Erdély, templom, bozótharc

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140812magyarsard/ciml.jpgMagyarsárd középkori templomába csak a bozót kiirtása után tud bevergődni a látogató. A burjánzó vegetáció legalább védi a műemléket.

2014.08.12

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140812magyarsard/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140812magyarsard/02.jpgA Mária-út helyi szakaszának előkészítése során került sor a magyarsárdi romtemplom építészeti felmérésére is, amelyet Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói végeztek el. Ehhez azonban nem kapcsolódott kutatás, s ilyen tudományos munkára, eltekintve felmérésektől, korábban sem került sor az ismereteim szerint”- mondta el a műemlékem.hu magazinnak Orbán György, kolozsvári építész. 

A felmérés célja két évvel ezelőtt az volt, hogy kialakítsák a Mária-út Kolozsvárt elkerülő, csaknem kétszáz kilométeres új szakaszának pihenőit, hiszen a zarándokok jelenleg déli irányban kerülik el a várost, többnyire az országút szélén, méltatlan és balesetveszélyes körülmények között.

A magyarsárdi templom a település – amelynek a nevével ellentétben mindössze egy, magát magyarnak valló lakosa van, a többiek románok – keleti csücskétől északra, a dombtetőn található. Oromfalai állnak, ahogyan diadalíve is, ám szinte teljesen benőtte a bozót és a csalán. A település első említése 1341-ből származik, ám a templomról (amely román és gótikus jegyeket egyaránt hordoz), nincs középkori írásos adat. Léstyán Ferenc így ír róla Megszentelt kövek című munkájában: „Eredetileg egyhajós gótikus templomnak épült kb. 1300-ban. Később, a reneszánsz idején a mellékhajókkal megtoldották. … Ma fedél nélküli, a szentély és sekrestye falai romosan állanak, de tisztán megőrizték eredeti gótikus jellegüket. A reformáció során lakói reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században hívei nagyon megfogyatkoznak, s csak mint filia létezik.

A Mária-út kialakítása során elsősorban zarándokszállásokat igyekeztünk előkészíteni, egymástól egynapi járóföldre. Azonban az ilyen szakrális infrastruktúrára is szükség van, vagyis olyan helyekre, ahol lelkileg töltekezik meg a zarándok. Magyarsárd az út szempontjából zsákfalu, ide legföljebb betérhetnének a vándorok, de az éjszakát már nem a településen töltenék” - tette hozzá Orbán György, aki maga tárgyalt az érintett településeken a plébánosokkal, lelkészekkel. 

A cikk a képek alatt folytatódik!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140812magyarsard/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140812magyarsard/04.jpgA Mária-út szervezése 2007-ben vette kezdetét, elsődleges célja a Kárpát-medencei Szűz Mária búcsújáró helyek egy részének felfűzése egy zarándok-, turista útvonalra. Az út nyugaton Mariazellnél, a már középkorban is jelentős Mária kegyhelynél kezdődik, s 1400 kilométer megtétele után Csíksomlyón zárul. Az útnak még csak néhány szakasza van teljesen készen, ám már döntés született a kiterjesztéséről Moldván át a lengyelországi Częstochowa-ig.

A magyarsárdi középkori templom szerepel a román műemlékjegyzékben, így elvileg védett, nem elbontható, bár teljes egészében hiányzó északi fala felveti a gyanút, hogy használták már kőbányának az épületet. Boltindításai világosan láthatók, a boltozati bordák minden bizonnyal a földdel és növényekkel borított, egyenetlen belsőben hevernek. Masszív falai még évszázadokon át állhatnak, a dzsungel pedig egyelőre megvédi a vandál kezektől.

 

Az augusztus 13-i Közkincs-keresőben riport hangzik el a magyarsárdi templomról

 

A magyarsárdi templomrom a Határeset adatbázisában

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Királylány a templomfalban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170329szentmargitpozsony/ciml.jpgEgy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban.

» tovább

Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább