A múltról szól, a jövőt jelenti
„Tulajdonképpen a véletlenek szerencsés összejátszása hozta meg ezt a sikert, amelyhez sok-sok résztvevő tette hozzá a maga tudását, önzetlenségét” - mondta a műemlékem.hu magazinnak Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület elnöke, a könyv egyik szerzője. „Feleségem, Szatmári Klára a településről származik, műemlékvédelmi szakmérnöki szakdolgozatát a templomról írta. Szinte szakmai ártalom volt, hogy több éves további kutatás után együtt elkészítettük a könyv kéziratát, felmértük a temető értékes sírköveit. A könyv Magyarlóna református temploma és temetője címmel jelent meg. A könyv készítésének idején tőlünk függetlenül a Kelemen Lajos Társaság és a Budapesti Műszaki Egyetem építész hallgatói Maksay Ádám és Sebestény Ferenc irányításával elkészítették a templom építészeti felmérését. Weisz Attila művészettörténész a falkutatást is elkezdte, középkori falképeket azonosított a templombelsőben. Önzetlenül rendelkezésünkre bocsátották a felmérési terveket, sőt Weisz Attila, Horváth Iringo Kovács Mária Márta kiegészítő fejezetekkel is gazdagították a kötetet. A Magyar Képek Kiadó segítő közreműködésével sikerült reprezentatív kiadvánnyá varázsolni a kibővült kéziratot. A kiadás technikai költségeit a Nemzeti Kulturális Alap támogatta."
Magyarlóna Kalotaszeg egyik legszebb fekvésű települése - Kolozsvár mellett, Gyalu és Szászfenes között, a hegyek lábánál fekszik. A magyar építészettörténetben feldolgozatlan és ezért ismeretlen templomának eseményekben gazdag története és kultúrtörténeti jelentősége.
Magyarlóna – a 16. század óta – református templomát a 14. században építették, gótikus stílusban. Az Umling festő-asztalos dinasztia egyik legszebb, legegységesebb alkotását élvezhetjük a templomban. Több szakaszban festették ki a karzatmellvédet, a szószéket, a padokat. A mennyezetet festett kazetták alkotják, amelyek egy része a könyv bevételéből újul meg, hiszen ebből fizetik a restaurátori munkákat. A könyv közvetve a kutatást is elősegítette, hiszen a szakma figyelme ismét az épület felé fordult. Az újabb falkutatás során középkori falképeket azonosítottak néhány hónappal ezelőtt a templomban. Legalább ennyire fontos azonban az, hogy a templom ismét a helybéliek figyelmének középpontjába került, hiszen a már megszokott templom érdekelni kezdte őket is, ha már az idegenek ennyire fontosnak tartják. „Elfelejtett” kincsekre is sikerült rábukkanni a templomban, például egy festett fa Úr asztalára, amely a helyiek számára megszokott, öreg bútordarab volt, holott a 18. század elejéről ritka az ilyen műtárgy.
„A tavaly novemberben megjelent könyv szinte az utolsó példányig elfogyott” - jelentette ki Nagy Gergely. Más támogatásokat is felhasználva időközben Mihály Ferenc restaurátor megkezdte a legrosszabb állapotú kazetták restaurálását, Kiss Lóránd restaurátor pedig a párját ritkító 14. századi falképek első szakaszának helyreállítását. „Szeretnénk egy második kiadást, amely tartalmazná az azóta született kutatási és helyreállítási eredményeket, s amelynek bevételéből folytatni lehetne a templom restaurálását.”
A Románia területén található épített emlékek a Határeset adatbázisában