Megújulásunk támogatója:  

Kincskeresők kutatták csak az elpusztult templomot

A balatonfelvidéki település lakói fűrésszel, kaszával küzdenek a 12. század elején épült apátság és a körülötte lévő hajdani település kutatásáért és bemutatásáért.
A balatonfelvidéki település lakói fűrésszel, kaszával küzdenek a 12. század elején épült apátság és a körülötte lévő hajdani település kutatásáért és bemutatásáért.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120528almadiapaptsag/02.jpgMost szombaton összesen harminchatan jöttünk föl a hegyre Monostorapátiból, hogy megtisztítsuk a területet az igencsak dús vegetációtól. Az egykori apátság még jobbára föld alatt lévő romjainál már végeztünk a munka nagyjával, de a célunk az, hogy bejárhatóvá, a kutatások számára jobban értelmezhetővé tegyük a teljes területet, amely egy hozzávetőlegesen kelet-nyugati irányban elnyúló, több mint háromszáz méter hosszú plató, oldalfennsík. A nyugati szegélyén állt a hajdani apátság, míg keleti irányból ezt egy még azonosítatlan kőépület, talán várszerű objektum zárta. Közöttük volt maga a település. A részletek kibontásához további kutatások szükségesek, hiszen régészeti feltárás még az apátság területén sem folyt soha” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Hangodi László történész-muzeológus, a tapolcai városi múzeum munkatársa, a munkálatok irányítója. Hozzátette: Monostorapáti lakosság elkötelezett az almádi kolostor megmentése, kutatása és bemutatása ügyében és sikerült szakmai együttműködést is kialakítani a megyei múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az egyházközség, az erdészet és a helyi civilek között.

Az almádi bencés apátság egyike az ország legősibb magánalapítású monostorainak. A másolatban fennmaradt adománylevél szerint az apátságot apja 1116-ban bekövetkezett halála után Atyusz 1117-ben alapította, eleget téve Bánd fogadalmának. Az építkezés rohammunkában folyhatott, hiszen 1121-ben már fel is szentelték Szűz Mária és a Mindenszentek tiszteletére a templomot. Az apátság gyorsan gyarapodott (a 13. század közepétől bizonyíthatóan hiteles helyi tevékenységet is folytatott), részben annak köszönhetően, hogy az alatta folyó Eger-patak völgyében futott a Székesfehérvárt Itáliával összekötő, még római eredetű Via Magna, vagyis nagy hadiút. A későbbiekben azonban a monasztikus rendek hanyatlása az almádi apátság sorsát is meghatározta: a szigligeti várnagy 1441-ben kifosztotta a monostort (amiért néhány hónappal később kiátkozták), a híres bencés vizitáció 1508-ban pedig düledező épületről és borissza apátról számol be. A 16. század közepén a török előrenyomulását követően kezdték elbontani a kolostort és a templomot, hogy kövei egy részéből megerősítsék a közeli Nagyvázsonyi várat. Ekkor pusztultak el a völgyben lévő falvak is, hiszen a törökök valósággal felégették a területet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120528almadiapaptsag/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120528almadiapaptsag/04.jpgAz apátság kőanyaga azonban elég sokáig kitartott, hiszen abból építették a 18. században a monostorapáti templomot is. A bontásoknál is nagyobb kárt okozhattak azonban a kincskeresők, akik egy 16. század közepén írt, a templomban elrejtett kincsekről beszámoló levél alapján évszázadokon át újra és újra felásták a területet” - mondta Hangodi László. „Még a huszadik században is megjelentek, nyilván hiába, hiszen a valódi kincs az maga az elpusztult apátság romterülete.

A terület megtisztítása után világosan felismerhető a hajdani apátság alaprajza” - jelentette ki a terület bejárása után portálunknak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum középkori szakmúzeuma, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. „A templom keletelt, háromhajós épület volt, amelyet nyugatról előcsarnok és vélhetően két torony zárt le. A kolostor északon csatlakozott hozzá, s az együttest fal határolta. Ettől északabbra szintén falmaradványok vannak, ez az épület talán az 1508-ban említett Szent Domonkos kápolna lehetett. Roppant érdekes a tágabb környezet is: a monostortól keletre halastavak voltak: a mai Szentkútnál világosan felismerhetőek a középkori gát maradványai. Még keletebbre állt az az épület, ami vélhetően megerődített udvarház lehetett. Sajnos ennél többet egyelőre nem tudhatunk, hiszen régészeti feltárás még soha nem folyt a területen, sőt, az udvarház maradványait rejtő domb láthatóan teljességgel bolygatatlan.”

A szakember úgy véli, hogy bár a legérdekesebb az apátsági templom feltárása lenne, a munkát nem itt, hanem a kolostor északnyugati sarkában kell kezdeni. Itt maradt fenn ugyanis az apátság legmagasabb falcsonkja, amelyet meg kellene erősíteni, hogy megóvják a pusztulástól. Buzás Gergely arra számít, hogy a területen lévő dombok alatt két méter magas felmenő falak is lehetnek.

A feltárást követően a romokat konzerválnák és már most elkezdték a tervezését annak, hogy milyen funkciót találjanak a csaknem kilencszáz éves épített emléknek.

 

Az almádi bencés monostor romjai a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

2012.05.29


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)