Nagyvárad: új világ a vár alatt

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160703nagyvaradvar/ciml.jpgAz egy évtizede elkezdett feltárások eredményei már láthatók a felújított nagyváradi várban, a fejedelmi palota alatt, ám az ásatások kétharmada még hátravan.

2016.07.03
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160703nagyvaradvar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160703nagyvaradvar/02.jpgÉv elején nyitották meg a részben felújított nagyváradi várat, amelynek a régészeti kutatása 2006-ban kezdődött el, részben az uniós pályázatok előkészítéseként. Nagyvárad önkormányzata 2009-ben, majd 2012-ben nyert támogatást a 15 hektáron elterülő vár felújítására, amely összesen 6 évig tartott, s a több mint hatmilliárd forintos összköltségvetésből 25 ezer 380 négyzetméteres hasznos területen 468 helyiséget alakítottak ki és felújították a vár összesen 26 ezer 400 négyzetmétert kitevő tereit is. A munkálatok során több mint négy kilométer víz- és szennyvízvezetéket, több mint 2800 méter villanyvezetéket és több mint 2000 méter fűtéscsövet fektettek le.

A vár tehát már látogatható, ám a feltárások eredményeit eddig nemigen publikálták a nagyközönségnek (ásatási jelentések természetesen készültek). A tervek szerint ősszel, év végén jelenik majd meg egy képes kiadvány, ami idővel egy nagyobb monográfia követ majd.

A nagyváradi vár a középkori püspökvár helyén épült fel a 16. században. A kialakítására a törökökkel szembeni harcok miatt volt szükség. Olasz mérnökök tervezték meg a legkorszerűbb, ötszög alaprajzú, újolasz-bástyás, sáncokkal övezett későreneszánsz épületegyüttest. A vár két periódusban, 1569 és 1598, majd 1612 és 1650 között épült fel. Az Oszmán Birodalom több nagy támadás után 1660-ban tudta bevenni és csak 1692-ben foglalták ismét vissza. Ettől kezdve a Habsburg Birodalmi védelmi vonalának részévé vált és 1857-ig működött, utána már csak kiegészítő szerepe volt. A 18-19. században kaszárnyaszerűen átépítették.

Magyar szemmel nézve a vár talán legérdekesebb része az, ami ma már nem – azaz a feltárásoknak hála már részben – látható: a középkori székesegyház maradványa. A váradi monostort és püspökséget I. (Szent) László alapította 1092-ben. A temetkezési helyéül szánt templom azonban az 1095 nyarán bekövetkezett halálakor még nem volt készen. A használatba vételére és felszentelésére valószínűleg az 1110-es években került sor. László 1192-es szentté avatásakor felnyitották a király sírját, koponyáját a sír fölött ereklyetartóban helyezték el. A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt székesegyház László miatt már ezt megelőzően is jelentős zarándokhely volt, s ez a középkor folyamán töretlen kultusza miatt csak fokozódott.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160703nagyvaradvar/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160703nagyvaradvar/04.jpg1241-ben a tatárok feldúlták a várost és a székesegyházat is (az ország mongol pusztításáról egy nagyváradi főesperes, a szemtanú Rogerius Siralmas éneke a legismertebb írott forrás). A templomot ezek után nyilván újjáépítették (a fejereklyét tartalmazó herma valószínűleg nem sérült meg), komolyabb, gótikus átépítésére azonban csak 1342-1372 között került sor. Ennek eredménye egy háromhajós gótikus székesegyház volt, kápolnakoszorús szentéllyel, püspöki és kanonoki sekrestyével, nyugati és keleti toronypárral. Az épület elé még a 14. század utolsó éveiben aranyozott Szent László szobrot készíttetett Luxemburgi Zsigmond magyar király és német császár, aki maga is a székesegyházat választotta temetkezési helyéül.

1403-ban az épület leégett, ekkor sérült meg a 12. század végi herma és ezután készítették el a jelenleg a győri székesegyházban található ereklyetartót. 1443-ban földrengés miatt megrongálódott a nyugati toronypár. A 16. században, elsősorban a török betörések miatt a székesegyház végérvényesen hanyatló korszakba került, ám komoly károkat okozott Varkoch Tamás 1556-os ostroma is. A romossá vált templomot ezután már nem építették újjá, felszín fölötti köveit az építkezésekhez használták fel.

