Megújulásunk támogatója:  

Szentség és emancipáció: magyar királylányok

Négy szent királylánnyal írta be nevét az Árpád-ház a 13. század történelmébe. De vajon hogyan alakult ki az általuk képviselt szenttípus? Az Archeologia összefoglalója.
Négy szent királylánnyal írta be nevét az Árpád-ház a 13. század történelmébe. De vajon hogyan alakult ki az általuk képviselt szenttípus? Az Archeologia összefoglalója.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121212szentek/05.jpegHamarosan átadják Sárospatakon a Szent Erzsébet házban a város néhány középkori emlékét bemutató kőtár-kiállítást. A 20. század elején emelt épület azon a területen fekszik, ahol a hit szerint a királyi udvarház állt, amelyben Gertrúd királyné életet adott a legismertebb magyar szentnek, Erzsébetnek.

Szent Erzsébet és Sárospatak között tudományos érvekkel nemigen lehet biztos kapcsolatot találni, ám Erzsébet személye a középkor intellektuális szempontból egyik legpezsgőbb, legmozgalmasabb korszakát idézi meg. A 13. században gyökeresen megváltozott ugyanis a nők (persze csak a kisebbségük) helyzete a közgondolkodásban, még ha ezt a változást dekódolni is kell a kereszténység mindent átszövő hitéből, gondolkodásmódjából. A század az Árpád-házi királylányok nagy korszaka lett: Szent Erzsébet, Prágai Szent Ágnes, Szent Kinga, valamint részben Szent Margit és Boldog Jolánta évszázada ez. Az Árpád-házi királylányok elsőként említett hármasa egy korai, ám hatalmas jelentőségű női emancipáció felvillanása, epizódja volt, amely persze beleágyazódott korszakot formáló skolasztika és misztika világába.

Ha a három nagy szent Árpád-házi királylány valódi pozicionálására törekszünk koruk társadalmában, vélhetően a kereszténység korai évszázadaihoz, a 3-4. század fordulójához, az első (Jézushoz közvetlenül nem kötődő), még részben a mártírirodalomba tartozó női szentekhez kell visszatérnünk, akik szenvedéstörténetüket kifejezetten nőként élték meg. A válogatott kínzások, majd a megdicsőülés leírásában, amelyeket persze férfiak jegyeztek le, ha erotikus képzelgésnek nem is leljük szó szerint lejegyzett nyomát (bár ritka, hogy ruhátlanul ne kötnék ki őket valahová), de a nőiségük varázsát mindenképp megörökítik. Antiochiai Szent Margit, Szent Borbála, Római Szent Ágnes, vagy egy kicsit korábban Alexandriai Szent Aurélia, mintegy átmenetként a vértanú és a szent között, leplezetlen női mivoltával, szépségével, kívánatosságával tűnik ki, s a mártíromsághoz vezető eseménysor kiváltó oka legalább annyira ez a női vonzerő, mint a keresztény hit vállalása.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121212szentek/04.jpgMivel a szentek nőiségének részletes elemzésére aligha vállalkozhatunk, érdemes hát időben ugornunk egy nagyot, már csak azért is, mert a kora középkor, legalábbis a ma érzékelhető felszínen sokkalta aszexuálisabb volt. A férfi szerzetesi közösségek mellett természetesen létrejöttek női közösségek is, azonban hol voltak már a boldog mártíridőket idéző kívánatos hajadonok! A szerzetes az szerzetes, mindegy, hogy mi van a csuha alatt. Jézus anyja, Mária természetesen ebben a korszakban is foglalkoztatta a fantáziát (kezdetben jobbára Bizáncban, amelynek a társadalma még hosszan őrizte az antik gyökerű nőtiszteletet), ám női mivoltát jobbára az anyaságon át közelítették meg. Alakját igazán plasztikussá Clairvaux-i Szent Bernát tette prédikációiban a 12. században, ötvözve benne a nő két csodáját, a szüzességet és az anyaságot. Azonban az ugyancsak nagy hatású Bernáttal megesett egyik csoda, amikor imái hatására megelevenedett Mária szobra és Bernát megkóstolta a kebléből származó anyatejet, azt mutatja, hogy tudat alatt a szüzességen és az anyaságon kívül komplexebb látomások is foglalkoztatták a ciszterci apátot éppúgy, mint a korszak misztikáját.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20121212szentek/05.jpg

Túlságosan messzemenő, pszichoanalitikai ihletésű következtetéseket persze nem érdemes ebből levonni, hiszen korunk náluknál sokkalta érzékenyebben ítéli meg a testiséget: a középkor embere kevésbé volt prűd, a lakásviszonyok (legtöbb estben közös hálóterek) miatt még a viszonylag előkelő származásúak számára is gyakori vizuális tapasztalat, így természetes lehetett akár a nemi érintkezés is – mai fogalmaink szerint már viszonylag fiatal korban is. A külön hálószobák, s vele a prüdéria luxusa csak a megerősödő polgárság korának kiváltsága lett és csupán a 16. századtól, az ellenreformációval kezdte átitatni a kultúrát.

Az egyházi nőideál változásával párhuzamosan, sőt azt kissé megelőzve változott a világi nőkép is. Roland lovag még a kardjával, Durendallal tartott fenn bensőséges kapcsolatot – ahogyan több ország kora-középkori, pre-lovagi kultúrájának is meghatározó eleme egy-egy kard mítosza –, a 12. századtól azonban mind lényegibb elemmé válik a nőtisztelet. A klasszikus lovagi kultúra ezen elemére nyilván nagy hatással volt a Mária-kultusz, ám joggal feltételezhetjük, hogy kölcsönösen is erősítették egymást. A korábbi csupán harcoló lovagok helyére komplexebb (ám persze még mindig kissé sematikus) ideálok léptek, s megjelent az imádott nő alakja, ráadásul többnyire a vágy vegytisztán lelki, emocionális tárgyaként.

 

Krisztussal a koporsóban, önálló nők klubja: a kétrészes cikk az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2012.12.12


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)