Megújulásunk támogatója:  

Felvidék: hamis az érintetlenség mítosza

A korszak leghíresebb építészei alakították ki több mint egy évszázada a Felvidék emblematikus épületei többségének ma ismert arculatát.
A korszak leghíresebb építészei alakították ki több mint egy évszázada a Felvidék emblematikus épületei többségének ma ismert arculatát.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/02.jpgBár a Felvidéket általában a Kárpát-medencei építőművészet Paradicsomaként tartjuk számon, a mítosz csak félig igaz. Rendkívül magas ugyan a gyakorta középkori eredetű épületek száma, azok többnyire jó állapotúak is, azonban arról, hogy érintetlenül, átépítés nélkül vészelték volna át az elmúlt századokat, korántsem beszélhetünk. Igaz, a magyar történelmi épületállományt leginkább sújtó török hódítás (illetve még inkább a visszafoglaló harcok – akár a tizenötéves háború, valamint a 17. század nagy hadjáratai) elkerülte a térséget, azonban mind a barokk kor, mind a 19. század végének konjunktúrája alaposan átformálta a történelmi épületek javát. Különösen az utóbbi esetben születtek meglehetősen megtévesztő, purista jellegű felújítások, amelyeknél az esetek többségében nem valóban középkori, vagy reneszánsz a megjelenő korstílus, hanem csupán azok szellemében tevékenykedtek az építészek. Vagyis az épületet egy korábbi, azonban abban a formájában soha nem létezett formájában állítottak helyre, vagy inkább alkottak újra. Ilyen a mai Magyarország területén is szép számmal akad – gondoljunk csak a budavári Nagyboldogasszony-, ismertebb nevén a Mátyás-templomra, amely legalább annyira Schulek Frigyes 19. század végi munkája, mint a középkori mestereké.

Schulek azonban népszerű építészként szerte az országban tevékenykedett, ráadásul a családja a felvidéki Szepességből származott, így az egyik legszebbnek tartott reneszánsz emlékünket is neki köszönhetjük. 

Lőcse, s pontos mérnöki munkával megtervezett telepesváros fő terének centrumában felépült városháza magja eredetileg gótikus stílusban készült a 15. században. Ezt az épületet a városban katasztrofális pusztítást okozó, 1550-es tűzvész erősen megrongálta, csak a déli bejárat környéke maradt meg valamelyest épen. Ekkor semmisült meg a város értékes, középkori levéltára is. Ugyancsak pusztító tűzesetek voltak itt az 1561-es és 1599-es években is. Ezután építették meg a ház mai képét meghatározó kőpilléreket és árkádokat a déli és nyugati oldalon, ezt 1615-ben fejezték be. Ebből az időből valók a déli homlokzaton látható, a polgári erényeket szimbolizáló, falra festett nőalakok is, mégpedig a mértékletesség, óvatosság, bátorság, türelem, igazságosság jelképei, és a felirat: „A békében a városok kivirágzanak, a háborúban hanyatlanak”.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/04.jpg1893-1895 között a városházát jelentősen átépítették, kialakítva annak mai, romantikus, de az eredetihez immár kevéssé hasonlító képét. A sarokoszlopokat pillérekkel erősítették meg. Ekkor építették az emeleti szintet és a fedélszék oromzatát Schulek Frigyes budapesti építész, műegyetemi tanár tervei alapján. Mai bejárata a keleti oldalon van, az 1894-ben épített új lépcsőn. Az épületet egyébként egészen 1955-ig városházaként használták, ma a Szepesi Múzeum működik benne.

