Megújulásunk támogatója:  

A három szomszédvár

Kissé tán túlzás a cím, hiszen a háromból kettő kastély. Bár a kismartoni épület is egy erődítmény átépítésével nyerte el mai formáját. És nem csak ezért különleges.
Kissé tán túlzás a cím, hiszen a háromból kettő kastély. Bár a kismartoni épület is egy erődítmény átépítésével nyerte el mai formáját. És nem csak ezért különleges.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110127kismartonfrakno/02.jpgAz egykori északnyugat-magyarországi Esterházy-birodalomnak három pillére volt: Fertőd, Kismarton és Fraknó. Fertőd elsősorban kulturális, Kismarton politikai, míg Fraknó hadászati szempontból számított kiemelkedő központnak. Évszázadokon át egységet alkottak, logikus tehát most is összekapcsolni őket valahogyan” - mondta el a műemlékem.hu-nak Varga Kálmán, a fertődi kastélyt gondozó Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója. Hozzátette: ugyan az együttműködés a három műemlék között még nem bontakozott ki teljességgel, azonban már körvonalazódtak a lehetséges irányok, hogy miként lehetne „csomagban” bemutatni őket a látogatóknak.

Bár Fertőd szinte varázsütésre nőtt ki a földből 1762-től (ugyan a mai kastély helyén egy évtizedekkel korábban épített, 17. századi vadászkastély állt), a 18. század utolsó harmadában a barokk pompa és reprezentáció jelképévé vált birtok csak viszonylag későn, a kuruc Esterházy Antal gróf (akinek földi maradványai a kassai Szent Erzsébet székesegyház kriptájában, II. Rákóczi Ferenc mellett nyugszanak) idején került véglegesen a család birtokába. Az Esterházyak majd' egy évszázaddal korábban, 1622-ben szerezték meg Fraknót és Kismartont, amelyek egyébként a trianoni döntésig Magyarországhoz tartoztak.

Így mindkettőnek korábban kezdődött a története a páratlan karriert befutott Esterházy-családénál. Fraknó várát a 14. század első felében építette a Nagymartoni-család (korábban is volt vár a közeli hegyen, a hatalmas Ófraknó, amelyet a 13. század legvégén romboltak le). Az újabb fraknói vár és a hozzá tartozó uradalom többször is gazdát cserélt, míg végül a 17. században az Esterházyaké lett. Esterházy Miklós, majd Pál 1635 és 1660 között építtette át a várat, amely során elbontották a régi falakat, újakat emeltek, s csupán az öregtornyot hagyták meg. Az egykori erődítményben a kiállítás részeként a mai napig megtekinthető az Esterházy-család kincstára.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110127kismartonfrakno/terkep.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110127kismartonfrakno/03.jpgA Kismartonban jelenleg látható kastély helyén is vár állt, amelyet a 14. század végén építtetett a Kanizsai család. Mátyás király halála után, 1490-től osztrák családok tulajdonában volt, egész 1622-ig, amikor Esterházy Miklós nádor szerezte meg (a Bethlen Gábornak átengedett munkácsi uradalmáért cserébe lett Fraknó és Kismarton ura). A kismartoni vár falainak felhasználásával 1663-1672 között kastéllyá átépített épület az első a magyarországi kastélyépítészetben, amelynél háttérbe szorult a védelmi funkció: az eredeti várat tulajdonképpen barokk falakkal építették körbe, úgy, hogy megmaradt az alaprajz és a belső udvaros elrendezés. A korábbi saroktornyok azonban széles rizalitokká változtak, amelyeknél csupán jelezték az eredeti funkciójukat.

Bár a kismartoni kastély ugyancsak korszerű épület volt, a 18. század utolsó harmadában Fertőd lett az Esterházy-család központja. Esterházy „Fényes” - más jelzővel „pompakedvelő” - Miklós halála után azonban szintén Miklós keresztnevű unokája (akit Napóleon magyar királlyá akart koronáztatni) ismét Kismartonba tette át a család központját.

Ehhez a korszakhoz kötődik a kastély második átépítése, amelyhez Charles Moreau készítette a terveket. A mester már a kora klasszicizmus szellemében dolgozott: nagy léptékű bővítési, átépítési terveiből csupán az új kerti homlokzat valósult meg, illetve felépíttette a kertben, a kis romantikus tó mellett a kerek Leopoldina-templomot.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110127kismartonfrakno/04.jpgMás-más a három uradalmi központ építészettörténeti-, történelmi erénye, ám egyben megtekintve érzékeltetik igazán az Esterházy-család történetét” - folytatta Varga Kálmán. „Az együttműködés azonban nem akadálymentes, a tavalyi esztendőig a kismartoni kastély kezelése körüli viták is nehezítették. Annyit azonban már sikerült elérni, hogy a három helyszínen szórólapokon kínáljuk a másik két műemléket és az idegenvezetők is ajánlják mindhárom megtekintését. Felvetettem, hogy hangoljuk össze a kiállításainkat. Azonban erre és közös belépőjegyre is várni kell még. Megvalósult azonban a kétnyelvűség a kiállítási tájékoztató szövegeknél” - mondta az igazgató.

A három műemlék közül egyébként a fertődi kastélynak van a legtöbb látogatója. Évente 150 ezren keresik fel, míg Kismartonban körülbelül 50 ezer és Fraknóban is néhány tízezer látogatót fogadnak.

 

További cikkek a határon túli magyar vonatkozású műemlékekről:

Határon túli emlékek: bárki segíthet

Magyarok mérték fel a szlovéniai kisvárost

Állóháború a házsongárdi temetőben

A válság mentheti meg Szabadka belvárosát?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.01.27


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)