Megújulásunk támogatója:  

Séta a magyar Bécsben

Létezik a Bécsnek egy olyan arca, amelyet a magyaroknak tartogat. Történelmi túraútvonal honfitársainknak a császárvárosban.
Létezik a Bécsnek egy olyan arca, amelyet a magyaroknak tartogat. Történelmi túraútvonal honfitársainknak a császárvárosban.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/02.jpgA Stephansdomról azt gondolnánk, hogy ha valami, akkor ez ízig-vérig osztrák, hiszen Ausztria egyik jelképe. Nagyjából igazunk is lenne, ám Bécs leghíresebb templomának a története ennél azért szerteágazóbb. Ha megállunk a nyugati homlokzata előtt és a Pogány-tornyok felett a tető irányába nézünk, megállapíthatjuk: alig két emberöltőnyit késtünk ahhoz, hogy a szívünket átjárja a honfiúi, vagy honleányi büszkeség. Egészen 1945. húsvétjáig ugyanis magyar nemzeti színekben pompázott a tető, ráadásul évszázadokon át. Az első piros-fehér-zöld cserepeket – itt-ott némi kékkel színezve – még a magyar Mátyás király adományából rakták fel az épületre, hiszen miután 1485-ben elfoglalta a várost, anyagilag segítette a templom építését, s szinte bizonyos, hogy a nemzetiszínű cserepeket a budai majolikagyártó műhelyben készítették. Mátyásnak nagy tervei voltak Béccsel, átköltöztette az udvarát, s itt is halt meg 1490-ben. Az egyes cserepeket persze időről-időre cserélték ezek után, ám a színharmónia megmaradt egész a második világháború végéig, amikor bombatámadás miatt elpusztult.

A kutatások szerint a Szent István-templom építőanyaga részben szintén magyar, hiszen nyugat-magyarországi kőbányákból származik. Erről egyszerű látogatóként aligha győződhetünk meg, szemügyre vehetjük viszont a templomban a tán leghíresebb magyar Mária-ábrázolást. Az oltárkép eredetileg a Szabolcs-megyei Pócs, a mai Máriapócs templomában állt, mígnem 1696-ban egy mise során könnyezni kezdett. A csoda tizennyolc napon át tartott, a híre eljutott az udvarba, Lipót császár és magyar király pedig szemet vetett a kegyképre.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/nsteph2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/04.jpgÉrte küldetett, ám mire Bécsbe értek vele, a Szűzanyának elapadtak a könnyei. A bécsieket így cserbenhagyta Mária, ám a máriapócsiakat nem: az ottani templomban 1707-ben elhelyezett másolat ugyanis 1715-ben szintén könnyezni kezdett, így Máriapócs napjainkban is nagy hírű kegyhely. Ha az egyébként kis méretű képet nem találnák a díszes templombelsőben, Ungarische Madonna Unsere Liebe Frau von Wien-ként keressük – a bécsiek így ismerik.

A Stephansdomból kijőve akár észak felé is vehetnénk az irányt, a Salvatorgasse felé, ám egyelőre a szentély irányába fordulva, keleti irányba sétáljunk ki a térről. A Domgasse 7. szám alatt találjuk a Hotel a magyar királyhoz, azaz a Zum König von Ungarn nevű szállodát. A mai épület egy korábbi vendégfogadó helyén épült 1818-ban és szinte változatlan formában őrzi 19. századi elrendezését, eredeti enteriőrök is vannak. Több szoba magyar főúri családok nevét kapta. Elsősorban a 19-20. század fordulóján volt divatos, akkor a bécsi művészek egyik találkahelyeként ismerték.

