Megújulásunk támogatója:  

Örökre elvesztek a magyar királyok?

Francia kutatók 10 hónapos munkával azonosították az 1610-ben meggyilkolt IV. Henrik 200 éve elveszett fejét. A magyar szakemberek egyhamar aligha számolhatnak be hasonló sikerről.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091018mtempl1/011.jpgBár a francia királytemetkezések történetében alapos törést okozott a francia forradalom, amikor több egykori uralkodó sírját meggyalázták, a maradványokat szétszórták (így veszett el IV. Henrik bebalzsamozott feje is több mint két évszázadra), a középkori magyar uralkodói síroknak még rosszabb sors jutott osztályrészül. Míg a sokkalta szerencsésebb történelmű Nagy-Britanniában a westminsteri apátság Szent Péter templomában, Csehországban a prágai Szent Vitus-, Szent Vencel- és Szent Adalbert-székesegyházban háborítatlanul megmaradtak a királytemetkezések, a Mohácsi csata előtti magyar középkor uralkodóinak földi maradványait eddig egy kivételével nem sikerült azonosítani.

A budavári Nagyboldogasszony-, ismertebb nevén a Mátyás templom oldalkápolnájában látható síremlék alatt minden bizonnyal III. Béla és első felesége Chatillon-i (Antiochiai) Anna földi maradványai találhatók. A csontokra 1848-ban bukkantak rá Székesfehérváron, árokásás közben. Ezután vette kezdetét az egykor koronázó és temetkező székesegyház feltárása” - mondta el a műemlékem.hu-nak Mende Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete Archeogenetikai Laboratóriumának vezetője.

Ugyan az uralkodó és felesége földi maradványait csak morfológiai, azaz külső jegyek, illetve a sírmellékletek alapján azonosították, így néhány éve egy kutató felvetette, hogy nem Béla, hanem Könyves Kálmán temetkezésére bukkantak rá, a testi jellegzetességek alapján valószínűnek tartom, hogy az első azonosítás helyes volt, s a csaknem 187 centi magas férficsontváz III. Béláé. Mindenesetre az ezt kétségbe vonó – nem antropológiai megfontolású – felvetés is mutatja, hogy rendkívül bonyolult és bizony vitatható a több száz éves földi maradványok személyhez kötése” - tette hozzá.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101223kiralysirok1/003.jpgA középkor folyamán leggyakrabban uralkodói temetkezésekre is használt székesfehérvári székesegyház feltárása több mint 150 évvel ezelőtt kezdődött és maradéktalanul a mai napig sem ért véget. Az egykori templomban és környezetében összesen 935 ember földi maradványait találták meg. Ezek jó része mint egykori királyi temetkezés kizárható, hiszen a templomtól távolabb, kevéssé kiemelt helyen feküdtek. A templom (illetve hajdani oldalkápolnái) környezetében azonban így is túlságosan sok volt a temetkezés ahhoz, hogy a 19. század végi – 20. század eleji régészeti módszerekkel azonosíthatóak legyenek. A csontok a több generáción át tartó feltárások során össze is keveredtek. A romkertet a ma látható formájában Szent István király halálának 900. évfordulóján nyitották meg. Ekkor alakították ki azt a csontkamrát is, amelyben az emberi maradványokat elhelyezték. A kamrát 1984-ben felnyitották és a csontokat antropológiai vizsgálatoknak vetették alá. A majd' két évtizedig tartó kutatás során nem találtak olyan maradványt, amit teljes bizonyossággal bármely királyhoz lehetett volna kötni, mindössze 5 esetben merült fel, hogy morfológiai és antropológiai jelek alapján kapcsolatba hozhatók konkrét személyekkel. Végül a csontok ismét ládákba kerültek, majd a 2000-ben felszentelt, klimatizált osszáriumban kaptak helyet, amely lehetőséget ad a maradványok hosszú távú megőrzésére.

A legutóbbi kutatás vezetője, Éry Kinga és kollégái a kor technikai, tudományos lehetőségeihez képest tökéletes munkát végeztek. Az eredményeket egy vaskos, mindenre kiterjedő tanulmánykötetben foglalták össze. Azonban való igaz, hogy azóta bővültek a kutatás lehetőségei. Ám hiba lenne azt gondolni, hogy a genetikai-, DNS-alapú vizsgálatok mindenhatóak” - jelentette ki Mende Balázs. „A földi maradványok konkrét, tehát személyhez kötődő azonosítása rendkívül nehéz és kockázatos, s mindenféleképpen több tudományág közös, összehangolt munkájaként várható jó eredmény.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101223kiralysirok1/008.jpgTévedés volna tehát azt hinni, hogy egy egyszerű, de kivitelezésében sok technikai nehézséget rejtő DNS-vizsgálat alapján azonosítani lehetne a Székesfehérváron eltemetett uralkodókat. „A források szerint tizenöt magyar király nyugodott a székesegyházban, s ez a hatalmas csontanyaghoz képest olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban. A személy szerinti azonosításhoz ráadásul közvetlen rokoni kapcsolatok szükségesek. Székesfehérváron az árpád-házi temetkezésekben azonban több évtizedes, olykor évszázados hiátus van” - tette hozzá a kutató.

Elsőként Szent Istvánt temették el 1038-ban a székesegyházban. Ugyan az ő nyughelyeként számon tartott (római korból származó, azonban átfaragott) kő szarkofág előkerült, ám csontmaradványok nem voltak benne. Ezután 1116-ban temették el ugyanitt Könyves Kálmánt. A következő itt eltemetett uralkodó II. (Vak) Béla volt 1141-ben (valószínűleg az apja, Álmos herceg, Könyves Kálmán öccse mellé temették). Fia, az 1162-ben elhunyt II. Géza szintén itt nyugodott. Fiai közül III. Bélát temették el csupán Székesfehérváron.

Ezután azonban megszakad a sor, hiszen Béla fiai közül Imrét Egerben, II. Andrást pedig Egresen temették el. Unokája, IV. Béla Esztergomban kapott sírhelyet, ám egyikük maradványai sem maradtak fenn” - mondta Mende Balázs.

Van ugyanakkor még egy tényező, amely megnehezíti, akár lehetetlenné is teszi egy dinasztia DNS-vonalának csupán fiági hitelesítését. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy nem minden királyné élt példás életet, így „vadhajtások”, kakukkfiókák is belekerülhettek az uralkodói dinasztiákba, megszakítva ezzel az királyi családok Y-kromoszómális vérvonalát.

 

A cikk folytatása: Királyi sarjak és kakukkfiókák

 

 

Hányatott sorsú magyar királytemetkezések:

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

Járólap lehet a király sírköve

Zárva marad idén a királyok osszáriuma

Sírok és kápolna a vármegyeháza alatt

Egy napra nyitják fel a király sírját

 

A székesfehérvári romkert a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2010.12.23

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (2) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (4) felújítás (1) felújítás (8) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) Határeset (4) határon túl (1) határon túl (4) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) I. Géza (1) ICOMOS (2) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (3) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (11) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (5) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (11) rekonstrukció (2) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (1) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (1) tanösvény (1) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (1) Ybl Miklós (1)