Megújulásunk támogatója:  

Köztünk élő templomosok I.

Legendás lovagrend, amelyet hétszáz éve ugyan tűzzel-vassal kipusztítottak, ám jelenkori képviselői mégis közöttünk élnek. A templomosok sorsa és mesés kincse apropóján temérdek spekuláció született a történettudomány és az okkultizmus határmezsgyéjén.
Legendás lovagrend, amelyet hétszáz éve ugyan tűzzel-vassal kipusztítottak, ám jelenkori képviselői mégis közöttünk élnek. A templomosok sorsa és mesés kincse apropóján temérdek spekuláció született a történettudomány és az okkultizmus határmezsgyéjén.

Semmi sem ártott annyit a templomos lovagrendnek, mint az okkultizmus iránti érdeklődés, így a lovagok összemosása a rózsakeresztesekkel és a szabadkőművesekkel” – mondja Pánczél János, a Templomos Lovagrend magyarországi praeceptoriája Budapesti és Budapest környéki kommendátora. Mert ha évszázadokon át nem is, napjainkban ismét létezik a rend, miután 1979-ben Olaszországban Marcello Alberto Cristofani della Magione gróf újraalapította és a működéshez engedélyt kapott a Vatikántól. Az újkori templomosok azonban nem jogutódai, csupán szellemi örökösei a középkori harcos szerzeteseknek. Már csak azért is, mert egy esetleges perújrafelvétel esetén – elvégre a jog útjai kifürkészhetetlenek – jó ügyvédekkel a rend Európa jelentős részét követelhetné vissza magának.

A mostani templomosok azonban semmit sem akarnak a régi rend földi javai közül. Pánczél János lovaggal egy óbudai műemléképületben találkozunk, ahol két kis szobát kapott a rend használatra. „Látja, mi aztán tényleg Krisztus szegény lovagjai, vagyis Christi pauperum Militum Ordo vagyunk” – mondja a lovag.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090622templomos1/templ09.jpgDe miért is beszélnek hétszáz éve az emberek a templomosok kincséről? Ennek megértéséhez csaknem kilencszáz évvel ezelőtt kell kezdenünk a történetet.

 

Kereszt és kard

Jó dokumentált a rend története már az alapításától kezdve. Így közismert, hogy Hugo de Payns alapította meg – a monda szerint kilenc társával – 1118-ban Jeruzsálemben azzal a céllal, hogy megvédjék a Szentföldet felkereső zarándokokat a rablóktól és a szaracénoktól.

A világi javaikról lemondó lovagok az őket támogató II. Balduin jeruzsálemi királytól az egykori Salamon templom vélt helyén kaptak szállást, s a helyről kapta a nevét a rend. Az imával harcoló szerzetes és a vassal küzdő lovag eszméjének összekapcsolása ugyancsak megfelelt a kor keresztény ideológiájának. A „rendőri” tevékenységre nagy szükség volt a térségben, így mind többen léptek be a templomosok közé.

1126-ban csatlakozott hozzájuk Champagne grófja is – ettől kezdve az adományok révén anyagilag is gyarapodni kezdett a rend. Hugo de Payns 1128-ban Rómába, majd azt követően Nyugat-Európába ment. Az első út a rendi regula pápai elfogadását hozta a templomosoknak – ezzel vált hivatalossá, a Szentszék által támogatottá, majd ellenőrzötté a működésük –, míg a főúri udvarok felkeresése adományok, birtokok sokaságát hozta.

A harcos szerzetes eszméjét a kor legnagyobb hatású egyházi gondolkodója, Clairvaux-i Szent Bernát is népszerűsítette, így a templomos lovagrend néhány évtized alatt Európa egyik meghatározó gazdasági hatalmává – is – vált.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090622templomos1/templ08.jpgEgy maradt a három fogadalomból

