Kolduló barátok építhették Mátyás palotáját

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150810visegradferences/ciml.jpgAz egykori ferences kolostor területén nem kerengő, hanem komoly műhelyek nyomaira bukkantak Visegrádon.

2015.08.10
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150810visegradferences/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150810visegradferences/02.jpgMinket is meglepett, hogy a kolostor területén, közvetlenül a palota kerítőfala mellett ipari tevékenység ilyen mértékű nyomaira bukkantunk. Egy kovácsműhelyt, valamint kőfaragóműhelyt tudtunk azonosítani a pénteken befejeződött ásatás eredményeképp. Nem is a műhelyek léte a meglepő, hanem a helye, hiszen használatuk idején ez a terület már bő félszáz éve az obszerváns ferences kolostorhoz tartozott” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Buzás Gergely régész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója.

Az obszerváns, vagyis a legszigorúbb szegénység igényével élő ferences kolduló barátokat még Zsigmond király telepítette le az 1420-as években Visegrádon, közvetlenül a királyi palota mellett, amelynek lelki szolgálatát is ellátták. A műhelyek azonban ennél később, Mátyás király korában épülhettek, s alig néhány év után elbontották őket, mert egy részletük fölött a 16. század elején, Ulászló korában készült padlót sikerült azonosítani. 

Bár az obszerváns ferencesek többnyire koldulásból tartották fenn magukat, a rendbe belépett szerzetesek egy része megtartotta civil munkáját, amelyet a szabályzat szerint „Istennek tetsző jó bérért” művelhetett is. A ferences szakmunkásoknak pedig a királyi palota Mátyás-kori átépítésénél akadt munkájuk.

Már korábban is ismert volt Mátyás király egyik levele, amelyet Visegrádról keltezve írt a kolozsvári sókamaraispánnak. Ebben figyelmébe ajánlotta Johannes frátert és társait, akiket az ottani, mai Farkas utcai ferences templom építéséhez küldött. Ez azonban nem bizonyította, hogy a minden bizonnyal építőmesteri munkakört betöltő János testvér ferences, s azt különösen nem, hogy visegrádi ferences szerzetes lett volna” - tette hozzá Buzás Gergely.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150810visegradferences/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150810visegradferences/04.jpgA most feltárt műhelymaradványok azonban akár annak a nyomai is lehetnek, hogy Johannes fráter és társai először a visegrádi palota átépítésénél tüntették ki magukat, s ezután kapták kolozsvári megbízatásukat a királytól. Azt persze nem tudni, mekkora részt vállaltak a visegrádi építkezésben, pusztán kivitelezői, vagy esetleg tervezői feladatokra is felfogadták őket. A palota belső udvarának architekturája azonban kifejezetten a kolostori kerengők hangulatát idézi, így olyan embernek kellett terveznie, aki jártas lehetett a szerzetesi építészetben is.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Borral folyó Kánaán

Pénzt is hamisítottak a középkori bronzöntők

 

A visegrádi királyi palota a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább

Átadták az örökségvédelmi díjakat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315dijatadas/ciml.jpgÁtadták a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat, illetve a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat a nemzeti ünnep alkalmából.

» tovább