Miért éppen Bécs?

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/ciml.jpgTíz érv egy bécsi utazás mellett – az osztrák főváros tíz kihagyhatatlan, s magyarokhoz is kötődő látványosága a Határeset adatbázisából.

2015.12.02
Fotó: Kovács Olivér

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b02.jpgSchönbrunni kastély és parkja

Az egykori császári rezidencia 1996 óta kulturális helyszínként a Világörökség része. 

Összetett értékegyüttes, amelynek meghatározói elemei a kastély főépülete, a barokk park, annak berendezése (és funkciói), műtárgyai, épületei és komplex kialakítása. A közép-európai térség barokk-rokokó főúri építészetének leginkább nagyszabású és épségben maradt emléke, egyúttal Ausztria leglátogatottabb műemlék-együttese. 

Bár maga a mai kastélynak és parknak helyet adó birtok már a 16. század utolsó harmadától a császári család tulajdonában volt, s elsősorban díszkertként használták, a 17. század közepi előzmények (kastély, amely azonban elpusztult a város 1683-as török ostroma idején) után a ma látható kastélyépület elődjét a 17. század végén építették meg a hozzá tartozó kerttel együtt. Bár a vadászkastélyt átadták, teljes befejezésére a spanyol örökösödési háború miatt nem került sor. A hosszú, mindkét homlokzatán erősen tagolt főszárnyú, két zömök mellékszárnyú épületet csak egy emberöltő múlva, Mária Terézia uralkodása alatt fejezték be teljesen, immár Nikolaus Pacassi új tervei alapján több ütemben 1742 és 1764, majd 1764 és 1780 között. A barokk-rokokó épületen a császárnő uralkodása óta nem történt nagyobb átalakítás. Ekkor építették ki a kertet is, hangsúlyos főtengellyel, amelynek meghatározó elemei a Neptun kút, valamint a kerti homlokzati látványtengelyt lezáró, dombtetőn álló Gloriette. Sor került a század közepén a látványtengelytől jobbra az állatkert kialakítására is (1780-tól áll nyitva a nagyközönség előtt, ez az egyetlen fennmaradt barokk állatkert, s a világ első – máig folyamatosan üzemelő – állatkertje). 

Az együttes 1918-ig szolgált császári rezidenciaként. Bár a második világháborúban több bombatalálat is érte, hamarosan helyreállították. A főépületben múzeum és bérlakások, a Gloriette-ben kávézó található. 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b03.jpg

Szent István-székesegyház

Szent István vértanú tiszteletére szentelt székesegyház, Bécs főtemploma, Ausztria legjelentősebb gótikus épített emléke. 2001 óta Bécs történelmi központjának elemeként a Világörökség része. 

A ma álló székesegyház helyén 1147-ben szentelték fel az első Szent István plébániatemplomot. Ennek alapjain épült a második templom 1230-1250 között (félköríves kapuja - Óriáskapu - ma is látható, a késő román stílus jelentős emléke). 1304-1340 között építették ki a háromhajós elrendezést, immár gótikus stílusban. 1359-1511: további gótikus bővítések. 1469-től, a bécsi püspökség alapítása óta székesegyház. Jelenkori méretei: a főhajó magassága 28 méter, a déli torony (Steffl) 137 méter, az északi (Sas) torony 60 méter magas. Teljes hossza 101 méter. 

Magyar vonatkozások: miután Mátyás király 1485-ben elfoglalta Bécset, a hagyomány szerint a király adományához kötődően a templom tetőzetét kijavították, s piros-fehér-zöld cserepekkel fedték le (Mátyás gyászszertartására is itt került sor). Javításokkal, cserékkel ez a tetőzet (és színek) maradtak meg a székesegyház 1945-ben bekövetkezett leégéséig. A székesegyházban őrzik az eredeti Máriapócsi kegyképet. 

 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b04.jpgKapucínusok temploma és császári kripta

A kolduló kapucinus rend templomát 1622 és 1633 között építették, akkor alakították ki az alatta húzódó kriptarendszert is (utóbbit a későbbiekben bővítették). Az építkezés 1633-as befejezése óta a Habsburgok temetkezési helye. Előtte I. Ferdinándot például a prágai Szent Vitus székesegyházban temették el, s II. Mátyás volt az első, aki a bécsi kapucinus templomban kapott végső nyughelyet, utóda, II. Ferdinánd viszont Grazban építtetett díszes mauzóleumot.

