Megújulásunk támogatója:  

Somogyvár: szentek és félrefordítások örök élete

Alig több mint száz éves az a teória, amely a 11. századi apátságot alighanem tévesen azonosította I. László ideiglenes nyughelyeként - írja az Archeologia.
Alig több mint száz éves az a teória, amely a 11. századi apátságot alighanem tévesen azonosította I. László ideiglenes nyughelyeként - írja az Archeologia.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151210somogyvar/02.jpgBár az adatot, miszerint I. Szent Lászlót Nagyvárad előtt ideiglenesen Somogyváron temették el, akár a középkorból származónak is hihetnénk, valójában alig több mint 100 esztendővel ezelőtt jelent meg a közgondolkodásban Mátyás Flórián kutatásának eredményeként.

A somogyvári temetkezésről nem tudnak sem Szent László legendái, sem a krónikák, geszták. A szentté avatással kapcsolatosan keletkezett források között sem találunk ilyen említést. A somogyvári Szent Egyed apátság levéltára nem maradt fenn, így az anyaapátság, Saint-Gilles 12. századi másolatgyűjteménye őrizte meg II. Paszkál pápa 1106-ban kiadott bulláját, amelyben sok más között szerepel az „ubi et eiusdem corpus venerabile requiescit”, vagyis az „ ahol az ő tisztelendő teste nyugszik” félmondat. A szövegkörnyezet valóban félreérthető, hogy Somogyvárról, vagy Saint-Gilles-ről van-e szó, ám a magyar tudomány előtt már a 18. századtól ismert oklevélnek a magyarországi temetkezést érintő olvasata csak 1900-ban lett közismert. Ekkor olvasta fel az MTA ülésén, majd jelentette meg nyomtatásban is Mátyás Flórián a nézetét, miszerint az idézet Szent László corpusára és Somogyvárra vonatkozik, s nem Székesfehérvár és Nagyvárad, hanem Nagyvárad és Somogyvár, mint lehetséges temetkezési helyszín közt igyekeznek dönteni a gyászszertartás szervezői a legendában. (A patthelyzetet a legenda szerint maga a kocsi oldja meg, amely a csodának hála magától indul el az általa kiválasztott irányba. Erről a jelenetről azt gondolhatnánk, hogy hungarikum, ám Horváth Cyrill talált mintát a magától a helyes cél felé elinduló kocsi csodájához: a Szent Vencel herceg holttestét szállító szekér ugyanígy, emberi segítség nélkül jutott át folyó túloldalára, hogy Prágába jusson.)

Mátyás Flórián teóriája nemigen talált támogatókra történészi körökben, a legtöbben bírálták az elmúlt évtizedekben, legutóbb Solymosi László cáfolta tételesen, kimutatva, hogy a szöveg valójában csak azt állítja, hogy Szent Egyed tiszteletreméltó teste Saint-Gilles-ben nyugszik.

Tudományos szempontból így Szent László feltételezett somogyvári temetése ugyan nem igazolódott, ám a közgondolkodásban eddig kiirthatatlanul gyökeret vert. Elterjedését nyilván Trianon is elősegítette, hiszen Nagyvárad a határon túlra került, így kellett egy új helyszín, amihez köthető volt Szent László élete és tevékenysége.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151210somogyvar/03.jpg

A kérdést az apátsági templom feltárása is tisztázhatta volna, különösen azért, mert előkerült a központi helyen maga a sír is, amely természetesen üres volt, de ami a fontosabb: feltűnően kis méretű. A sírhelyet maga a feltáró régész, Bakay Kornél is így jellemezte 2011-ben megjelent monográfiájában (181. oldal): „A sír méretei miatt aligha lehetett valamely személy nyughelye, sokkal inkább ereklye, vagy ereklyék őrzésére szolgálhatott...”, ám néhány sorral odébb már Szent László nyughelyeként említi, amit a király maradványainak Nagyváradra szállítása után leszűkítettek, s így nyerte el mai méretét.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151210somogyvar/08.jpg

Talán akad kézenfekvőbb magyarázat is az ereklyesírra: mivel a monostor szerzetesei egyenesen Saint-Gilles-ből érkeztek, magukkal hozhatták az anyakolostor számára oly fontos Szent Egyed valamely ereklyéjét, amely ezen a helyen pihent, s egy betekintő csatornán (amelyet szintén azonosított a feltárás) lehetett kapcsolatba kerülni vele. Ez korántsem lenne meglepő, hiszen a 11. századból már találunk adatot arra, hogy az esztergomi érsekségnek is volt Szent Egyed-ereklyéje és a somogyvári ereklye létére utal, hogy 1113-ban III. Boleszláv lengyel uralkodó ide zarándokolt, hogy Szent Egyedhez imádkozzon.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151210somogyvar/05.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151210somogyvar/06.jpgTehát, bár Somogyvár erősen kötődik bár Szent Lászlóhoz, mint alapítóhoz, hajdani királytemetkezést valószínűleg fölösleges keresnünk benne. A francia szerzetesek által benépesített monostor viszont egy újabb kapocs volt amely Magyarországot a nyugathoz fűzte, és ez elsősorban éppen annak volt köszönhető, hogy az Európa szerte ismert és nagy tiszteletben álló Szent Egyed egy ereklyéjét is falai között őrizték. Feltehetően ennek az ereklyének a számára épülhetett a Bakay Kornél által feltárt szimbolikus sír is a templom közepén. Talán e felett emelkedett hajdan az a díszes márványbaldachin, amelynek a romok közül előkerült, 12. századi domborműtöredékei régóta ismeretesek. A sors fintora, hogy ezen töredékek értelmezése éppolyan kalandos utat járt be a magyar tudományos életben, mint az oklevélben emlegetett szent ereklyék kérdése, csak itt nem a latin mondatokat hanem a középkor képi nyelvét fordította félre a modern tudomány. 

 

A sokszorosan félremagyarázott dombormű esete: a cikk folytatása az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

A somogyvári Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

További cikkeink a királytemetkezésekről:

Örökre elvesztek a magyar királyok?

Királyi sarjak és kakukkfiókák

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Szöveg, fotó: Buzás Gergely, Kovács Olivér
2015.12.10


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)