Megújulásunk támogatója:  

Visszakérnék a király csontjait

A több mint 800 éves végakarat is beteljesedne, ha ismét Székesfehérvárra kerülnének III. Béla maradványai. De erre nem kerül sor egyhamar.
A több mint 800 éves végakarat is beteljesedne, ha ismét Székesfehérvárra kerülnének III. Béla maradványai. De erre nem kerül sor egyhamar.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141107szfehervartempl/02.jpgAzon vagyunk, hogy rendezzük az egykori koronázó és temetkező székesegyház sorsát, méltó emléket állítsunk ismét itt megkoronázott és eltemetett uralkodóinknak” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere. „Természetesen az ilyen tervekhez igyekszünk partnert találni és sikerült is, hiszen 2013-ban sikerült elérni, hogy elinduljon az Árpád-ház-program, ami nemzeti program, vagyis a kormány támogatja, és több lépcsőben hivatott rendezni az emlékhely sorsát. Elsőként egy látogatóközpontot hozunk majd létre, ahol a székegyház megmaradt köveit a legmodernebb technikával igyekszünk bemutatni. Ezzel egy időben már elkezdődhet a közös gondolkodás az építészekkel, művészettörténészekkel, a műemlékes szakma képviselőivel, hogy mit hozzunk létre a középkori templom helyén. A kormányhatározatban az újjáépítés szó szerepel, először azonban definiálnunk kell, mit jelenthet ez ebben az esetben” - tette hozzá a városvezető.

Mint arról portálunkon korábban már írtunk, a székesfehérvári koronázó és temetkező bazilika története Szent István idejében kezdődött el. Elképzelhető, hogy már korábban is templom állt a helyén - mint azt néhány kutató feltételezi -, amelyet a késői római korban, már a kereszténység térhódítása után emelhettek, ám az ismert templom első említése a tizenegyedik századból való: ekkor adott parancsot I. István a felépítésére.

Ugyan az épület már a harmincas évek első felében elkészülhetett, csak 1038-ban szentelték fel, amikor ide temették az első magyar királyt. A templom a későbbiekben is koronázó- és temetkezési helye volt az uralkodóknak: a mohácsi csatavesztésig 43 királyt koronáztak meg a falai között, és tizenötük földi maradványai találtak itt nyughelyet.

Történelmének első tündöklő öt évszázadában többször is átépítették, bővítették a templomot. Így a kezdeti, négytornyú román épületegyüttesből Mátyás korára gótikus templom lett. Néhány évtizeddel később a törökök a gótikus épületet lőporraktárként használták - egészen addig, míg egy robbanás alaposan meg nem rongálta az egyik tornyát.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141107szfehervartempl/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141107szfehervartempl/04.jpgA török kiűzése után, 1703-ban a székesfehérvári királyválasztó prépost azzal a kérelemmel fordult a Habsburgokhoz, hogy építsék újjá a templomot. A Rákóczi-szabadságharc elején I. Lipótnak azonban aligha lehetett célja, hogy a rebellis magyarok nemzeti identitását a koronázó templom újjáépítésével erősítse meg. Így lett ugyan építkezés a török kiűzése után elnémetesedett Fehérváron, ez azonban a bazilika csaknem teljes megsemmisüléséhez vezetett: barokk püspöki palota építésébe kezdtek, amelyet részben a templom visszabontott alapjaira emeltek.

A romterület a 19. században elsőként Henszlmann Imre tárta fel, majd temette vissza a királyi bazilika maradványait. Szent István halálának kilencszázadik évfordulójára készülve Gerevich Tibor szervezett szakértői összefogást a bazilika emlékének megmentésére. 1938-ban átadták a nemzeti emlékhelyet, amelynek meghatározó eleme a Lux Kálmán tervezte épület. Ebben a Szent István temetkezési kellékének tartott kőszarkofágot helyezték el. A területet a püspöki palota felől ölelő téglafalon pedig az ide eltemetett királyok domborművei kaptak helyet.

Az ezt követő évtizedekben azonban az emlékhely állapota szinte folyamatosan hanyatlott. A felszínen bemutatott kőanyag pusztult, az azokat megóvni hivatott védőtető, önálló épület tervei pedig rendre kudarccal végződtek. Legnagyobb fiaskóként a már elkészült – valóban vitatható esztétikájú – védőtetőt is el kellett bontani a 2000-es évek második felében.

Olyan épületre van szükség, amely méltó a templom és a magyar történelem egészéhez és szakrális célra is használható. Székesfehérvár ugyanis szeretné visszakapni az innen elvitt relikviákat, uralkodókhoz tartozó csontmaradványokat, ám jelenleg a kérést nincs értelme még megfogalmazni sem, hiszen nincs azok elhelyezésére méltó épület a városban. Ha azonban ez elkészülne, akkor szeretnénk visszakapni III. Béla a budavári Nagyboldogasszony-templomban őrzött maradványait is, hiszen ezzel a király végakaratának is megfelelnénk. Meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehetne méltóbb módon gondoskodni a nemzeti emlékhely csontkamrájában tárolt maradványok őrzéséről” - jelentette ki  Cser-Palkovics András.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141107szfehervartempl/05.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20141107szfehervartempl/06.jpgHogy a csontmaradványok visszahozatala nem eretnek gondolat, kitűnik abból is, hogy a budavári Nagyboldogasszony-templom északkeleti kápolnájába szinte csak a véletlen folytán kerültek III. Béla és első felesége, Chatilloni Anna hamvai. A királyi párt eredetileg Székesfehérváron temették el, azonban 1848-ban ráakadtak a sírboltjukra. A csontokat és a temetkezési mellékleteket (koronák, kard, feszület, gyűrűk, jogar) Pestre, a Nemzeti Múzeumba vitték, majd 1862-ben Zichy Miklósné költségén a főoltár alá épített kriptában helyezték el. Az embertani vizsgálatok után a királyi párt 1898. október 21-én, ünnepélyes keretek közt temették el mai nyughelyén, a kápolnában.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Székesfehérvár: megújul a Fő utca

Ötletek voltak, terv még nincs

Zárva marad idén a királyok osszáriuma

Örökre elvesztek a magyar királyok?

Királyi sarjak és kakukkfiókák

 

A székesfehérvári nemzeti emlékhely a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2014.11.07


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)