A kriptában a bejárat mellett I. Lipót és I. József barokk szarkofágja áll, Johann Lukas von Hildebrandt alkotásai. A legimpozánsabb Mária Terézia és férje, I. Lotaringiai Ferenc István óriási szarkofágja, Balthasar Ferdinand Moll barokk műhelyének három méter magas és széles, hat méter hosszú alkotása. A királyi párt fekhelyükön ülve ábrázolták, az alkotás egyik sarkában egy gyászoló nőalak a magyar koronát tartja kezében.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b05.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b07.jpgFogadalmi templom

Bécs egyik legismertebb temploma a Votivkirche, amelyet sokan össze is tévesztenek a Szent István székesegyházzal (Stephansdom). A látszólagos hasonlóság alapja stílusuk közelisége: ám míg a belváros szövetében keletebbre álló székesegyház valóban gótikus, addig a Ringen, nyitott térben elhelyezkedő Fogadalmi templom neogótikus, kevesebb mint százötven esztendős múltra tekint vissza. 

Építésének apropója az 1848-49-es magyar szabadságharchoz kapcsolódó szomorú esemény. Az azt követő megtorlásokért akart ugyanis elégtételt venni Libényi János szabólegény, aki 1853. február 18-án megkísérelte leszúrni az akkor még itt álló bástyán Ferenc Józsefet. A császár túlélte a támadást (Libényit 26-án kivégezték), a megmenekülésének emlékére öccse, Miksa főherceg egy fogadalmi templom építését kezdeményezte. Ez a Votivkirche, amely jórészt közadakozásból épült fel a modern nagyvárossá váló Bécsben, ahol a lebontott bástyák helyén alakították ki a mai Ringet. Az alapkőletételre már 1856-ban sor került, a templom azonban csak 1879-ben készült el teljesen és szentelték fel. 

A pályázaton Heinrich Ferstel fiatal osztrák építész terveit hirdették ki győztesnek, így az ő francia gótika szellemében fogant épülete valósult meg. A Votivkirche mintegy összegzése, esszenciája a gótikus templomépítészetnek: öthajós, kereszthajóval, szentélykörüljáróval, két kecses homlokzati toronnyal (ezek a gótikában még jobbára a nyugati oldalon vannak, ennél az épületnél azonban délkeleten, hiszen a városi tér adottságai miatt nem lehetett keletelni a templomot, s elvárás lehetett, hogy a bejárata az uralkodói palota, a Burg felé tekintsen). A hosszház és a kereszthajó találkozásánál, a négyezet felett a tetőn huszártorony ül. 

Az épületen több helyütt magyar uralkodók-szentek alakjait jelenítették meg. Így láthatjuk Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Erzsébetet és - mariazelli zarándokként - I. Nagy Lajost is. 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b08.jpg

Széchenyi István szülőháza

Hivatalos nevén a Wilczek-palota. A Herrengasse (urak utcája) első írásos említése 1216-ból származik. 

1737-ben épült, feltehetően Anton Ospel tervei szerint. A kétemeletes palotát 1825-ben vásárolta meg Franz Jozef Wilczek. Gróf Széchenyi Ferenc 1788-ban bérbe vette a házat, ahol felesége előbb Zsófia lányukat, majd 1791. szeptember 21-én Istvánt hozta világra. A keresztelést a Mihály templom plébánosa, Hieronymus Winkler végezte a szülői háznál. A palota falán márványtábla hirdeti, hogy ott született a legnagyobb magyar. Később (1811-től) négy telet töltött itt a Széchényi család, majd 1815 tavaszán kiköltözött a Landstrassén vásárolt palotába. 

 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b09.jpgDöblingi elmegyógyintézet

Téglalap alaprajzú, délkelet felé nyíló bejáratánál erőteljes, hat dór oszlopú középrizalittal tagolt homlokzatú kastélyépület. A 19. század közepe után Görgen doktor szanatóriuma volt az akkor még vidékies, később Bécs belterületévé vált városrészben. Legismertebb lakója gróf Széchenyi István volt, aki csaknem 12 évnyi gyógykezelés után 1860. április 8-án a felső szinten lévő ötszobás lakosztályában lett öngyilkos (a bejárattól balra fekvő emeleti ablakok mögött található). Széchenyi emlékét emléktábla és mellszobor őrzi a gondozott parkban. 

Szintén ebben az épületben halt meg Semmelweis Ignác 1865-ben. 

Az épületben ma kerületi bíróság működik. 

 

 

Árpád-pajzsos címer

A legrégebbi Bécsben fennmaradt magyar címerábrázolás. Az Árpád-pajzs a császári sas gyomrában (begyében?) látható. Felirata szerint 1536-ban készítették. Alig néhány méterre tőle délre található a Svájci kapu. Ez az épületszárny már a Hofburg nagy, 16. századi átépítése előtt is állt, a korábbi palota része volt. 

Az Árpád-pajzsos címer latin felirata: 

DIVO. REGNANTE, FERDINANDO. ROMAN 

ORVM. HVNGARIAE. BOEMIAE. ZE. 

