Megújulásunk támogatója:  

Évszázadokkal a templom után készült el a kolostor

Lezárult a kolostor feltárása Türje Árpád-kori temploma mellett: bár a szerzeteseknek helyet adó első épületszárnyat már a 13. században felépíthették, a teljes kolostor csak Luxemburgi Zsigmond korában, a 15. század elején készült el.
Lezárult a kolostor feltárása Türje Árpád-kori temploma mellett: bár a szerzeteseknek helyet adó első épületszárnyat már a 13. században felépíthették, a teljes kolostor csak Luxemburgi Zsigmond korában, a 15. század elején készült el.

Türjén a kolostor keleti szárnya épült fel először, feltehetően kevéssel a templom építése után. A templomban megfigyelt és feltárt 13. századi alapozási szint folytatódott itt a templomtól északra eső területen, a 18. században készült Szent Anna kápolna szomszédságában” - mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Orha Zoltán ásatásvezető régész, a Göcseji Múzeum munkatársa, aki immár évek óta folytatott kutatást a templombelsőben is, miután a Csornai Premontrei Prépostság, mint a türjei épületegyüttes tulajdonosa, egy 2016-os és egy 2017-es kormányrendelet nyomán, összesen 3,17 milliárd forintos támogatást kapott a helyreállításra és fejlesztésre. Ezt természetesen minden érintett területen tudományos kutatásnak és dokumentálásnak kellett megelőznie, s volt, ahol sikerült „túlteljesíteni”: a templombelsőben idén év elején mód nyílt a tervezettnél nagyobb volumenű feltárásra, amelynek eredményeképp azonosították az alapító Dénes bán sírhelyét is.

927_20200529_23265136.jpg

A kolostor helye már korábban is ismert volt, a területen korábban már Vándor László régész húzott néhány kutatóárkot. Orha Zoltánék már tavaly elkezdték ennek az épületcsoportnak a feltárást, azonban a csapadékos téli időjárás miatt félbe kellett szakítaniuk a munkát és csak idén tavasszal kezdhették újra az ásatást.

A kolostor teljes kiépítését jól datálták a Luxemburgi Zsigmond kori részek, amelyek az egykori épület nyugati szárnyának feltárása során kerültek elő. Vagyis csak ekkor, a 15. század elején egészítették ki klasszikus négyszöggé az épületet, a közepén kerengővel és udvarral” - tette hozzá Orha Zoltán. „Az udvaron nem kút, hanem egy ciszterna volt. Előkerültek a szerzetesi temetkezések, illetve a hajdani ebédlőt fűtő rendszer téglával kirakott tűztere, valamint a mindenapi életről tanúskodó tárgyi leletek is.

A teljesen kiépült türjei kolostorban a 16. század közepén szűnt meg a szerzetesi élet. Az épületegyüttest ezután várrá építették át, a török-kor idejéből is sikerült leleteket és temetkezéseket találni. Az új kolostor építésére a 18. században immár a templomtól délre került sor.

Ugyan a középkori kolostor nagy részét most sikerült feltárni, fogunk még kutatást folytatni a templom mellett álló barokk magtárban is, amelyet részben ráépítettek a legkorábbi, 13. századi kolostorszárnyra” - mondta az ásatásvezető régész. „A későbbiekben a várról, a török-kori kiépítésekről, erődítésekről szeretnék újabb kutatással adatokat nyerni.

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2020.05.29

Képgaléria a cikkhez

11

Kapcsolódó objektum a műemlékem.hu adatbázisából



Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (5) Aquincum (1) Aquincumi Múzeum (7) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (7) Ausztria (1) avarok (2) Bálint Marianna (1) barokk (1) Bebek (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (12) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (1) falkép (5) falkutatás (2) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (32) felújítás (23) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (4) FUGA (1) füleki vár (3) Galamb József (1) gepidák (1) Gödöllői Királyi Kastély (1) gótika (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (14) határon túl (14) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (8) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (7) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) járvány (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (10) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (2) királysír (8) királytemetkezés (10) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (4) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (2) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (6) kútház (1) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (6) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (3) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (3) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (2) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (6) Népi Építészeti Program (2) népi műemlék (8) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (4) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (4) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (16) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (7) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (6) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) romkert (1) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (8) település (2) temetkezés (3) temető (3) templom (2) templom (4) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (1) Zrínyiújvár (1)


Kapcsolódó cikkek

A nyolcszáz éve élt Dénes bán falazott sírjában ugyan nem voltak csontok, de az egykor az oltár előtt kialakított sírhely, ha más halottal is, de átvészelte az elmúlt évszázadokat.
Zala megye legértékesebb szakrális építménye az Árpád-kori templom, amelynek műemléki helyreállítása évtizedek óta váratott magára. A hozzá egykor tartozó kolostorból jelenleg semmi nem látható, azonban az ásatás és a teljes fejlesztés befejezése után ezt is megismerhetik a látogatók.
Biblia helyett tisztítószerrel, porszívóval, felmosó- és porronggyal érkeztek a hívek a türjei templomba. A nagytakarítással remélhetőleg új fejezet nyílik a páratlan műemlék történetében.
Repedések a téglafalakon, tornyokon, boltozaton. Átvizesedett falak, fakuló freskók, az egykori restaurálás helyenként ma már inkább rombolásnak tűnő nyomai: a türjei templom megmentésére egyelőre nincs remény.