Felvidék: hamis az érintetlenség mítosza

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/ciml.jpgA korszak leghíresebb építészei alakították ki több mint egy évszázada a Felvidék emblematikus épületei többségének ma ismert arculatát.

2016.10.23
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/02.jpgBár a Felvidéket általában a Kárpát-medencei építőművészet Paradicsomaként tartjuk számon, a mítosz csak félig igaz. Rendkívül magas ugyan a gyakorta középkori eredetű épületek száma, azok többnyire jó állapotúak is, azonban arról, hogy érintetlenül, átépítés nélkül vészelték volna át az elmúlt századokat, korántsem beszélhetünk. Igaz, a magyar történelmi épületállományt leginkább sújtó török hódítás (illetve még inkább a visszafoglaló harcok – akár a tizenötéves háború, valamint a 17. század nagy hadjáratai) elkerülte a térséget, azonban mind a barokk kor, mind a 19. század végének konjunktúrája alaposan átformálta a történelmi épületek javát. Különösen az utóbbi esetben születtek meglehetősen megtévesztő, purista jellegű felújítások, amelyeknél az esetek többségében nem valóban középkori, vagy reneszánsz a megjelenő korstílus, hanem csupán azok szellemében tevékenykedtek az építészek. Vagyis az épületet egy korábbi, azonban abban a formájában soha nem létezett formájában állítottak helyre, vagy inkább alkottak újra. Ilyen a mai Magyarország területén is szép számmal akad – gondoljunk csak a budavári Nagyboldogasszony-, ismertebb nevén a Mátyás-templomra, amely legalább annyira Schulek Frigyes 19. század végi munkája, mint a középkori mestereké.

Schulek azonban népszerű építészként szerte az országban tevékenykedett, ráadásul a családja a felvidéki Szepességből származott, így az egyik legszebbnek tartott reneszánsz emlékünket is neki köszönhetjük. 

Lőcse, s pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az 1561-es és 1599-es években is. Ezután építették meg a ház mai képét meghatározó kőpilléreket és árkádokat a déli és nyugati oldalon, ezt 1615-ben fejezték be. Ebből az időből valók a déli homlokzaton látható, a polgári erényeket szimbolizáló, falra festett nőalakok is, mégpedig a mértékletesség, óvatosság, bátorság, türelem, igazságosság jelképei, és a felirat: „A békében a városok kivirágzanak, a háborúban hanyatlanak”.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/04.jpg1893-1895 között a városházát jelentősen átépítették, kialakítva annak mai, romantikus, de az eredetihez immár kevéssé hasonlító képét. A sarokoszlopokat pillérekkel erősítették meg. Ekkor építették az emeleti szintet és a fedélszék oromzatát Schulek Frigyes budapesti építész, műegyetemi tanár tervei alapján. Mai bejárata a keleti oldalon van, az 1894-ben épített új lépcsőn. Az épületet egyébként egészen 1955-ig városházaként használták, ma a Szepesi Múzeum működik benne.

Steindl Imre, a budapesti Országház tervezője is a műemlékek szerelmese volt, ráadásul évekig Schmidt Frigyes, a korszak egyik legismertebb historizáló-purista építésze keze alatt dolgozott, ami egész munkássága során hatással maradt stílusára. Neki is sikerült nagyot alkotnia a felvidéki Iglón. A város jellegzetes, középkori, orsó alaprajzú főterének közepén áll legjelentősebb középülete, a Mária Mennybemenetele plébániatemplom. Kisebb, Árpád-kori elődje helyén épült a 14. században, gótikus stílusban. Déli főbejáratának kőfaragványai különösen értékesek. Szent Mihály kápolnája 1395-ből való. A középkorban többször pusztította tűzvész, földrengés, de mindannyiszor helyrehozták. A templom eredeti tornyát 1849-ben, a szabadságharc e várost is érintő hadi eseményeiben szétágyúzták, elpusztult. A 19. század végén, a templom felújítását megtervező Steindl Imre álmodta meg a mai, neogótikus tornyot, ami 87 méterével Szlovákia legmagasabb templomtornya.

Az iglói templom ugyan nem Világörökség, a Felvidék keleti részén, az egykori Lengyelországba vivő fő kereskedelmi út mellett fekvő Bártfa történelmi belvárosa azonban igen. Itt is Steindl Imre tevékenykedett a 19. század utolsó éveiben.

