Megújulásunk támogatója:  

Civil gondoskodás menti meg a középkori templomot

A civil társadalom ereje képes egy középkori templom megmentésére is – Szlovákiában. A henckói Mindenszentek-templom felújításáról David Raška, a Gótikus Út Egyesület tagja írt olvasóinknak beszámolót.
A civil társadalom ereje képes egy középkori templom megmentésére is – Szlovákiában. A henckói Mindenszentek-templom felújításáról David Raška, a Gótikus Út Egyesület tagja írt olvasóinknak beszámolót.

Az egykori Gömör vármegyében található Henckó (Henckovce) község meghatározó műemléke a 13. sz. második feléből származó, koragótikus Mindenszentek-templom. A régió rendkívül gazdag koragótikus templomokban, melyek létrejötte a német betelepülés gyümölcse. A nem túl hangsúlyos, ám autentikusan fennmaradt henckói templomépület liturgikus használatával a 20. század hetvenes éveiben hagytak fel, ezután műszaki állapota lassan romlani kezdett. A község nagyrészt evangélikus lakossága a kisebb, úgyynevezett toleráns típusú templomot látogatja, mely a falu központjában található.

A Mindenszentek-templom filiaként a veszverési (Gemerská Poloma) római katolikus plébánia fennhatósága alá tartozik, amely a használaton kívüli épületet a Gótikus Út Egyesület (Združenie Gotická cesta) használatára bocsátotta. Az egyesület immár hosszú ideje foglalkozik a gömöri szakrális emélkek támogatásával és felújításával. Aktivitásukat a műemlékek felújításának terén a támogatók pénzügyi segítsége, valamint adóik két százaléka biztosítja, melyet Szlovákiában az adófizetők szabadon választott közhasznú szervezetnek ajándékozhatnak. Ebből az összegből az egyesület fedezni tudja azt az öt százalékos önrészt, amely a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma műemlékek karbantartására felkínált támogatására pályázó projektek beadásához szükséges.

A Poprádot és Rozsnyót összekötő történelmi útvonalon álló, használaton kívüli henckói templom a tervek szerint a Gótikus út gömöri részét látogató érdeklődők turisztikai érintkezési pontjává válik majd – az útvonal Gömör és Kishont négy, értékes freskókat rejtő középkori emlékekben gazdag körútját köti össze. A folyamatosan romosodó templom felújításának kezdeményezője Ing. arch. Eva Šmelková műemlékvédelmi szakember, a Gótikus út egyesület tagja volt, aki a mai napig koordinálja a munkálatokat.

A felújítás 2012-ben kezdődött a szentély tetőzetének megjavításával. A szentély feletti tetőszerkezet megújult, a sérült részeket azoknak megfelelő egységekkel helyettesítették, a gerendákat védőbevonattal kenték be. Fedőanyagként minőségi hasított zsindelyt alkalmaztak az elavult rombuszpala helyett. Ebben a szakaszban újították fel a fából készült, fedett folyosószerű „bejáratot“ is, melyet a helyi tájszólás „házik“-nak nevez – ezt szintén hasított zsindellyel fedték be.

2013-ban a templomhajó feletti tetőszerkezet fontos statikai megerősítésére került sor. Ez a szerkezetet egy huszadik század eleji eleji tűzeset után csak provizóriusan készítették el. A hiányzó gerendákat mostanában pótolták. Egy évvel később újították fel a templomhajó feletti tető déli síkját, újból felépítették és impregnálták a lécezetet, majd két hasított zsindely-réteggel fedték be. A koronapárkány alátámasztása is megvalósult. A templom állapotának további romlását megelőzendő, komplett megerősítés 2015-ben fejeződött be, amikor a tető utolsó részét is új lécezeten nyugvó, kétrétegű, hasított zsindellyel fedték be.