Mátyáson kívül a magyar történelem több kimagasló alakja is élt Bécsben. Mióta a Habsburgok ültek a magyar trónon, a főurak igyekeztek a király közelében is fenntartani egy-egy palotát, hiszen Budára és általában a magyar területekre csak ritkán látogattak el az uralkodók. A Pálffyaknak, a Batthányiaknak éppúgy volt palotájuk a Hofburg szomszédságában, mint II. Rákóczi Ferencnek. A későbbi fejedelem azóta már sajnos átépített lakóháza, a későbbi tulajdonosairól ismert Erdődy-Fürstenberg-palota a Himmelpfortgasse 13. szám alatt áll, ahová a Stephansdomtól legegyszerűbben a dél felé tartó Kartnerstrassén juthatunk el, jó öt perces séta után balra fordulva. Ugyan megéri a kis kitérő, ám ha a Kartnerstrassén folytatjuk az utunkat, egy sarokkal odébb, a 37. szám alatt a Máltai lovagrend templomát találjuk. Azért érdekes a számunkra, mert ez volt a magyar nyelvű liturgia színhelye a 19. században, vagyis ha úgy tetszik magyar templomként szolgált.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/nszulohaz.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/ndobling1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/ndobling2.jpgA Malteserkirschéből kilépve szinte rögvest a Neuer Markton, a kapucinus templomnál találjuk magunkat. A császári kriptáról azonban már jelent meg cikkünk, így folytassuk az utunkat a Michaelerplatz irányába, amit jó öt perc alatt érünk el. Innen nyílik a Herrengasse, azaz az Urak utcája, ami a Hofburg közelsége miatt Bécs legelőkelőbb része volt. Az 5-ös szám az úgynevezett Wilczek-palota, a név a 19. századi tulajdonosa emlékét őrzi. Sokkal izgalmasabbak azonban a számunkra a korábbi lakók: 1788-tól ugyanis a Széchenyi-család bérelte a házat és itt született 1791. szeptember 21-én Széchenyi István, a legnagyobb magyar – s ezt tábla is hirdeti a homlokzaton.

Ugyan túraútvonalon haladunk, tegyünk egy kis kitérőt Széchenyi kedvéért, hiszen a modern Magyarország egyik megteremtője élete kezdetének és végének is Bécs volt a színhelye. Döblingbe azonban ne induljunk gyalog, csak ha van bő három szabad óránk a sétára, az Obersteinergasse 18-24. ugyanis légvonalban is négy kilométernyire van. Széchenyi korában nem is volt a város szerves része. Itt áll Görgen doktor egykori szanatóriuma, amely ma kerületi bíróság, így bemenni nemigen tudunk. Ám nem is kell: a kert egy szegletében megtaláljuk Széchenyi stilizált sírját, alig néhány méternyire az emeleti, ötszobás lakosztálytól, ahol a gróf csaknem 12 évnyi gyógykezelés után, 1860. április 8-án főbe lőtte magát. Az épület jelenlegi bejáratával szemben Széchenyi István mellszobra áll.

Széchenyi mellett gondolhatunk közben a hajdani döblingi elmegyógyintézet más magyar halottjára is. Bár emléktábla nincs, szintén ebben az épületben halt meg Semmelweis Ignác, a magyar orvostörténet nagyja 1865-ben. Az anyák megmentőjének is tragikus sors jutott osztályrészül: egyes feljegyzések szerint mivel csillapíthatatlanul dühöngött, egyszerűen agyonverték az épület pincéjében az ápolók.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/ncimer.jpg

Ám vissza a Herrengasséba: itt nyílik a Hofburg, amit egy kis falrészlet miatt nem hagyhatunk ki a sétánkból. Ha átgyaloglunk a hatalmas és szinte véget nem érő nyugati kapuján, a Svájci udvarra belépve pillantsunk a bal oldali falra. Két ablak közt, azoknál kissé lejjebb, egy impozáns címerre bukkanunk: a hatalmas, kiterjesztett szárnyú Habsburg sas szívében, vagy a bendőjében egy pajzsot, mégpedig az Árpád-ház pajzsát láthatjuk. Ez a legrégebbi magyar címer Bécsben, 1536-ban készítették.

Maga az udvar is roppant érdekes: ez a mai rezidencia legősibb része. Az egykor itt álló palotában megfordult a 15. század magyar történelmének szinte minden jelentős alakja: Vitéz János, Újlaki Miklós, Hunyadi László, s itt fogadta a város hódolatát Hunyadi Mátyás, miután elfoglalta azt.