Steindl Imre, a budapesti Országház tervezője is a műemlékek szerelmese volt, ráadásul évekig Schmidt Frigyes, a korszak egyik legismertebb historizáló-purista építésze keze alatt dolgozott, ami egész munkássága során hatással maradt stílusára. Neki is sikerült nagyot alkotnia a felvidéki Iglón. A város jellegzetes, középkori, orsó alaprajzú főterének közepén áll legjelentősebb középülete, a Mária Mennybemenetele plébániatemplom. Kisebb, Árpád-kori elődje helyén épült a 14. században, gótikus stílusban. Déli főbejáratának kőfaragványai különösen értékesek. Szent Mihály kápolnája 1395-ből való. A középkorban többször pusztította tűzvész, földrengés, de mindannyiszor helyrehozták. A templom eredeti tornyát 1849-ben, a szabadságharc e várost is érintő hadi eseményeiben szétágyúzták, elpusztult. A 19. század végén, a templom felújítását megtervező Steindl Imre álmodta meg a mai, neogótikus tornyot, ami 87 méterével Szlovákia legmagasabb templomtornya.

Az iglói templom ugyan nem Világörökség, a Felvidék keleti részén, az egykori Lengyelországba vivő fő kereskedelmi út mellett fekvő Bártfa történelmi belvárosa azonban igen. Itt is Steindl Imre tevékenykedett a 19. század utolsó éveiben.

Bártfa Közép-Európa egyik legszebb gótikus városa, azonban a többszöri középkori virágkor után a város gazdaságát megrendítette, lakosságát pedig megtizedelte a 17. században és a 18. század kezdetén a kuruc felkelés, majd az 1710-es pestisjárvány. A várost 1878-ban és 1902-ben is tűzvész pusztította. Az első tűzvészt követően került sor a település emblematikus épületének, a Szent Egyed bazilikának az újjáépítésére Steindl Imre tervei alapján. A pesti mester visszagótizálta a templomot, amely nem csak középkori emlékekben gazdag, de még csak be sem kell lépnünk, hogy a régi harangokat, illetve a Steindl-féle átépítés utolsó éveiből származó, Budapesten készült rögzítéseit láthassuk kiállítva a Fő tér, illetve a városháza felőli oldalon.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161023felvidekmagyar/03.jpgKissé délebbre szintén Steindl egyik remekével találkozhatunk. A kassai Szent Erzsébet- székesegyház a Kárpát-medence egyik legragyogóbb gótikus temploma. A 13. században már templom állt a helyén, amely azonban 1378-ban leégett. A több szakaszban épített új, eredetileg öthajósnak tervezett, ám kereszthajós alaprajzúvá módosított székesegyház 1520-ra lett készen, azonban 1556-ban ismét tűz ütött ki a városban. Kijavították, északi tornya 1775-ban lett készen (a déli tornyot sosem fejezték be). A 19. században földrengés pusztított Kassán, a templomot ezután kétszer is javították.

Végül 1877 és 1896 között Steindl Imre irányításával a kor purista szemléletének megfelelően gótikus stílusban építették át. Mind tömege, mind részletei a magyarországi gótika egyik legnagyszerűbb épületévé emelik. Szárnyas főoltára a 15. században készült. Az északi hajó alatt a Steindl-féle átalakítások során alakították ki a kriptát, amelyben 1906-ban elhelyezték II. Rákóczi Ferenc, anyja, Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József, valamint Esterházy Antal gróf, Sibrik Miklós ezereskapitány, Bercsényi Miklós gróf és felesége, Csáky Krisztina grófnő földi maradványait.

Schulek Frigyessel kezdtük, fejezzük is be vele. A csütörtökhelyi Szent László-templom Árpád-kori, a 13. század második felében épített román stílusú plébániatemplom. A templom hajójához a déli oldalon a Szapolyai-család az 1470-es években építtetett tömegében a templommal szinte egyenértékű, kétszintes, késő gótikus kápolnát. Az épület altemplomból és nagy üvegablakokkal áttört, hálóboltozattal fedett felső kápolnatérből áll. A kápolna a késő gótikus építészet egyik mesterműve a Kárpát-medencében. A templom felújításánál tevékenykedő Schulek alapos munkát végzett, még ha kiegészítései egy része nem a kutatásnak, hanem az ízlésnek köszönhető. A torony magas sisakja ugyanakkor erősen erdélyi utánérzés.

 

A Határeset csaknem három és félezer adatlapját olvasgatva nagyon sok érdekességre bukkanhatunk. Ide kattintva olvasható az objektumok teljes listája!

 

Határon túli cikkeink

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.10.23


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)