheiber professzor, amikor az Egyesült Államokba utazott, talált ugyan megfelelő támogatókat, ám az Állami Egyházügyi Hivatal közbeszólt, elutasította a pénzt, mondván, hogy az amerikaiaktól nem fogadunk el semmiféle adományt. Így nem lehetett mást tenni, visszatemették az épületmaradványokat.

Eltelt néhány évtized: Zolnay és Scheiber meghalt, mint ahogy szinte valamennyien mindazok közül, akik szerepet játszottak ennek az óriási tudományos, történeti és kegyeleti értéknek a feltárásában. Dr. Budai Aurél építészmérnök, műemléki tervező, Zolnayék akkori munkatársa azonban nem adta fel: számos előadáson és publikáción túl öt tervet is készített a bemutatásra. A lehetőségeket a megvitatta a Műemléki Tervtanács, és végül kétfajta megoldási javaslat alakult ki. A”minimális program” a zsinagóga terét a török-kori állapotnak megfelelően vízszintes födémmel zárná le és egy lépcsős lejáratot alakítanának ki a sétány felől. Ez a régészeti, tervezési, kivitelezési munkákkal együtt tavalyi árakon számolva 200 millió forintba kerülne.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090521varizsinagoga/10.jpgA másik alternatíva a „maximális program” sokkal nagyobb igényű. Mivel a zsinagóga világraszóló kulturális érték, itt lehetne elhelyezni a középkor idején Európában élt askenázi zsidóság múzeumát a kiállító helyiségekben, a zsinagógán kívül előadóteremmel, irodákkal, raktárakkal, múzeum-bolttal, mosdóval – mintegy 1000 négyzetméteres alapterületen. Budai Aurél szerint ez óriásit lendítene a Várnegyed idegenforgalmi vonzerején. A zsinagógatér eredeti, gótikus boltozatának visszaállításával és a kapcsolódó barokk kori épületrészek átalakításával a munkálatok összköltsége ebben az esetben sem haladná meg a 400 millió forintot.

Budai Aurél társaival együtt már 1992. óta próbál pénzügyi forrásokat szerezni az ismételt feltárásra és bemutatásra. Megértést, biztatást kap ugyan, pénz azonban továbbra sincs.

 

Még több kép

 

A "kis" zsinagóga a Táncsics utca túloldalán a műemlékem.hu adatbázisában

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2009.05.21


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)