Templom falából került elő az ercsi monostor
„Száznál is több faragott követ mértünk fel és dokumentáltunk a szigetújfalui barokk templom tavalyi felújítása során” – mondta el a műemlékem.hu-nak Farbakyné Deklava Lilla, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal művészettörténésze. „Ennél azonban sokkal több volt az egész biztosan onnan származó kváderkő, amit a rajtuk található vöröses festés bizonyított. Így egészen biztos, hogy a templom a középkori monostor köveiből épült, ahogyan a település 18. századi épületeinek a falában is, főleg a lábazati zónában kövek sokasága származik az elveszett monostorból” – tette hozzá. „Idősebb Entz Géza kutatása nyomán tudtuk, hogy felhasználták a monostor köveit a barokk templom építésekor, de azt, hogy ilyen arányban, azt nem sejtettük.”
Az ercsi bencés monostort legkésőbb a 12. században alapították, pontos idejét nem ismerjük. Első írásos említése 1186-ból való, ekkor temették el templomában (amely akkor talán még nem volt egészen készen) az alapítóként számon tartott Tamás nádort. A monostort ugyan Ercsihez tartozóként ismeri a történettudomány, azonban a Duna túlpartján állt – talán rév lehetett ezen a helyen, amelynek a jövedelme a bencés monostort illette.
A templom és kolostor azonban nem sokáig maradt a bencések birtokában. A 13. század elején rövid időre a ciszterciek bukkantak fel a falai között (ám őket a korabeli oklevelek szerint elűzték), majd a karthauzi rend vette át. A tatárjárás során megsérülhetett a monostor (bár a szigetújfalui templom falában talált kövek között nem találtak olyat, amelyen egyértelműen kimutathatóak lettek volna egy tűzvész nyomai), így a karthauziak 1253-ban elhagyták. Ekkor hosszú időre a ciszterciek vették át, tőlük csak több mint két évszázad múlva, Mátyás uralkodása idején került át az ágostonos remeték birtokába. Ez az utolsó adat róla: valószínűleg a 16. században, a török alatt pusztult el végleg.
„A szakemberek számára is rejtély, miért cserélt ilyen sokszor gazdát” – mondta Farbakyné Deklava Lilla. „Csupán feltételezés, de elképzelhető, hogy a bencések nagyobb monostort építettek, mint amekkorát a hozzá tartozó birtokok, javadalmak alapján fent lehetett volna tartani. Ám ez nem több teóriánál, hiszen nem ismerjük a monostorhoz hajdan tartozó birtokok jövedelmét.”
A monostor templomának egy része még a 18. század első felében is állt – legalábbis Bél Mátyás történet- és földrajztudós egy még álló boltozatról írt, a falakon vörös- és figurális festéssel. Ám a barokk konjunktúra hamar a földdel tette egyenlővé a falait: a szigetújfalui templomot 1770-73-ban építették, elsősorban a monostor elbontott köveiből.
„A Bél Mátyás által említett vörös kifestést megtaláltuk a köveken, sőt, ennél többet is: stukkóknak a nyomait. Ez páratlan ebből a korszakból, hiszen nem maradt fenn stukkó román kori épületnél. Azt azonban egyelőre nem tudjuk, hogy miért használták ezt a fajta díszítésmódot, hiszen szép kőfaragványok is előkerültek. Vagyis nem pénzhiány állhatott a háttérben” – tette hozzá a művészettörténész.
Bél Mátyás leírása egy másik – egyelőre megválaszolhatatlan – kérdést is felvet. A geográfus ugyanis kereszt alaprajzú templomról írt, ami a ciszterciek által is kedvelt kereszthajós templomelrendezésre utal. Lehetséges, hogy a tatárjáráskor szerzett sérülések után, vagy a 14-15. században átépítették a templomot, csakhogy gótikus átépítésre utaló elemek nem kerültek elő a szigetújfalui templom falából.
„A megtalált kőanyag kis túlzással több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol” – mondta Bodó Balázs régész. „Így feltétlenül folytatni kellene a kutatást, mégpedig a helyszínen, az egykori monostor feltárásával. A helyét körülbelül ismerjük, a mostani révtől északra állhatott. Kis szerencsével nem csak alapokat, hanem falakat is találhatnánk, s talán a templomban ráakadnánk Tamás nádor sírkövére is. Rengeteg ismeretet szerezhetnénk a kolostorhoz tartozó többi épületről is, hiszen ezekről egyelőre semmit sem tudunk. Azonban akármennyire hajt a kíváncsiság, a feltárást csak akkor szabad elkezdeni, ha lesznek források a romok megőrzésére is.”
A szigetújfalui templomban kiállították az ercsi apátság néhány kőemlékét (ugyan hivatalosan még nem nyitották meg, de már látogatható). A kutatók azt remélik, hogy az eddigi eredmények nem csupán a szakma, de a laikus érdeklődők és a döntéshozók figyelmét is felkeltik.
A szigetújfalui templom a műemlékem.hu adatbázisában