927_20201030_17503904.jpg

A felújítás következő szakasza csak a kültéri és beltéri vakolaton és kőelemeken végzett kutatássorozat megvalósítása után kezdődhetett el. 2016-ban Mgr. Silvia Paulusová és Mgr. Michaela Kalinová építészettörténeti és művészettörténeti kutatást végeztek a templomban, amely sok, eddig megválaszolatlan kérdésre derített fényt. Szondázások pontosították a vizsgált műemlék egyes építési szakaszait. Számos leletet tártak fel és írtak le. A kutatás rávilágított a műemlék autentikus értékeinek védelmére és a jövő számára való megőrzésük szükségességére.

A kutatás az objektum nyolc építési periódusárát különítette el: kezdve a 13. sz. második felében a koragótikussal, a gótikus, reneszánsz és későreneszánsz szakaszokon át az utilitárius átépítésekig a 18-20. század folyamán. A legfontosabb művészettörténeti korszakként a koragótikust jelölte meg a kutatás, amikor létrehozták a templom tömegét – egy egyszerű alaprajz, egyenes szentélyzáródással, melyet a téglalap alaprajzú hajóval félköríves diadalív köt össze, hozzáférhető északi portállal és félkörívű fülkével ellátott kőbéléssel.

A kutatás tipikus, a 13. századra jellemző vidéki szakrális építményként jellemzi az objektumot, amely a német betelepüléshez kötődik, mint több vele rokon gömöri és szepesi középkori templom. A kutatás meghatározta a templom műemléki értékeit is, melyek közül kiemelte a három rétegben létrehozott (a gótikától egészen a későreneszánszig tartó korszakból származó) falfestmény díszítést. A falfestmények restaurátori kutatása Mgr. art. Peter Mlích vezetése alatt folyt. Ezzel egyidőben régészeti kutatás is zajlott Mgr. Peter Tajkov PhD régész vezetésével.

2017-ben megkezdődhetett a templom felújításának előkészítése, elsőként az úgynevezett előkészítési- és projektdokumentáció összeállítása. Ing. Marta Pichová felmérte és értékelte az objektum falainak nedvességét, Ing. Vladimír Kohút pedig értékelte a templom statikáját. Ing. Marta Pichová az objektum építészeti kármentesítésének megoldását tervezte meg.

A következő évben így stabilizálhatták a falakat, mentesítették a templom falait a nedvességtől, amely a hajó déli falánál halmozódott fel. A templom egyes támpilléreit is stabilizálták és újra befedték zsindelyes tetőcskékkel. A templom környékén a korábban erősen feltöltődött talaj felszínét úgy alakították át, hogy a temlomtól elfelé lejtsen, ezáltal a nedvesség már nem a teherhordó falazatban gyűlik össze.

Tavaly a munkák áthelyeződtek a templom belterébe, ahol felújították a téglapadlót. Az erős nedvesedés és a farontó gomba miatt a hajó és szentély déli oldalán nem csak a téglaréteget, hanem két-három méter szélességben az ez alatt a talajt is cserélni kellett. A többi részben megőrzizték a barokk négyzetes téglákból és fiatalabb, 20. század eleji, klasszikus formájú téglákból rakott padlózat. A padlót csak helyenként töltötték fel új téglákkal. Felújították a szentélyt a hajótól elválasztó emelvényt is, az északi bejárat lépcsőit, valamint a templom megközelítését biztosító ösvényt a toronyalj padlójával együtt. A beltérben szintén felújították a fiatalabb, fából készült karzatot a nyugati oldalon, valamint a 20. századból származó bejárati ajtót.

