Tévedés, hiba lenne a hetvenes évek végén épült csupa üveg épület elbontása a Budai Várnegyedben az ICOMOS-MNB szerint.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság állásfoglalást tett közzé a Virág Csaba építész által tervezett Budavári Országos Villamos Teherelosztó épületének lebontásáról szóló döntéssel kapcsolatosan.
Mint írják, az ICOMOS MNB teljes mértékben egyetért a Magyar Építőművészek Szövetségének az épület megtartását szorgalmazó álláspontjával, azt támogatva szintén javasolja és kéri a döntéshozóktól az egykori Villamos Teherelosztó épületének sorsával kapcsolatos kormányzati döntés felfüggesztését, megváltoztatását.
A Budai Várnegyed polgárvárosi részében a 19. században több nagyobb léptékű középület is létesült, köztük a Magyar Országos Levéltár épülete, amely mellett épült fel 1979-ben a Virág Csaba építész által tervezett, a maga korában egyértelműen kiemelkedő minőségűnek elismert épület. A polgárvárosi rész épületeinek léptékváltását előidéző folyamat a második világháborút követően – szerencsés módon – nem folytatódott. A háborús pusztulások okozta sebeket, a zártsorú beépítésben jelentkező foghíjakat a 20-ik század 50-60-70-es éveiben nemzetközi mércével mérve is igen magas színvonalon szüntették meg, az akkori kortárs építészeti alkotások beillesztésével.
Az épület egyedi megjelenésével mindig rendkívüli épületnek számított. Igen kedvező nemzetközi szakmai megítélése a magyar városépítészet, építészet, műemlékvédelem ma ritkán megnyilvánuló példamutató együttműködésének is köszönhető. Tudjuk, hogy ennek ellenére az épület sík üveghomlokzata sokak számára nehezen elfogadható látvány a budai várnegyedben – mint ahogyan Párizsban sem mindenki számára elfogadott a Pompidou Központ (a Beaubourg negyedben) sajátos, ugyancsak technicista, „kifordított” építészeti megoldása. A hasonlat nem véletlen: Virág Csaba léptékében ugyan jóval kisebb épületének lebontása valójában ugyanolyan tévedés, hiba lenne, mint a Renzo Piano és Richard Rogers tervezte épületé Párizsban (ami természetesen fel sem merül), hiszen ugyanúgy egy fontos 1970-es évekből származó kordokumentum pusztulna el. Az ICOMOS nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy abból a korból származó épületek védelme világszerte napirenden van, nem divatból, hanem elismert értékeik és felismert veszélyeztetettségük miatt.
Az ICOMOS-MNB állásfoglalásának teljes szövege
Bár a Műemléki Világnapon nem kapott nyilvánosságot, idén is három Citrom-díjat osztott ki az ICOMOS-MNB. Két budapesti és egy váci épületnek jutott hely a szégyenpadban.
» tovább
Közös örökség - közös felelősség címmel tartottak konferenciát a műemléki világnapon a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban.
» tovább
Áprilisban végeznek az épület kivitelezésével, utána következik a kiállítás berendezése, a megnyitásra pedig a tervek szerint egy júniusi estén kerül sor.
» tovább
Április 11-én nyitják meg a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumában a középkori kályhacsempék világába betekintést nyújtó tárlatot.
» tovább
Idén is megrendezték a Műemléksorsok nyomában – Kisnemesi Otthonok Országos Találkozóját Békéscsabán, Célja a tájékozódás, a helyzetek, lehetőségek és lehetetlenségek számbavétele.
» tovább