Megújulásunk támogatója:  

Az ismeretlen Mátyás-templom

Évi 600 ezer látogatójával az ország egyik legismertebb műemléke. Ám nem csupán látványosság, s nem is csak Schulek zseniális újraépítése: séta pincétől a padlásig, altemplomtól a toronyig.
Évi 600 ezer látogatójával az ország egyik legismertebb műemléke. Ám nem csupán látványosság, s nem is csak Schulek zseniális újraépítése: séta pincétől a padlásig, altemplomtól a toronyig.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091018mtempl1/009.jpgMég több kép

A budavári Nagyboldogasszony- (ismertebb nevén Mátyás-) templom mindenkiből érzelmeket vált ki. Az emberek vagy lelkesednek érte, vagy legyintenek: ugyan, csak egy 19. század végi neogót épület! A templomot az átépítés miatt aligha lehet középkorinak nevezni, de több mint Schulek Frigyes gótikus álma: az építész darabjaira szedte a régi épületet, s kirakós játék módjára valami újat épített belőle. Azonban a puzzle néhány darabja bizony 700 éves történetről mesél.

Vitát váltott ki már az építésekor is a templom, mégpedig jogi természetűt” - mondja Janotti Judit műemlékfelügyelő. A tatárjárás után építették az eredeti templomot, amelynek első okleveles említése 1247-ből való. Az irat tanúbizonysága szerint ekkor a veszprémi püspökséghez tartozott, ám IV. Béla 1255-ben a még épülőben lévő templom kegyuraságát a domonkos apácák Nyulak szigetén lévő kolostorának adományozta (nyilván némi személyes indíttatás hatására, hiszen leánya, a később szentté avatott Margit a nyulak szigeti kolostor apácája volt). A püspökség azonban nem hagyta, hogy jogait (így a templomhoz tartozó tizedet) csorbítsák: vitatták a király döntését, ezért 1269-ben IV. Béla visszavonta adományát, s a templom így ismét a veszprémiekhez került.

Az 1269-ben még épülőfélben lévő templom (az első szertartásokat talán ebben az évben tarthatták benne) az elkövetkező időszakban a helyi németség plébániatemplomává vált.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091018mtempl1/005.jpgEgyúttal azonban országos jelentőségű is lett, amikor a királyi székhely Budára került. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás egyaránt kibővíttette (átépíttette) az épületet, amelynek fényét a 14 – 15. században épült kápolnák is emelték. Az akkor már koronázóhelyként számon tartott templom Zsigmond korától a fontos hadjáratok győzelmi jelvényeit is megkapta.

A 15. század fénykora után azonban mintha az ország pusztulását jelképezte volna a templom sorsa: 1526. szeptember 10-én, a mohácsi csata után Szulejmán csapatai elérték a királyi székhelyet, s felgyújtották a várat. A tűzvészben a templom is leégett. Buda megszállása után középkori berendezéseit, kifestéseit megsemmisítve mecsetté alakították át.

A templom fordulatos és helyenként tragikus történetét (pedig hol vagyunk még a hányattatások végétől!) aligha fedezi fel a szemlélő napjainkban, az épület felújítása közepette. Az altemplom és a vele egy szinten lévő helyiségek szinte teljesen készen vannak, ahogyan egy új termet is építettek a föld alatt a Hilton irányába – ide a megújult gépészetet, köztük fűtés-légkondicionálást telepítették. A homlokzatok is megújultak.

A későbbiekben nem a mostani, hanem az attól keletre, a Halászbástya irányában lévő kapu lesz a látogatók számára templom bejárata” – mondja Janotti Judit. „Ezt a déli-keleti kaput ugyan Schulek teljesen újrafaragtatta, azonban az eredeti kövek megvannak, ha nem is itt, hanem az Epreskertben, rekonstrukcióként összeállítva.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091018mtempl1/011.jpgA helyszínen látható viszont a templom egyik legértékesebb faragványa, a Mária-kapu, amelyre azonban – mivel jelenleg ezen át lehet bejutni az épületbe – nem sok pillantást vetnek a templom belsejére kíváncsi látogatók. Faragványait 1370 után készíthették, s ugyan 1384-ben a fölötte magasodó torony beomlása megrongálta, azonban még akkor helyreállították. Jelenleg várja az újabb felújítást.

Ahogyan a templom fő- és két mellékhajója is. A tetőzet korábbi hibái miatt a víz pusztítása jól látható a boltozatok egy részén.

Olyan ütemben kell a munkákat folytatni, hogy a templom látogatható, a hívek számára használható legyen” – magyarázza a műemlékfelügyelő. „Ezért a belső munkálatokra, legalábbis ebben a térben, csak ezután kerül sor.

A Nagyboldogasszony-templom nem csak koronázó templom volt, de temetkező is lett. A bal oldali mellékhajóból nyíló északkeleti kápolnában díszes síremlék rejti III. Béla és első felesége, Chatilloni Anna földi maradványait. A királyi párt eredetileg Székesfehérváron temették el, azonban 1848-ban ráakadtak a sírboltjukra. A csontokat és a temetkezési mellékleteket (koronák, kard, feszület, gyűrűk, jogar) Pestre, a Nemzeti Múzeumba vitték, majd 1862-ben Zichy Miklósné költségén a főoltár alá épített kriptában helyezték el. Az embertani vizsgálatok után a királyi párt 1898. október 21-én, ünnepélyes keretek közt temették el mai nyughelyén, a kápolnában.

 

Még több kép

 

A riport folytatása: Labirintus a tornyokban

 

A budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom) a műemlékem.hu adatbázisában

A Schulek Frigyes épületei, művei a műemlékem.hu adatbázisában

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2009.10.18


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)