A tizenkettedik századi lovagoknak három fogadalmat, a szüzességét, a szegénységét és az engedelmességét kellett vállalniuk. „Ebben is különbözünk tőlük” – mondja Pánczél János. „Korunkban csak nagyon kevesen képesek rá, hogy mindhármat teljesítsék, így Magyarországon nincs is ilyen lovag. Jómagam az engedelmességi fogadalmat tettem csak le, így engedelmességi lovag a hivatalos titulusom. Létezik a mostani renden belül is a hármas fogadalmat letevő szerzeteslovag, amelyet a Vatikán is jóváhagy. Szentmise keretében történik a fogadalomtétel, a rend nagymestere jelenlétében. Ám ha esküjét megszegi és elhagyja a rendet, és a Nagymester felmenti a kötelességei alól (ez nagyon ritka egyébként), a lelkiismeretének továbbra is kötelességgel tartozik, hiszen az oltárra tette le az esküjét, tehát Istennek. Ha úgy tetszik, nem lehet kilépni a rendből, de hangsúlyozom, nincs retorzió, ha valaki mégis megteszi, ám a saját lelki üdvét sodorja veszélybe” – teszi hozzá a lovag.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090622templomos1/templ03.jpgA 12-13. századhoz képest megváltoztak a lovaggá válás feltételei is. Akkor megtörtént, hogy valaki néhány hónappal azután, hogy a rend tagja lett, már a nagymesteri székbe került, manapság azonban lassabban mennek a dolgok. A jelentkező csak hívő katolikus lehet, ajánlást kell vinnie a családjától, a plébánosától, valamint nagykorúnak kell lennie, aki képes eltartani magát. Élhet házasságban, de nem lehet elvált. Ha elfogadják a jelentkezését, legalább két évig novícius lesz és bele kell egyeznie, hogy ezalatt bármikor ellenőrizhetik, hogy a rend eszméinek megfelelően él-e. Ha mindenben megfelel, csak akkor kerülhet sor a fogadalomtételre és a lovaggá avatásra. „Ki kell szűrnünk azokat, akik csak jó mókának tartják a lovagság intézményét” – mondja Pánczél János. „Nincs szükségünk kalandorokra.”

Márpedig akadtak a templomos rend történetében kalandorok. A tizedik nagymester, Ridefor-i Gerard ténykedését még a mai templomosok is elítélik. Ő volt az, aki néhány világi lovagtársával együtt casus bellit szolgáltatott Szaladinnak (Egyiptom, Szíria, Jemen és Palesztina muszlim uralkodójának) a szentföldi keresztény államok elleni felvonuláshoz.

A beszámolók szerint szintén Gerard vette rá Lusignan-i Guido jeruzsálemi királyt arra, hogy a keresztes had védelmi állásait feladva Tiberias felmentésére vonuljon. A sivár hattini fennsíkon július 4-én Szaladin serege megsemmisítő csapást mért a szomjazó, kimerült keresztes hadra, s ez a Jeruzsálemi Királyság elvesztését jelentette.

Szent életű harcosok és bankárok

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090622templomos1/templ04.jpgA hattini vereség ellenére a templomos lovagrend mind nagyobb befolyásra tett szert Európában. Már nem csak kísérték a zarándokokat, de banki tevékenységbe is kezdtek: hiszen az emberéleten túl a vagyon sem volt biztonságban egy zarándoklat alkalmával. A pénzt bármely templomos rendházban letétbe lehetett helyezni, és az út során a kiállított váltókkal más rendházakból mindig annyit vehetett fel a zarándok, ami a napi ellátására és továbbutazásra kellett a következő templomos „banki-kirendeltségig”.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090622templomos1/templ05.jpgA Szentföld mellett hadakozni kezdtek az Ibériai-félszigeten is, hogy segítsenek a visszahódításában. A rend bevétele olyan óriási volt, hogy a szentföldi erődítmények után önálló földközi tengeri flottát épített. Ebben a korszakban születhetett a templomosok kincséről szóló legenda. Ám hatalmasak voltak a kiadások is, hiszen a szerzetes lovagok csupán harcoltak, vagyis el kellett tartani őket, csak azt „termelték meg”, amit csata közben és után zsákmányoltak. Az elmúlt évtizedekben történészek sokasága végzett számításokat a templomos rend képzeletbeli főkönyvéről. Egy biztos: a nagy kiadások mellett a templomosok gazdasági hatalma egyre nőtt, s részben ez vezetett a bukásukhoz is.

A bukás másik oka a Szentföld végleges elvesztése volt 1291-ben. Miután Akkó ostrománál a rend huszonegyedik nagymestere is elesett, az erődítményben rekedt templomosok egy toronyba vonulnak vissza, amit aláaknáztak a szultán seregei. A toronnyal együtt pedig összedőlt a templomos birodalom létének alapja is.

 

A cikk folytatása


Másodközlés a National Geographic Online engedélyével

 

A Templomos Lovagrend Magyarok Praeceptoriájának Hivatalos Honlapja

 

2009.05.22


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)