PRINCIPE. NOSTRO. GLORISSIMO. M. D. 

XXXVI. 

 

Magyar testőrpalota

A barokk palota Johann Bernhard Fischer von Erlach egyik legjelentősebb bécsi alkotása, 1710 és 1712 között épült Trautson herceg megbízásából. Ötven évvel később, 1760-ban a kincstár vásárolta meg az épületet, a magyar királyi testőrség számára. Az első évtizedekben olyan nevezetes lakói voltak a gárdapalotának, mint Bessenyei György, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor vagy Kisfaludy Sándor. 

II. József ki akarta költöztetni a magyar testőröket a vadászkastélyba, a török háború azonban meghiúsította ezt a tervét. 1848-ban feloszlott a magyar testőrség és csak a kiegyezés után alakult meg ismét. A monarchia szétesése után, 40 éven keresztül itt működött a Collegium Hungaricum. A magyar kormány 1962-ben eladta a palotát az osztrák államnak, amely - nagy anyagi áldozattal - helyreállíttatta az épületet. A renoválási munkák befejezése óta az osztrák igazságügyi minisztériumnak ad otthont az egykori magyar gárdapalota. 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b10.jpg

Salvator kápolna

A régi városháza kápolnája a 13. század végéről származik, mai formáját 1360 táján nyerte el. Hozzávetőlegesen keletelt épület, ami a jelenlegi beépítés miatt nehezen érzékelhető, sőt, maga a kápolna is alig különíthető el első pillantásra a városháza tömegétől. Északi oldalán reneszánsz, 15. századi, díszesen faragott kapu nyílik. 

A kápolna szomorú magyar vonatkozása, hogy itt imádkozott utoljára a kivégzése előtt Nádasdy Ferenc 1671. április 30-án. A hűtlenség vádja miatt halálra ítélt grófot néhány lépéssel odébb, a régi városházán fejezték le ezután. 

 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151202becs/b11.jpgMária kútja (Mariabrunn), volt kegytemplom

Keletelt, barokk templomépület, délkeleti sarkán toronnyal. A templomhoz keletről nagy tömegű, kettős zárt belső udvaros, volt kolostorépület csatlakozik. Az együttes korábban kegytemplomként szolgált, a 19. század első fele óta plébániatemplom, míg a hajdani kolostor világi hasznosítású. 

A mariabrunni kegyhely létrejöttének története a bajor születésű, magyar Gizella királynéhoz kapcsolódik, aki Szent István halála után a legenda szerint ezen az úton haladt a passaui zárda felé. A beteg Gizella azonban a bécsi erdőben rosszul lett, így szolgái egy kútból vizet hoztak neki, amitől azonmód jobban lett. Amikor figyelmesebben szemügyre vették a kutat, felfedezték, hogy egy fa Mária-szobor van benne, amit kiemeltek és a tiszteletére egy (vélhetően fából készült) kápolnát emeltek. A kút a mai templom mellett áll. 

A legenda szerint a szobrot (amelynek vélhetően barokk másolata ma az oltárt díszíti) a Bécset elfoglaló Mátyás király katonái visszadobták a kútba, ám a dátum (1467) alapján valószínűbb, hogy a cseh Podjebrád György király fia katonáihoz köthető a kegyhely lerombolása. Néhány évvel később angyali énekszó hallatszott a kútból, melynek hatására I. Miksa császár kőkápolnát építtetett. A Habsburg-család a későbbiekben is szívén viselte a kegyhely sorsát, 1639. áprilisában III. Ferdinánd személyesen rakta le az új templom és kolostor alapkövét. Az együttes Bécs második török ostroma során megsérült, ezután felújították. A templom ma látható kialakítása feltehetően Filiberto Lucchese olasz mester munkája (Domenico Carlonét tartották számon az építészeként). A kegyhely azonban az elkövetkező évszázadban vesztett népszerűségéből, így a 19. században plébániává alakították át.

A templomtérben barokk festmények mutatják be a kegyhely történetét, így Gizella legendáját is. 

 

Bécs épített emlékei a Határeset adatbázisában

 

Kapcsolódó cikkeink:

Miért éppen Kolozsvár?

Miért éppen Pozsony?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább

Átadták az örökségvédelmi díjakat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315dijatadas/ciml.jpgÁtadták a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat, illetve a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat a nemzeti ünnep alkalmából.

» tovább

Így lett a kincsből valóban közkincs

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170310lekrikincsbemutat/ciml.jpgTúlteljesített a régészeti magáncég: a Lekri Group nem csak feltárta a páratlan rézkori leletegyüttest, de restaurálta, megújulását pedig filmen is dokumentálta.

» tovább