Megújulásunk támogatója:  

Átírták a budavári zsidók történelmét

Elsősorban a Szent György téri ásatásoknak hála sokkal többet és mást tudunk már Buda középkori történelméről, mint korábban.
Elsősorban a Szent György téri ásatásoknak hála sokkal többet és mást tudunk már Buda középkori történelméről, mint korábban.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110509budaizsidok/02.jpgTöbb évtized után frissítettük fel a kiállítást a Táncsics Mihály utcai zsidó imaházban, így most már a legfrissebb, a régész szakma számára már ismert, azonban a közvélemény előtt ismeretlen információkat tudjuk átadni a látogatóknak” - mondta el e műemlékem.hu-nak Végh András, a Budapesti Történeti Múzeum régésze, a kiállítás rendezője. Hozzátette: bár a tárlat a „kis zsinagógában” látható, nem itt, hanem a Szent György téren néhány éve folytatott feltárás eredményei voltak azok, amelyek felülírták a budavári zsidóság középkori és kora újkori történelmét.

A közvéleményben ma is az a hamis kép él, hogy a zsidókat I. (Nagy) Lajos király üldözte el az országból, így Budáról is, majd amikor visszatértek, a mai Táncsics, akkori nevén a Zsidó utcában telepedtek le. Az igazság azonban ennél sokkal árnyaltabb” - mondta Végh András.

A zsidó közösség már jelen lehetett a város alapításakor is, sőt, talán anyagilag is hozzájárultak Buda építéséhez IV. Béla korában. Ez magyarázhatja azt, hogy védelmileg kiemelt helyen, a mai Szent György tér – Szent György utca táján létesítettek kolóniát. Az első zsinagógájuk maradványait sikerült feltárni a tér északi sarkában, az út alatt, egy közműjavítás alkalmával. „Későbbi ábrázolások is megerősítik, hogy a zsinagóga közvetlenül határos volt a mai Fehérvári kapuval, vagyis stratégiailag fontos helyen feküdt. Az imaházat ugyan vissza kellett temetni, így nem látható, azonban néhány lépésnyire tőle egy rituális fürdő is előkerült, amit sikerült bemutathatóvá tenni. A fellelt tárgyi emlékek azt bizonyítják, hogy ez volt az első budavári zsidó városrész” - jelentette ki a régész.

Ugyan a magyar királyság területén viszonylag háborítatlanul élhettek zsidók (Mátyás korában a bajor követ értetlenül és felháborodottan számolt be arról, hogy lóra ülhettek és kardot is viselhettek, ellentétben a németországi viszonyokkal, ahol sárga csillag viselésére kötelezték őket), az uralkodói érdekek meghatározták a sorsukat. Amikor Zsigmond király új palotát építtetett a várban – addig a mai Táncsics utca térségében volt a királyi hatalom centruma – a délebbi, Szent György térhez közeli részt választották ki, vagyis az udvar költözésével hirtelen megemelkedett a terület értéke. Ráadásul a fő megközelítési útvonal a Fehérvári kapu környéke lett, mellette a zsinagógával. Ezért menniük kellett, mégpedig a korábbi királyi centrum közelébe, amely a költözés miatt elértéktelenedett – vagyis a mai Táncsics utca térségébe.

(A cikk a fotók alatt folytatódik!)

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110509budaizsidok/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110509budaizsidok/04.jpgEttől a ponttól kezdve viszonylag jól ismertük korábban is a budavári zsidóság történelmét. Felépítették a nagy zsinagógát a mai Babits Mihály sétány mellett, amelynek magasan álló falaira és beomlott boltozatára a hatvanas években bukkantak rá, s amelyet a mai napig nem sikerült teljes egészében feltárni és bemutatni. A magyarországi zsidóságot a zsidóprefektus képviselte és irányította, a hatalom a Mendel-család kezében volt” - tette hozzá Végh András.

A török-hódoltság korában a budavári zsidóság alkalmazkodott az új helyzethez – már csak azért is, mert a török megszállás alatt lévő területeken háborítatlanul élhettek. Evlija Cselebi számol be arról, hogy Buda egyik ostroma során (amelyre valószínűleg a tizenötéves háború alatt került sor) egy zsidó nő futamította meg egy ágyúlövéssel a keresztény ostromlókat. Egy ilyen fenyegetett helyzetben festhették fel a Táncsics Mihály utcai imaterem mennyezetére is a Dávid-csillagot és az égnek irányzott, felajzott íjat, amely Sámuel könyvéből Hanna imájára utal (az ábrákat csak a huszadik század második felében, a második világháborút követő helyreállítások során fedezték fel).

A budavári zsidóság – amely közösség volt a 17. században – sorsát az utolsó sikeres ostrom pecsételte meg. 1686-ban a Lotharingiai Károly vezette keresztény hadsereg három hónapos ostrom után bevette a várost. Az épületek egy része a heves ágyútűz áldozata lett, a nagy zsinagógát, miután sok zsidó benne keresett menedéket, rájuk gyújtották. A döntő roham után három napos szabad rablást engedélyeztek a katonáknak, a zsidókat a törökökkel együtt lemészárolták, vagy a váltságdíj miatt fogságba ejtették, az újjáépítés során pedig már elsősorban német lakosságot költöztettek a városba.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Eltemetett zsinagóga a budai várban

 

A középkori zsidó imaház a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.05.10


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (7) Ausztria (1) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (11) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (28) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (12) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (8) királytemetkezés (10) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)