Magyar Építészet virtuális világgal

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160605epiteszetkonyv/ciml.jpgA Könyvhéten jelenik meg a Kossuth Kiadó építészettörténeti sorozata első kötetének új kiadása. Áttörőben a virtuális világ.

2016.06.05

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160605epiteszetkonyv/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160605epiteszetkonyv/02.jpgAz illusztris, több mint 300 oldalas kötet a 16. század derekáig, Buda török elfoglalásáig mutatja be a Kárpát-medence építészettörténetét. A most megjelenő, javított második kiadás tizenöt év után lát napvilágot, a római- és a Karoling-kor Tóth Endre, míg a középkor Buzás Gergely munkája.

Porrá rágott csont már a kifejezés, de valóban hiánypótló kötetet üdvözölhetünk, hiszen szakmai hitelessége megőrzése mellett valóban a nagyközönség megnyerésére törekszik.

Erre pedig nagyon nagy szükség van, hiszen a tudományos ismeretterjesztést a rendszerváltás táján a piaci viszonyok közé száműzte a kultúrpolitika, így nagyjából negyedévszázada nőnek fel úgy a nemzedékek, hogy építészettörténeti-, s az arra épülő örökségvédelmi érzékük és ismereteik elsajátítása esetlegessé vált. Vagyis az állam nem gondolta, s nem gondolja ma sem, hogy dolga, felelőssége lenne az építészettel kapcsolatos érdeklődés folyamatos kommunikációval, élvezhető formában való felélesztése és fenntartása, s mivel korunk döntéshozói az új kor gyermekei, még csak nem is csodálkozhatunk hogy az örökségvédelemből turisztikai fejlesztés lett, a megőrzés szó pedig éppúgy jelentheti vitatható hitelességű épületrekonstrukciók megszületését, mint középszerű épületek teljes újraépítését. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34), mondhatnánk keresztényi jámborsággal, de hozzátenném: olvasni nem bűn, s bár az ismeretek bősége nehezíti a kategorikus döntést, a fejet csak elviselhető mértékben fájdítja, s a magyar építészet megmaradt emlékeinek megőrzése többet érdemelne a lutrinál.

Olvasott embernek nincsen párja, tartja a mondás, és persze a könyvpiac igyekezett és igyekszik is kielégíteni a spontán érdeklődést. Ám a tervszerűen, a gondosan felépített, gyakran több évtizedes távlaton átívelő könyvsorozatok (amelyek az alapjai például Nyugat-Európa rendre irigyelt örökségvédelmi gondolkodásának is) financiális okok miatt nem születhettek meg. Voltak-vannak persze nagyon jó kötetek, s voltak-vannak gyengébbek is, így egy igényes, érdeklődő, ám a témában értelemszerűen tájékozatlan olvasónak nem egyszerű valóban hiteles, korszerű könyvekkel gyarapítania építészettörténeti-, műemlékvédelmi házikönyvtárát.

Nyarat persze a Magyar Építészet most megjelent kötete sem csinál, azonban élményszerű áttekintést kínál a Kárpát-medence építészetéről a középkor végéig. Nem pusztán a stílusokkal ismertet meg, de olvashatunk a szerzetesekről, az épületek felépítéséről éppúgy, mint a nyugat-európai párhuzamokról. A szövegek értelmezését fotók, alaprajzok, és – ami meglehetősen új elem a nyomtatott ismeretterjesztésben – virtuális rekonstrukciók könnyítik meg, önmagukban is könnyen dekódolható tudást közvetítve. Vagyis az olvasónak immár elképzelniük sem kell, milyen lehetett egy mára részben-, vagy teljesen elpusztult épület. A szöveg-kép aránya talán 50-50 százalék lehet, tehát nem kifejezetten képeskönyv született, ám az illusztrációk nem csak a folthatást szolgálják, hanem ismeretet közvetítenek, így a könyv izgalmas utazást kínál az építészet történetében.

 

Néhány oldal a kötetből:

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160605epiteszetkonyv/allo.jpg

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Királylány a templomfalban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170329szentmargitpozsony/ciml.jpgEgy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban.

» tovább

Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább