Megújulásunk támogatója:  

Zsolnay-gyár: szfinxek a raktárban

Harminckilencezer négyzetméter, rajta tizenkilenc műemlék, s mintegy kétszáz védett műtárgy. A pécsi Zsolnay-gyár még meglehetősen ostromállapotot mutat.
Harminckilencezer négyzetméter, rajta tizenkilenc műemlék, s mintegy kétszáz védett műtárgy. A pécsi Zsolnay-gyár még meglehetősen ostromállapotot mutat.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100430zsolnaygyar/007.jpgA Zsolnay a kevés magyar világmárka egyike, amely a semmiből született a 19. század második felében és olyan erősnek bizonyult, hogy még a szocializmus évtizedei sem tették tönkre. Igazi sikertörténet volna tehát a család és a gyár históriája?

Bár a gyár ma is áll, s megvannak benne az egykori emlékek is, van mit siratniuk a szakembereknek ezen a területen” - mondta el a műemlékem.hu-nak a helyszínen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-dunántúli Regionális Irodájának vezetője. Römer Károly hozzátette: a mai gyárterületen belül egy komoly angolpark terült el, amelyet a 19. század második felétől kezdve folyamatosan, nagy igyekezettel gondoztak, az is megesett, hogy Ausztriából hívtak kertészt az itteni munkákra. A tervezett vadon a gyönyörködtetésen kívül üzleti célt is szolgált, hiszen itt állították ki a kültérre szánt alkotások „prototípusait”, bemutatva azokat a vendégeknek, leendő üzletfeleknek. Az államosítás után, az ötvenes években azonban felszámolták a parkot, a területén épületeket emeltek, amelyek közül néhány – gazdaságossági szempontok miatt – a mostani rehabilitáció után is megmarad, így nem lehet helyreállítani az egykori parkot régi pompájában.

A később világhírűvé vált gyár elődjét, a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát 1852-ben alapította meg Zsolnay Miklós, majd két év után idősebb fiára, Ignácra bízta a vezetését. Az aprócska üzem azonban nem bírta a piaci versenyt, s tíz év után a csőd közelébe került. Ekkor a fiatalabb testvér, Vilmos vette át a vezetést, s a művészi kerámiák gyártásába fogva megmentette a gyárat. 1873-ban, a bécsi világkiállításon már nemzetközi sikert arattak termékeikkel. Az elismerésért összefogott a család, hiszen a magyaros és perzsa motívumokat ötvöző díszítményeket Zsolnay Vilmos lányai, Teréz és Júlia készítették. 1878-ban pedig elérkezett a valódi világhír: a párizsi kiállításon aranyérmet nyertek, Vilmos pedig megkapta a becsületrendet. A pirogránit-, illetve épület kerámia az építészettörténetben is szinte új fejezetet írt: itthon a korszak legnagyobb építészeivel dolgoztak együtt, s tömegesen alkalmazták a mai Magyarország arculatát is meghatározó épületeknél a gyár termékeit.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100430zsolnaygyar/002.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100430zsolnaygyar/004.jpgA legnagyobb sűrűségben azonban a pécsi gyár területén láthatjuk a kerámia alkotásokat. A Zsolnay család ugyanis itt élt és az általuk emelt épületeknél (ahogyan az angolparkban is) bőségesen alkalmazták a kerámiát. Az anyaghasználatnak több praktikus oka is volt: így nem kellett megsemmisíteni a gyártás során keletkezett felesleget, ráadásul a megrendelőknek bemutathatták, hogy milyen sokféleképpen alkalmazható ez az anyag. Szobrok, vázák, szökőkút is született kerámiából, s akad olyan épület, amelynek teljes homlokzatát csempével burkolták. Így páratlan értékű együttes született, amelynek a jelentőségét nem a puszta épületek, hanem az azokon, illetve körülöttük lévő díszítések együttese adja.

Zsolnay Vilmos 1900-ban halt meg, ám a gyár sikertörténete folytatódott – igaz, jelentősen befolyásolta azt a huszadik század történelmi hullámvasútja. Az első világháború, majd a gazdasági válság megrengette a céget, a második világháború alatt egy ideig a gyártást is szüneteltetni kellett, majd 1948-ban államosították a gyárat. A szocializmus évtizedei alatt több-kevesebb sikerrel működött az üzem (jobbára pécsi porcelángyár néven, hiszen a Zsolnay nevet csak 1974-től használták ismét). A rendszerváltás után részvénytársasággá alakult gyárat privatizálták, később három céggé vált szét. Az egykori Zsolnay-porcelángyár 2005-ben került ingyenes vagyonátadással a pécsi önkormányzathoz.

A mostani rehabilitáció során négy negyedet alakítanak ki a gyáron belül” - mondta Bogos-Goldfinger Zita, illetékes műemlékfelügyelő. Lesz Míves Negyed, amely a Zsolnay család és a gyár történetét is bemutatja. Az ebben kialakított Kézművész utcában a kortárs képző- és iparművészek, kézművesek is helyet kapnak. Az Alkotó Negyed elsősorban multifunkcionális rendezvényhelyszín lesz. A Gyermek és Családi Negyed a többi között tudományos-technikai kiállításnak ad otthont és játszótereket is kialakítanak. Az Egyetemi Negyedben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs és Médiatudományi Tanszéke és a Filmtudományi és Vizuális Kultúra Szeminárium fog működni.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100430zsolnaygyar/006.jpgA területen lévő csaknem kétszáz műtárgy, valamint az épületdísz kerámiák restaurálása (ahogyan az épületeké is) már elkezdődött. A kerámiából készült szobrok, műalkotások a raktárakban várnak arra, hogy teljes megújulásuk után az Európa Kulturális Fővárosa program keretén belül 11 milliárd forintos költséggel megszülető Zsolnay Kulturális Negyed díszeivé váljanak.

 

Képgaléria a megújuló egykori Zsolnay birodalomról

 

A pécsi Zsolnay-gyár a műemlékem.hu adatbázisában

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2010.04.30


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)