Bártfa Közép-Európa egyik legszebb gótikus városa, azonban a többszöri középkori virágkor után a város gazdaságát megrendítette, lakosságát pedig megtizedelte a 17. században és a 18. század kezdetén a kuruc felkelés, majd az 1710-es pestisjárvány. A várost 1878-ban és 1902-ben is tűzvész pusztította. Az első tűzvészt követően került sor a település emblematikus épületének, a Szent Egyed bazilikának az újjáépítésére Steindl Imre tervei alapján. A pesti mester visszagótizálta a templomot, amely nem csak középkori emlékekben gazdag, de még csak be sem kell lépnünk, hogy a régi harangokat, illetve a Steindl-féle átépítés utolsó éveiből származó, Budapesten készült rögzítéseit láthassuk kiállítva a Fő tér, illetve a városháza felőli oldalon.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/03.jpgKissé délebbre szintén Steindl egyik remekével találkozhatunk. A kassai Szent Erzsébet- székesegyház a Kárpát-medence egyik legragyogóbb gótikus temploma. A 13. században már templom állt a helyén, amely azonban 1378-ban leégett. A több szakaszban épített új, eredetileg öthajósnak tervezett, ám kereszthajós alaprajzúvá módosított székesegyház 1520-ra lett készen, azonban 1556-ban ismét tűz ütött ki a városban. Kijavították, északi tornya 1775-ban lett készen (a déli tornyot sosem fejezték be). A 19. században földrengés pusztított Kassán, a templomot ezután kétszer is javították.

Végül 1877 és 1896 között Steindl Imre irányításával a kor purista szemléletének megfelelően gótikus stílusban építették át. Mind tömege, mind részletei a magyarországi gótika egyik legnagyszerűbb épületévé emelik. Szárnyas főoltára a 15. században készült. Az északi hajó alatt a Steindl-féle átalakítások során alakították ki a kriptát, amelyben 1906-ban elhelyezték II. Rákóczi Ferenc, anyja, Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József, valamint Esterházy Antal gróf, Sibrik Miklós ezereskapitány, Bercsényi Miklós gróf és felesége, Csáky Krisztina grófnő földi maradványait.

Schulek Frigyessel kezdtük, fejezzük is be vele. A csütörtökhelyi Szent László-templom Árpád-kori, a 13. század második felében épített román stílusú plébániatemplom. A templom hajójához a déli oldalon a Szapolyai-család az 1470-es években építtetett tömegében a templommal szinte egyenértékű, kétszintes, késő gótikus kápolnát. Az épület altemplomból és nagy üvegablakokkal áttört, hálóboltozattal fedett felső kápolnatérből áll. A kápolna a késő gótikus építészet egyik mesterműve a Kárpát-medencében. A templom felújításánál tevékenykedő Schulek alapos munkát végzett, még ha kiegészítései egy része nem a kutatásnak, hanem az ízlésnek köszönhető. A torony magas sisakja ugyanakkor erősen erdélyi utánérzés.

 

A Határeset csaknem három és félezer adatlapját olvasgatva nagyon sok érdekességre bukkanhatunk. Ide kattintva olvasható az objektumok teljes listája!

 

Határon túli cikkeink

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Tanulhatunk a szlovákoktól: a losonci zsinagóga

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170425losonczsinagoga/ciml.jpgNagyon magas építészeti, kivitelezési színvonalat sikerült elérni a losonci zsinagóga felújításánál. Ideje átértékelnünk, amit korábban a szlovák örökségvédelemről gondoltunk.

» tovább

ICOMOS 2017: díjak és citromok

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170420icomosdijak/ciml.jpgAz ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága április 18-án, a Műemléki Világnapon négy ICOMOS Díjat, három Példaadó Műemlékgondozásért Díjat, és két Műemlékvédelmi Citrom Díjat osztott ki.

» tovább

Így került elő Tótkomlós éremkincse

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170419totkomloskincs/ciml.jpgTöbb mint hatszáznegyven, feltehetően a tatárjárás idején elrejtett ezüstérmét találtak Tótkomlós határában az orosházi múzeum munkatársai.

» tovább

Megkezdődött a Csillagerőd felújítása

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170414csillagerod/ciml.jpgA bontás után, az építési munkákkal megkezdődött a komáromi Csillagerőd csaknem hatmilliárd forintos felújítása, várhatóan 2019 közepén fogadhatja az első látogatókat.

» tovább

Muhi: tatárok és örömlányok

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170413muhiemlekmu/ciml.jpgAhogy a muhi csata sem örömünnep a magyar történelemben, úgy az emlékművének is hányatott és – legalábbis eddig – szomorú sors adatott.

» tovább