Megújulásunk támogatója:  

Lenyűgöző az Aranymonostor mesés gazdagsága

Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.

Az egykori Péteri település, központjában a Becse-Gergely nemzetség monostorával a 12. század második és a 13. század első felében a térség meghatározó, erőteljes urbanizációt mutató központja lehetett. Nem használnám a város kifejezést, hiszen az jogi kategória is, de a 2011-től folytatott feltárások során olyan világi lakóépületek maradványait tártuk fel, amelyek a maradványok alapján több szintesek lehettek. Többnyire sekély kő és mészhabarcsos alapozások árulkodnak arról, hogy gerendavázas, fachwerk-technológiával készült épületek állhattak a templom és kolostor szomszédságában, amelyben feltehetően jómódú családok élhettek” - mondta el portálunknak Rosta Szabolcs régész, a Bács-Kiskun-megyei múzeumok igazgatója, aki a kezdetektől vezeti a feltárást. „Idén a korábban már megkutatott templomtól északra álló kolostort tárjuk fel, mintegy négyszáz négyzetméteren. Ez a kutatás a roppant gazdag leletanyag mellett a település múltjával kapcsolatban is fontos adalékokkal szolgál.

Magának Pétermonostorának az első említése viszonylag késői, 1219-ből maradt fenn, ekkor azonban már évtizedek óta működött a Becse-Gergely nemzetség alapította kolostor. A település története azonban, mint ezt az idei ásatási szezon eredményei is igazolják, még korábban vette kezdetét. A 11. század közepén már sírokkal datálható megtelepedés volt a területen, alig valamivel később, a 12. század elején pedig egy lakótorony épült fel, nyilván a Becse-Gergely-család itteni központjaként. Az 1130-40-es években kerülhetett sor az apátság megalapítására és a viszonylag rövid, háromhajós templom felépítésére. A lakótornyot a kolostornégyszög kialakítása során bontották le – ekkor már másol élhetett az alapító család. 

A templom és a kolostor története során legalább három építési periódust különíthetünk el. A legutolsó az volt, amikor a 12-13. század fordulóján nyugati toronypár épült a templomhoz, a kolostort pedig kétszintessé bővítették” - tette hozzá Rosta Szabolcs. „Ekkor a kolostorhoz nyugatról hozzáépítve már új helyiségek is álltak, amelyek akár az átutazók szállásai is lehettek, hiszen Péteri a Pestet Szegeddel összekötő országút mentén helyezkedett el. Ez vitt tovább Bizáncba, illetve a Szentföldre, ezért nemzetközileg is fontos útvonal volt. Nyilván az itteni zarándokforgalomnak is köszönhetőek azok a zarándokjelvények, amelyeket az elmúlt években tártunk fel.

Ez a korszak volt Péteri, azaz későbbi nevén Pétermonostora aranykora, amelynek egy csapásra vetett véget a mongol pusztítás 1241-ben. A régészeti bizonyítékok szerint a településtől keletre igyekeztek megállítani a tatár sereget – sikertelenül, hiszen felégették a települést, a lakók egy részét kivégezték, mások talán elmenekültek. Az elnéptelenedett területre később kunokat költöztettek, akik a megmaradt javakat is felélték. Az egykori templom helyén egy domb maradt csupán, amelynek egy részét a 20. század második felében pusztították el. 

Hogy milyen jólét lehetett a településen, arról számomra legkifejezettebben egy apró gyűrű árulkodik, amely az idén került elő. A köves aranygyűrű egy legfeljebb öt-hat éves kislány ujjára lehetett jó, ahhoz pedig nagy anyagi biztonság kell, hogy a gyermekeket is felékszerezzék” - magyarázta az ásatásvezető régész. „Természetesen emellett vannak más értékes leletek is, gyűrű a 11. század közepéről, míves ötvösmunkák, csontba, vagy agancsba faragott Szent Péter figura is.

A kolostor feltárására azért volt szükség, mert az Aranymonostor-projekt, vagyis a kolostor történelmét bemutató örökségturisztikai fejlesztés keretében a közelben felépülő látogatóközpontban virtuális rekonstrukciókkal mutatják majd be az épületegyüttest, s ehhez szükség van a kutatási adatokra. Szó van arról is, hogy kísérleti régészeti projekt keretében 12. századi módszerekkel, akár a látogatók bevonásával felépítik a templomot és a kolostort a romterület mellett. 

Az Aranymonostor látogatóközpont és benne a kiállítás megnyitását 2019-re tervezik.

 

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2018.09.03

Képgaléria a cikkhez

9


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (10) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Jövőre lesz kész a látogatóközpont, a szentek útja, a későbbiekben pedig az érdeklődők is segíthetnek a monostor mása felépítésében.
A szerzetesi élet már a tatárjárás idején megszűnt benne, évszázadokon át kőbánya volt, ám még most is lenyűgözőek a maradványai – írja az Archeologia.