A templom vakolatának restaurálása csak idén, 2020-ban kezdődött el. A restaurálást Mgr. art. Peter Mlích és Mgr. art. Tomáš Székely végzik. A mukálatokat a szentélyben kezdték a fiatalabb rétegek eltávolításával, melyek alatt Jóbnak és barátainak érdekes, a Luther-Biblia szerinti reneszánsz ábrázolása található, valamint több növénymintás fragmentum szintén a reneszánsz korszak, vagyis jelen esetben a reformáció időszakból. A teljes feltárás több, a szentély eredeti vakolatán látható graffiti-leletre tárt fényt. A szentély restaurálásának befejezte után a templomhajó restaurálása következik majd, amelyben szondázó kutatás során szekkó technikával készült festményeket tártak fel, valószínűleg a 14. századból. A következő kutatások meghatározhatják, hogy a hajó északi falán található monumentális festmény Szent Györgyöt, vagy a régióban gyakran előforduló Szent László-legendát ábrázolja-e.

927_20201030_17504368.jpg

A henckói templom nagyon eredetihez közeli állapotban megmaradt középkori műemlék. Nem tartozik Gömör legjelentősebb freskós templomai közé, ám a falu fölötti lejtőn való romantikus fekvése, eredeti erődfala és harangtornya és autentikusan fennmaradt középkori vakolata révén fokozatosan a környék keresett műemlékévé válik. Technikai állapota immár stabil, a beltéri restaurálások befejezése után teljes szépségében csodálhatjuk majd ezt a sokrétegű műemléket. A templom kérésre hozzáférhető, kulcsai a helyi községi hivatalban találhatóak. Évente, a nyár végén itt találkoznak a Gótikus Út Egyesület önkéntesei, akik a műemlékvédelmi szakértők felügyelete alatt a templomot és környékét az erődfallal együtt fokozatosan javítják. Az utóbbi években a templomban néhány kisebb történelmi zenei koncertet is rendeztek.

Írta: David Raška, fordította: Baranyai Dóra

2020.10.30

Képgaléria a cikkhez

11


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (3) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (6) Aquincum (1) Aquincumi Múzeum (7) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (8) Ausztria (1) avarok (3) Bálint Marianna (1) barokk (1) Bebek (1) bemutatás (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) Brigetio (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (12) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (2) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (4) Dobó István (1) dokumentáció (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) elhunyt (1) előkészítés (1) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (3) Év Kiállítása (2) Év Múzeuma (1) falkép (6) falkutatás (2) famaradvány (1) Fejérdy Tamás (1) fellegvár (1) feltárás (1) feltárás (35) felújítás (25) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földrengés (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (4) FUGA (1) füleki vár (3) Galamb József (1) gepidák (1) Gödöllői Királyi Kastély (1) gótika (1) Gótikus út (3) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (18) határon túl (16) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (9) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (3) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (7) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) járvány (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (4) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (10) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (2) királysír (9) királytemetkezés (11) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (4) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (2) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (2) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kút (1) kutatás (6) kútház (1) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Magyar Régész Szövetség (1) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (6) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (3) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (7) múzeumbarátok (1) Múzeumok Éjszakája (3) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (2) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (6) Népi Építészeti Program (3) népi műemlék (9) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (4) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (4) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (3) régészet (16) Régészet Napja (1) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (8) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (6) Rezi Kató Gábor (1) rom (1) római kor (4) Rómer Flóris Terv (2) romkert (1) romkonzerválás (1) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) Savaria (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) székesegyház (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szépművészeti Múzeum (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tájrégészet (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (9) település (2) temetkezés (3) temető (4) templom (3) templom (4) terepbejárás (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (2) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1) Zelemér (1) Zrínyi (1) Zrínyiújvár (1) zsinagóga (1)


Kapcsolódó cikkek

Augusztus utolsó hetében rendezték meg a „Nyitva a Gótikus út“ című progamot, amely a történelmi Gömör-Kishont vármegye középkori szakrális emlékeit igyekszik megismertetni. Ám a Gótikus Út Polgári Társulás céljai ennél nagyobb ívűek. Minderről David Raška írt portálunknak összefoglalót.
Szombaton három szlovákiai járás középkori templomaiba várják az érdeklődőket a Felvidék talán legsikeresebb civil műemlékes mozgalma szervezésében.