Megújulásunk támogatója:  

Kétszáz katona égett meg a magyar halálhajón

Az első világháború egyik utolsó epizódja szinte teljesen ismeretlen a közvélemény előtt. A szerencsétlenül járt magyar katonák tömegsírba kerültek a horvátországi Splitben, ám nem nyugodhattak háborítatlanul. A legnagyobb magyar tengeri katasztrófa áldozatainak emléke azonban még megmenthető volna.

A horvát lapok is csak viszonylag kis terjedelemben emlékeztek meg a Báró Kemény gőzösön 1918. november 22-23-án tomboló tűzről, amely a feljegyzések szerint kétszáz magyar katona, valamint a hajó francia nemzetiségű kapitánya, a főgépész, a mérnök és egy kadét életét követelték. Még szörnyűbb a tragédia, ha arra gondolunk, hogy a hazafelé tartó magyar katonák már azt gondolták, hogy megmenekültek a háború veszélyeitől, s mégis szörnyű kínhalált kellett halniuk” - mondta el portálunknak Fontányi Árpád, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Spliti Magyar Egyesületének alapító elnöke. „Akkor sem volt nagyobb visszhangja a katasztrófának és sajnos ez az érdektelenség a későbbiekben sem változott, így ma már sajnos nem lehet tudni, hol nyugszanak ezek az azonosítatlan áldozatok.

Miután összeomlott a bolgár front, Ausztria – Magyarország 1918. október 2-án kezdte meg Albánia kiürítését a tengeren keresztül. Az Ohridi-tó mellett állomásozó mintegy háromezer magyar- és néhány osztrák katona két nappal később kapta meg a visszavonulási parancsot és indultak el gyalogosan Cattaro, a Monarchia déli hadikikötője felé. Kétezer-ötszázan november 22-én érkeztek meg az öbölbe, ahol felvette őket az Adria Tengerhajózási Részvénytársaság Báró Kemény gőzhajója és Fiume felé vette az irányt.

A gőzös eredetileg ömlesztett áru szállítására épült, így a két és fél ezer utas rendkívül mostoha körülmények között zsúfolódott össze rajta. Sokuknak csak a vízszint alatt lévő raktérben jutott hely, ahol nagyon hideg volt, hiszen kívülről még a tenger is hűtötte ezeket a tereket. Itt ütött ki a tűz, feltehetően azért, mert néhányan tüzet gyújtottak, hogy melegedjenek, ám lángra kapott az ott tárolt szalma. fa és szén, az égést pedig gyorsították a széngázok” – foglalta összes a történteket Dr. Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület elnöke, aki összegyűjtötte és napra pontosan az első világháború befejezésének centenáriumán, 2018. november 11-én tette közzé első ízben magyar nyelven az első világháború teljes haditengerészeti kronológiáját.

A Báró Kemény gőzösön történt tragédia valóban meglehetősen ismeretlen maradt Magyarországon, de leginkább a horvát forrásoknak hála, a főbb eseményeket ismerjük” - fejtette ki Dr. Balogh Tamás. „Így tudjuk, hogy a lángok akkor csaptak fel, amikor a hajó Almissa, ma ismert nevén Omis közelébe ért, s miután hiába próbálkoztak az oltással, sőt, a kapitány és a személyzet három tagja is meghalt, mert belezuhantak a raktérben égő pokolba, végül Spalato, vagyis Split kikötőjébe futottak be, s a Szent Péter mólónál vetettek horgonyt. A tűz olyan heves volt, hogy a városi tűzoltóság estig sem tudta megfékezni a lángokat, csak másnap sikerült behatolni a raktérbe és felmérni a károkat.

A beszámolók szerint a tűzben kétszáz magyar katona vesztette életét, azonosításuk azonban lehetetlen volt, mert annyira összeégtek a holttestek. Így csak Louis Jacques Atger kapitány és a másik három tengerész holttestét ravatalozták fel a Szent Antal templomban, majd temették el a Sustjepan temetőben. Itt kerültek tömegsírba a magyar katonák földi maradványai is. Miközben a temetés folyt, erős szél támadt és elszakadtak a kötelek, amelyekkel az akkor üresen álló Báró Kemény gőzöst a parthoz rögzítették. A tragédia kísérteties utójátékaként a hajó legénység nélkül elkezdett kisodródni a kikötőből, egy vontató tudta végül megállítani.

Bár a magyar vonatkozású tengeri katasztrófák kapcsán a Szent István csatahajó elsüllyesztése vonult be a köztudatba, amely során nyolcvankilenc tengerész, köztük negyvenegy magyar állampolgár veszett oda, a Báró Kemény gőzösön tomboló tűz követelte a legtöbb magyar életét a hajókatasztrófák közül.

Sajnos a magyar katonaáldozatoknak nem adatott meg az örök nyugalom, mert a Sustjepan temetőt 1948 és 1962 között felszámolták a város terjeszkedése miatt” - mondta Fontányi Árpád. „Elvileg az újonnan kialakított Lovrinac temetőbe helyezték át exhumált maradványokat, itt azonban nem találtuk a nyomát a tömegsírnak. A régi temető helyén most egy park van, nem elképzelhetetlen, hogy továbbra is itt vannak magyar katonák csontjai.

Szorgos utánajárással talán még kideríthető lenne, mi lett a tömegsír sorsa, a HMDK Spliti Magyar Egyesülete azonban azt is szeretné, ha legalább egy emléktábla, de inkább egy jelképes síremlék készülne, amely megőrizné az utókor számára is a tengeren tűzhalált halt kétszáz magyar emlékét.

 

Olvasnivaló a tengeri hadviselésről:

Dr. Balogh Tamás: Tengeri Háború - Az első világháború tengerészeti eseményeinek kronológiája

 

Írta: Kovács Olivér

2018.11.18

Képgaléria a cikkhez

4


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (3) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (11) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (6) határon túl (1) határon túl (6) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (6) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (3) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (2) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (3) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Varga Mariann (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)