Megújulásunk támogatója:  

A múltról szól, a jövőt jelenti

Tájékoztazó füzet avat be a műemléki topográfia rejtelmeibe. A kiadvány az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány gondozásában látott napvilágot.
Tájékoztazó füzet avat be a műemléki topográfia rejtelmeibe. A kiadvány az Agóra Vidékfejlesztési Alapítvány gondozásában látott napvilágot.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140220topogkiad/2.jpgA Társadalmi Vállalkozás Fejlesztése a Műemléki Topográfiai Feladatok Elltására című pályázat – amelyről honlapunkon is többször beszámoltunk – tájékoztató füzete megismertet a műemléki topográfia történetével és egyúttal ékesen bizonyítja, hogy milyen gázdasági, társadalmi haszna van ennek a tevékenységnek. Néhány részlet következik a kiadványból, s a cikk alján a teljes kis kötet letölthető pdf-formátumban.

 

A műemléki topográfia (vagyis az egyes történelmi épületek felmérése, a köztük lévő összefüggések feltárása, majd az eredmények publikálása) egyaránt a műemlékvédelem, a városépítészet és a nemzeti tudat alappillére. Nem lehet tehát pusztán tudományos kérdésként tekinteni rá, hiszen messze túlmutat az épület-, illetve épületegyüttes leírásokon – léte egy társadalom fejlettségét, a polgári eszme és öntudat létét jelzi, ugyanakkor meghatározza az épített környezet új elemeinek minőségét is. A tudatosan megóvott és meglévő értékeire épülően fejlesztett település ugyanis más, jellemzően értékesebb befektetői kört vonz.

A magyar műemléki topográfia elkészítése, s azon belül az erre a feladatra felkészített szakember-gárda aligha várathat magára. Csak meg kell érteni a látszólagos paradoxont:

A múltról szól, de a jövőt jelenti.


Érték az értékből

Mi a forrása Svájc összetéveszthetetlen hangulatának? A hatalmas hegyormok keretezte völgyek? A bennük megbúvó, gyakran sok évszázados kőtemplomok és fa házacskák? A kristálytiszta patakok, a gleccserek, a mormoták füttyögése? Vagy a természeti és épített környezet összhangja, amelyben valódi ékkövekként csillognak a történelmi épületek? 

Könnyű nekik, hiszen jólétben élnek, így nem okoz gondot a műemlékek megőrzése – gondolhatnánk elsőre. Azonban másról van szó: hiába volna a pénz, ha nem tudnák, mit és miért kell megőrizniük az épületállományukból, illetve a környezetükből. 

A svájci épített környezet minősége, vagyis szépsége, esztétikája tehát nem anyagi, hanem szemléletbeli kérdés. Ez a minőség jelent olyan értéket, amely meghatározza a fejlesztéseket is, így azok beépülni, a meglévőhöz igazodni, nem pedig uralkodni akarnak.

Vagyis az érték értéket teremt.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140220topogkiad/3.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140220topogkiad/4.jpgVeszélyben volt a Notre-Dame is

Az épített környezet tudatos ismeretének a szemlélete persze nem csak az alpesi országban, de Nyugat-Európa fejlett polgári társadalmainak többségében is jelen van (bár leginkább Svájcban része az általános műveltségnek). Nem öröktől fogva természetesen, hiszen az örökségvédelem, vagyis a múlt épített emlékeinek módszeres, tudományos módszereken nyugvó megőrzésének igénye csak a 19. században született meg.

„Mert így bánnak a középkor csodálatos templomaival idestova kétszáz esztendeje. Pusztítják őket, ahol érik, belülről és kívülről egyaránt. A pap befesti, az építész levakarja, aztán jön a nép és lerombolja. Eltűnt a szó is a templom faláról, s meglehet, hamarosan eltűnik a föld színéről maga a templom is.” Victor Hugo írta 1831-ben mindezt arról az épületről, amely azóta már Párizs egyik szimbóluma. Csaknem két évszázaddal ezelőtt ugyanis azon törték a fejüket a párizsi városatyák, hogy mit kezdjenek a Szajna szigetén álló, sokkal szebb napokat látott Notre-Dame-mal, vagyis a Miasszonyunk székesegyházzal – legalábbis azzal, ami megmaradt belőle. Néhány évtizeddel korábban, ahogyan a Bastille-t, úgy a gyűlölt papság jelképének számító épületet sem kímélték a forradalmárok. Igaz, míg az előbbit szorgosan, kőről kőre széthordták, az utóbbi megcsonkítva és rogyadozva nagyrészt még állt. Ám leginkább ésszerűnek az tűnt, hogy lebontják a gótikus templom torzóját.

Részben a párizsi Notre-Dame című regény népszerűsége megmentette a székesegyházat, az élénkülő érdeklődés pedig megágyazott az épített emlékek értékeit felderítő módszeres kutatásnak és az eredmények publikálásának – persze nem regények formájában. Itáliában, Németországban, Svájcban, Angliában, Ausztriában divatossá, majd a közgondolkodás részévé vált a műemlékvédelem, s azon belül annak alapja, az épített emlékek felmérése, az összefüggések felfedése, a települések értékeinek kötetekbe rendezett bemutatása, vagyis a műemléki topográfia, azaz helyrajz.


http://muemlekem.hu/images/magazin/20140220topogkiad/5.jpgFehér folt az ország háromnegyede

Magyarországon már a 19. század közepe után megjelentek az első ilyen jellegű munkák – gondoljunk csak Rómer Flóris híres művére, a Bakony című monográfiára, amely során a szerző, aki korábban Pozsony „régészeti” emlékeit mérte fel, bejárta a hegység minden zegét-zugát, s lejegyezte az ott talált épített és természeti értékeket, majd azokat kötetbe rendezte. Ugyan a topográfia lényege azóta sem változott, az ország teljes „bejárására” sohasem került sor. Bár a 19. század hetvenes éveitől hivatalos formában is működik a műemlékvédelem Magyarországon, a teljesség igényére törekvő leltár létrehozása mindmáig várat magára. A 20. század húszas-harmincas éveiben bekövetkezett oktatási reformok hatására megjelent ugyan egy nemzedék, amelynek tagjai az ötvenes-hatvanas évektől dolgoztak műemléki topográfiák létrehozásán, ám egyre csökkent a megjelent kötetek száma és a rendszerváltás tájára el is apadt a munka. Az ország háromnegyede felméretlen maradt, ráadásul a már elkészült topográfiák is pontosításokra, kiegészítésre szorulnak, hiszen az elmúlt évtizedekben nagyon sok tudományos eredmény látott napvilágot.

 

 

A múltról szól, a jövőt jelenti - a teljes kiadvány letöltése


Kapcsolódó cikkeink:








2014.02.20


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)