Megújulásunk támogatója:  

Az első magyar szürke eminenciás

A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Az Archeologia portréja és tanulmánya.
A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Az Archeologia portréja és tanulmánya.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130212mor/pannonhalma.jpgMór, azaz Maurus pannonhalmi szerzetes, majd apát, aztán pécsi püspök életének legkorábbi ismert korszakáról a 12. század elején írt Szent Imre legenda szolgál adatokkal. Mit adatokkal: a legenda hét egységből álló szövegéből a második és harmadik rész főszereplője valójában Mór, akivel kapcsolatban megtudjuk, hogy „A gyermek Imre pedig eltelve Szentlélekkel, ahogy az isteni kegyelem kinyilatkoztatása mindegyikük érdemeit megismertette vele, kinek-kinek egyenlőtlenül osztotta a csókokat. Az egyiknek ugyanis egyet, a másiknak hármat, egy harmadiknak pedig ötöt, végül egynek hét csókot adott egymás után. Ezt – bár a többiek is észrevették – Szent István király szótlanul megcsodálta, a mise végén azonban bizalmas beszélgetésben gondosan megtudakolta tőle, miért osztotta egyenlőtlenül a csókokat. Szent Imre akkor mindegyikük érdemeit felsorolta atyja előtt, tudniillik, hogy ki-ki mennyi idő óta tartott ki a megtartóztatás erényében. Azt mondta, hogy ő ezen megfontolás alapján adott egyeseknek több, másoknak kevesebb csókot, és állította, hogy akit hétszeres csókkal halmozott el, az szűzi életet él.

A folytatásra még visszatérünk, ám érdemes elidőzni az idézett szövegnél. A legenda körülbelül nyolc-kilenc évtizeddel a megörökített események után született, vagyis nemhogy szemtanúi hűséget nem kérhetünk rajta számon, de inkább vélhetjük a történet központi elemét, vagyis a szűzi élet központba állítását a 12. század elején időszerű és fontos kérdésnek. Részben az ekkor kötelezővé tett papi nőtlenség propagandája az a jelenet, részben Imre kultuszának megerősítését szolgálja. A legendaírónak elsősorban azért van szüksége Mór fenti tulajdonságának hangsúlyozására, hogy ezzel Szent Imrét – és az ő ekkor még vélhetően nem teljesen kialakult kultuszának központi elemét – hitelesítse. Tisztán marketing szempontból eszerint Mór a húzónév, akire ráfűzik Imrét, feltételezhetjük tehát, hogy a legenda keletkezésének idején Mórnak komoly kultusza lehetett, akár elismertebb is volt, mint az akkor már két-három évtizede szentté avatott Imre.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130212mor/pecsallo.jpgDe folytassuk a legendát a harmadik résszel, amiből ismét csak sok mindenre következtethetünk: „Szent István néhány nappal azután, hogy a Szent Hegyről eltávozott, csupán két kísérőt véve maga mellé, oda visszatért, s a testvérek virrasztását és imádságait titokban kikémlelte. Miután az éjszakai zsolozsmát befejezték, a többiek nyugovóra tértek, s csak azok maradtak a templomban, akiket Szent Imre elhalmozott csókjaival. Ezek szétoszlottak a templom rejtettebb szögleteibe, Isten színe előtt a zsoltárokkal virrasztottak. A szent király aztán odament külön-külön mindegyikhez, felfedte elettük arcát, és az áldás szavaival üdvözölte őket. A királyi felséget mindegyikük a csend megtörésével köszöntötte. Végül a király egy Mór nevű testvérhez ment, akit Szent Imre hétszeres csókkal tüntetett ki, de sem szelíd üdvözléssel, sem a királyi fenyegetés szavaival nem tudott belőle választ kicsikarni. Reggel aztán, amikor a testvérek összegyűltek, a király maga is jelen volt, és hogy Mór testvér lelkét az alázatosság erényében kipróbálja, a nyilvános bűnvallomáskor igen sok olyan dolgot vetett a szemére, mely a szerzetesi élettel ellenkezik. Vádaskodása ellen Mór egyáltalán nem védekezett, hanem alázatosan megállt, s reménykedve menekült Istenhez, aki az emberi lelket vizsgálja. Ekkor aztán megismerte Szent István, hagy fiának szavai megfontoltak voltak. Miután a történteket rendben és a valóságnak megfelelően elmondta, Mórt dicséretekkel halmozta el, és hogy egy főpapi szék dísze legyen, kevéssel ezután Pécsett a püspöki méltóságra emelte.” (Mindkét idézet Csóka J. Gáspár fordítása)

A szövegben jól láthatóan mellérendelt viszonyban jelenik meg a szent király és Mór, mint az egyetlen, aki a szerzeti regulát fontosabbnak tartja a világi hívságnál, vagyis hogy szóba elegyedjen az uralkodóval. A legendaíró vélhetően más tulajdonságát is kiemelhette volna Mórnak, ám mégis az eltökéltséget, az individuális gondolkodást és viselkedést tartotta fontosnak hangsúlyozni. Talán ez volt akkoriban a Mór-kultusz esszenciája is: egy olyan egyházi személy, aki bátran dacol a királlyal, különvéleményt fogalmaz meg: ez vélhetően az akkor még szájhagyományként nyilván élő, a szemtanúktól eredeztethető emlék, amely azonban nem konkrét esetre, hanem a későbbi püspök teljes életpályájára vonatkozik. Ne feledjük, Mór munkássága átível István, Péter, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, Salamon uralkodásán – ugyan I. Géza és I. László trónra kerülését már vélhetően nem élte meg (a halálának időpontja nem ismert, csupán becsülni lehet, hogy 1070 táján halt meg), de velük is személyes kapcsolata volt, előbbire az általa írt első magyar legenda később idézett szövege a bizonyíték. Vagyis Mór hat uralkodó alatt is püspökként szolgált, egy részüknél nyilván a belső bizalmi kör tagja is volt. Ez feltételezi, hogy nem klasszikus kegyenci viselkedést tanúsított (akik aktuális urukkal buknak), hanem akár különutas személyiség lehetett, akihez visszatértek sorra az uralkodók. Egy ilyen töretlen karrier persze magyarázható volna a jó lavírozás képességével is, ám Mór kezdeményező személyiség volt, ami cáfolja, hogy az aktuális hatalom uszályára felülve próbált volna a felszínen maradni.

 

Mór pécsi évei, a püspök, a szentek és a nagypolitika: a cikk folytatása és Buzás Gergely tanulmánya a román kori pécsi székesegyházakról az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

2013.02.12


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)