Északi irányba hagyjuk el a Hofburgot és az eddigiekkel ellentétben – leszámítva a döblingi kitérőt – jókora, ám még vállalható sétára indulunk. Ha a Volksgerten mellett vágunk át, a Ringre érkezünk ki, vagyis a középkori és a 19. századi Bécs határára. Bal kéz felé a Naturhistorisches és a Kunsthistorisches múzeum ölelésében találjuk a Mária Terézia-emlékművet. A császárnő a központi alak természetesen, ám korának politikusai, hadvezérei, tudósai, művészei veszik körül lovon, illetve álló alakokként. A szoborcsoport magyar nemzetiségű alakjai Nádasdy Ferenc, Hadik András, Grassalkovich Antal és Pray György is. Innen kis iramodásnyira, a Museumstrasse 7. szám alatt áll a hajdani magyar Testőrpalota, amelynek olyan nevezetes lakói voltak, mint Bessenyei György, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor és Kisfaludy Sándor. A monarchia szétesése után, 40 éven keresztül itt működött a Collegium Hungaricum. A magyar kormány 1962-ben eladta a palotát az osztrák államnak, amely helyreállíttatta, s az osztrák igazságügyi minisztérium működik benne.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/nfogadalmi2.jpgÁm ezek csak kis állomások, mert észak felé igyekszünk, a Rooseveltplatz irányába. Nem nehéz megtalálni, csak a két karcsú neogótikus tornyot kell keresni. Ez a Votivkirche, azaz a Fogadalmi templom, Bécs talán második legismertebb temploma, amelyet a járatlan turisták gyakran össze is tévesztenek a Stephansdommal. A hasonlóság azonban csak látszólagos, hiszen az épület a 19. század második feléből származik, s az építésének apropója egy, az 1848-49-es magyar szabadságharchoz kapcsolódó szomorú esemény.

Az azt követő megtorlásokért akart ugyanis elégtételt venni Libényi János szabólegény, aki 1853. február 18-án megkísérelte leszúrni az akkor még itt álló bástyán Ferenc Józsefet. A császár túlélte a támadást, a megmenekülésének emlékére öccse, Miksa főherceg egy fogadalmi templom építését kezdeményezte. Ezután bontották el a városfalakat, a bástyákat és alakították ki a mai Ringet. A templom alapkőletételre már 1856-ban sor került, azonban csak 1879-ben készült el teljesen és szentelték fel.

Bár Libényi meg akarta ölni Ferenc Józsefet, a templom elkészültéig oldódott a magyar-osztrák feszültség, így az épületen, s annak üvegablakain több helyütt magyar uralkodók-szentek alakjait jelenítették meg. Láthatjuk Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Erzsébetet és – mariazelli zarándokként – I. Nagy Lajost is.

Lassan a túránk végére érünk, nincs más dolgunk, mint visszajutni a kiindulópontunkhoz, Stephansdomhoz. Vár azonban ránk még egy magyar szeglet, így ne toronyiránt haladjunk, hanem a Schottenringen haladjunk a Duna felé, majd a Neutorgassenál térjünk le jobbra.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/npartimaria2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130102becsseta/nsalvator1.jpgItt már a Duna egyik hajdani ágának a helyén járunk, s ha ezt nem hinnénk el, egyik célpontunk is bizonyosság erre, hiszen hamarosan megpillantjuk a Maria am Gestade, vagyis a parti Mária-templom épületét. A lépcsői alatt folyt építésekor, a 12. században a Duna, így a hajósok, többek közt a magyar utazók temploma is volt. A pompás gótikus templom – a mai formáját 1414-ben nyerte el – mellett elhaladva a Salvatorgasseba jutunk, ahol egy pompás reneszánsz kaput találunk. Ez a Salvator kápolna bejárata, ahol 1671. április 30-án utoljára imádkozott Nádasdy Ferenc gróf. Az összeesküvéssel vádolt főurat ezután néhány lépéssel odébb, a Wipplingerstrasséról nyíló régi városháza egyik termében, a ma is álló Bürgerstubéban lefejezték. Társai, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc életét Bécsújhelyen oltották ki.

Ha kisétálunk a Salvatorgassen, alig több mint kétszáz méternyire vagyunk a Stephansdomtól. Ha nem is láttuk a világváros minden magyar kötődésű szegletét, olyannak ismertük meg Bécset, amilyennek más nemzetek tagjai soha.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Közös királynak közömbös az emléke?

 

Bécs objektumai a Határeset adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2013.01.03


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)