Megújulásunk támogatója:  

Középkor a vasbeton fogságában

Magyarország legimpozánsabb középkori lakótornya, a Salamon-torony a felújításra vár: a közelmúlt műemlékvédelmi beavatkozásait kellene javítani - írja az Archeologia.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140406salamontorony/Lux_1.jpgBár a külső szemlélő számára a hatalmas vasbeton felületek tűnhetnek elsőre ijesztőnek és rombolják csaknem porrá a visegrádi lakótorony középkori hangulatát, a hatvanas-hetvenes években még korszerűnek tartott építészeti megoldás csupán az egyik utolsó szög volt a IV. Béla korából származó épület több nemzedék óta ácsolt koporsójában.

A tatárjárás után épült, hatszögletű alaprajzú torony korántsem meglepő módon létének első három évszázadát sérülés nélkül vészelte át. I. Károly korában királyi szálláshely is volt, s ennek megfelelően akkor átépítették, termeit válaszfalakkal tagolták, némelyiket beboltozták, udvarát várfalövvel körítették, a korábbi bejáratát is magasabbra helyezték, hogy a mellette lévő teraszról egy hídon át lehessen megközelíteni, vagyis elkülönítettek egy felső udvart a torony tövében haladó forgalomtól (a Budáról Esztergomba tartó országút egészen a 18. századig nem a parton, az akkor még sziklás, és járhatatlanul meredek dombok lábánál vezetett, hanem magasabban a dombok mögött, így átvágott a részben a völgy lezárására szolgáló alsóváron is, amelynek a Salamon-torony a központi eleme volt). Ezt az Anjou-kori bejáratot ma is láthatjuk egyébként, igaz, fatábla fedi, hiszen a meglehetősen bonyolult 14. századi építészeti megoldást félreértették a 20. századi rekonstrukció során és egy szinttel lejjebb építettek a toronyhoz egy ma már nagyon rossz állapotú vasbeton hidat, amely egy 13. századi ajtón át vezet a belső térbe.

A 15. század végén már leáldoztak a lakótorony legszebb napjai, hiszen reprezentatív funkcióját elvesztve raktározási célra használták. Védelemre azonban még megfelelt, ezért I. Ferdinánd tüzérei 1540-ben a város felől szétágyúzták azt a sarkát, ahol a szinteket összekapcsoló lépcső vezetett felfelé és így vékonyabbak voltak a falak.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140406salamontorony/allo1.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140406salamontorony/05.jpgBár a torony csonka lett, statikailag alapvetően nem sérült és részletei sem pusztultak el, egészen a 19. századig, amikor Henszlmann ImreSchulek Frigyes közreműködésével – 1871-ben nekikezdett a "megmentésnek". A magyar műemlékvédelem legendás alakját nem ezért a munkájáért őrizte meg az emlékezet, hiszen inkább csak pusztított mint kutatott: eltüntette a Duna felőli oldalon egészen addig épségben álló, a lakótoronyhoz csatlakozó árnyékszék-tornyot és kipucolta az épület belsejét is, elbontatva az akkor még álló eredeti gótikus válaszfalakat és boltozatokat. Schulek már egy csak a súlyosan megrongál torony helyreállítását kezdhette meg 1872-ben, pénzhiány miatt azonban tíz év múlva félbeszakadt a munka. A lerombolt sarok újjáépítése csak fél magasságig készült el, viszont ez sem az eredeti alapján: a középkoritól eltérő rendszerű csigalépcsők, és soha nem volt ablakok készültek az új falazatba, sőt a lebontott árnyékszéktorony ajtóit is kidobták, hogy neogótikus ablakokat alakítsanak ki a helyükön. Hosszú szünet után csak az 1920-es években Lux Kálmánnak sikerült folytatni a restaurálást, amikor végre sor került a 16. században lerombolt sarok teljes kiegészítésére is, igaz, akkor még csak a belső falsík vonalában, és fából. Szintén ekkor készült el a felső gyilokjáró-folyosó vasbeton konzolokra támasztott faszerkezetű rekonstrukciója, a pártázatok kiegészítése és egy lezáró vasbeton födém. Mindebből a faszerkezetek bizonyultak később végzetesnek, 1950-ben ugyanis a torony kiégett. A lángoló fagerendák helyrehozhatatlan károkat okoztak a középkori falsíkokban és elpusztították a visegrádi múzeumnak a torony földszintjén berendezett kőtárát is, benne a torony számos eredeti kőfaragványával. Több elvesztegetett, és folyamatos pusztulást okozó év után 1959-ben Szanyi József irányításával indult meg újra a helyreállítás, melynek során hatalmas vasbeton födémeket véstek be a torony falaiba, elpusztítva ezáltal a középkori gerendafödémeknek addig még meglévő fészkeit is. 1961-től Sedlmayr János vette át a munkák irányítását. Az ő munkájának köszönhetően nyerte el 1970-re mai formáját a torony és környéke.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140406salamontorony/09.jpgA '60-as évek rekonstrukciója a korszellem hatása alatt a vasbeton bűvöletében fogant. A kor legkiválóbb magyar műemlékes építésze a déli sarok felső részét kettős héjú vasbeton szerkezettel egészítette ki, amelyet hangsúlyos vízszintes sávablakokkal tört át. A lapos tető vasbetonlemezére piknikteraszt álmodott, a leégett fa gyilokjáró helyére vaszerkezetű függőfolyosó került. A legfelső emelet gótikus boltozatait fehére festett, a térbe befüggesztett vashálókkal idézte fel. A gótikus ablakok mögé szögvasból hegesztett keretekbe foglalt üvegezés került. A Schulek képzeletében fogant neogótikus ablakokat befalaztatta, az árnyékszéktorony ajtajait újraépített. A szétégett belső fasíkokat betonszürkére festett vakolattal fedte. A Henszlmann által lerombolt árnyékszéktorony helyére üveg kilátóteraszt tervezett, ez azonban már nem valósult meg. A toronnyal szemben, az Anjou-kori terasz alá vasbeton fogadóépület készült. A sok beton és acél miatt Sedlmayr János Salamon-tornya ugyan saját korában roppant korszerű műemlék-helyreállításnak számított, azonban nagyon hamar az aktuális divatok sorsára jutott, s az évek múlásával inkább kínossá vált: legfontosabb nézete, a város felől napjainkra már inkább a Dunakanyar leggigantikusabb transzformátor-házának tűnik a lakótorony.