Miután a vár az 1990-es évekig katonai terület volt, feltárások sem folyhattak. A 18. században egy kút ásásakor került elő több középkori lelet, a többi közt az a liliomos halotti korona, amely az 1395-ben elhunyt Anjou I. Mária királynő (I. Lajos király leánya, Zsigmond felesége) temetkezési melléklete lehetett. Az 1881-ben egy átépítés során ledőlt egy fal a várban, ekkor Steinhausz László műépítész, a Műemlékek Országos Bizottságának rendes tagja irányításával két-három méter mélyre leástak és azonosították az egykori székesegyház falait. A feltárt maradványok alapján (teljes ásatás nem folyt, így a templom jó része, többi közt a szentély területe, ahol a legértékesebb temetkezések lehettek, máig kutatatlan) megrajzolható volt a székesegyház elvi alaprajza és azonosítani lehet az elhelyezkedését.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160703nagyvaradvar/05.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160703nagyvaradvar/06.jpgA középkori székesegyház legizgalmasabb részei tehát a királytemetkezések, ám ezek azonosításában egyelőre nem jutott előrébb a feltárás – igaz, nem is ez volt a célja. Mihálka Nándor, a Város és Vártörténeti Múzeum régésze, aki több kollégájával együtt részt vett a feltárásban, néhány hete a nagyváradi Reggeli Újságnak elmondta: a várfalak, a bástyák, az udvar után a székesegyház és a Kis Szűz Mária templom voltak a legutóbbi ásatási helyszínek. A székesegyház ásatása nem kapcsolódott szervesen az Európai Unió finanszírozási projektjeihez, hanem egy megelőlegezett fejezete volt a kutatások harmadik fázisának, amelynek most a tervezése folyik. A székesegyház épületének lehatárolása volt a cél, ezért szelvényeket ástak a külső falaira. A huszonkét szelvényből nagyon sok új információ derült ki. A székesegyház esetében elsősorban a nyugati és az északi oldalt nem bolygatta senki korábban. Az északi és a nyugati oldal rendkívül izgalmas, tudniillik az épület maga jóval szélesebb, mint ahogy korábban gondolták. Kiderült, hogy az északi oldalon van még egy kápolnasor, amely a teljes északi oldal mentén fut egészen a most felfedezett északkeleti toronyig, és onnan több mint valószínű, hogy körbeöleli a szentély épületét is. Sajnos a kutatásokat nem tudták teljes mértékben elvégezni, főleg az épület keleti és déli oldalán lenne még munka. A legizgalmasabb fejezet az épületen belüli feltárás lesz. Itt román kori alapok, királyi és főúri sírok, építészeti faragványok, freskótöredékek várnak feltárásra. Sajnos az épületen kívüli maradványok konzerválására és bemutatására nem jutott már pénz, így egyelőre vissza kellett temetni azokat. A szakemberek abban bíznak, hogy az év második felében folytathatják a kutatást.

Jelenleg azonban már kaphatunk ízelítőt Nagyvárad középkori világából. A fejedelmi palota járószint alatti bemutatóterei érdekesek, ám értelmezésük a látogató számára nem egyszerű, tájékoztató anyagok, (virtuális) rekonstrukciók, makettek kellenének, hogy fejben össze lehessen kapcsolni a különböző terekben bemutatott falakat, alapozásokat. Valószínűleg a leletek restaurálására, bemutatására sem maradt forrás, hiszen kőfaragványokból, tárgyi leletekből is sokkal bőségesebb anyag került elő, mint azt a kiállítás alapján gondolnánk.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Januártól látogatható a nagyváradi vár

Nem történt csoda Szent László sírjánál

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

Maradnak a királysírok az aszfalt alatt

 

A nagyváradi vár elemei a Határeset adatbázisában:

A nagyváradi vár öt bástyája

Római katolikus vártemplom

A nagyváradi vár várfalai

Nagyváradi vár

Középkori székesegyház maradványai

A várudvari fejedelmi palota (A, B, C, D, E tömb)

A nagyváradi vár gazdasági épületei (F, G, H, I, J, K, L, M, O, P blokk)

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Rekonstruálható a visegrádi koronakamra

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170723visegradkorona/ciml.jpgMa még a látogatók be sem mehetnek be arra a területre a visegrádi fellegvárban, ahol a késő középkorban a Szent Koronát őrizték.

» tovább

Virág Zsolt: jól halad a kastély- és várprogram

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170716viragzsoltprogram/ciml.jpgIdőarányosan és jól halad előre az országszerte összesen 39 épületet érintő nemzeti kastély- és várprogram - mondta Virág Zsolt.

» tovább

Évezredes sír is lehet az eltemetett templomnál

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170709esztergomkovacsi/ciml.jpgTavaly a templom hozzáférhető részét tárták fel Esztergom-Kovácsiban, most a temető egy részét kutatják a szakemberek a vasúti töltés mellett.

» tovább

Fotópályázat: Róma örök, a város változik

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170630romafotopalyazat/ciml.jpgFotópályázatot ír ki az Aquincumi Múzeum. A cél a városi környezetben lévő római kori emlékek megörökítése.

» tovább

Megtalálták az ercsi monostort

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170625ercsimonostor/ciml.jpgAz utolsó ásatási napon, szinte az utolsó órában bukkantak rá a legendás monostor bizonyíthatóan középkori kőtöredékeire.

» tovább