Bár az ízlésen lehet vitatkozni, a vasbeton esztétikai károkozása eltörpül amellett, amelyet a középkori falakban okoz a mai napig. A bonyolult tagolású lapos tető szigetelése a többszöri javítás után sem jó másra, minthogy az eső- és olvadékvizet mind a torony belsejébe vezesse, áztatva a korábban le nem bontott középkori részleteket is. Az épület elektromos hálózata jórészt már megadta magát, a klíma kedvez itt-ott a mohásodásnak is. Maga a beton mállik, sokkal jobban mint a kőfal, és a javítási kísérletek csak rontottak a helyzeten. A könnyed, nyitott, vaskorlátos gyilokjáró életveszélyes: annak is, aki rajta jár és annak is, aki alatta. A toronynak így a '60-as években még a legvonzóbbnak és legattraktívabbnak szánt része, a tetőterasz mára életveszély miatt le van zárva a látogatók elől. 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140406salamontorony/12.jpgA Salamon-tornyot üzemeltető Mátyás Király Múzeum már megtette az előkészületeket az épület rehabilitálására. A feladat sokkal nehezebb, mint egy középkori torony helyreállítása lenne, hiszen az elmúlt 150 év elrontott műemléki hozzátételei ma már kitörölhetetlenül rajta hagyták bélyegüket a tornyon, az általuk okozott pusztítások jóvátehetetlenek, és a hozzátételek lebonthatatlanok. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek egyaránt megőrzik a torony középkori és "műemléki" részleteit is, műszakilag fenntarthatóak és megfelelnek a mai múzeumi funkciónak. Mai értelemben korszerűek, amint korszerűek voltak mind a korábbi beavatkozások is, ugyanakkor minél többet viszaadnak a középkori torony látványából és hangulatából. Hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani, arról hamarosan a tervező építész fog beszámolni folyóiratunkban.

Ha azonban a tervezett felújítás elmarad, könnyen lehet, hogy hamarosan be kell zárni a tornyot a benne lévő kiállításokkal együtt, mert végképp életveszélyessé válik.

 

További képek az Archeologia - Altum Castrum Online cikkében

 






Forrás: Archeologia - Altum Castrum Online
2014.04.06


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (10) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)