Megújulásunk támogatója:  

Ami megizzasztotta a rómaiakat is

Wellness az ókorban – Fürdőkultúra Aquincumban címmel nyílik kiállítás az Aquincumi Múzeumban november 17-én. Fényes Gabriella régész, a tárlat rendezőjének ajánlója.
Wellness az ókorban – Fürdőkultúra Aquincumban címmel nyílik kiállítás az Aquincumi Múzeumban november 17-én. Fényes Gabriella régész, a tárlat rendezőjének ajánlója.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151113aquincumwellness/02.jpg[A víz] ugyanis felettébb szükséges mind az élethez, mind az élvezetekhez, mind a mindennapi használatra” - írta Vitruvius 2000 évvel ezelőtt. Ezzel a mondattal összefoglalta mindazt, amit a víz a rómaiaknak jelentett. Ebbe tartozik a „római fürdő”, az épülettípus, amit a rómaiak teremtettek meg és a „fürdőkultúra”, amit a rómaiak adtak a világnak. Bár Aquincumban ebből csak kövek, téglák, habarcs, fém- és kerámiatöredékek maradtak ránk, de ha segítségül hívjuk az ókori szemtanúkat, mindez megtelik az egykori zsibongó lármás élettel. A kiállítás célja, hogy bemutassa a rómaiak fürdési szokásait, azt hogy fürdőik nemcsak a mindennapi tisztálkodást szolgálták, hanem a „jó létnek” az „érezd jól magadnak” a szinterei is voltak, a testi és lelki felüdülésre egyszerre nyújtottak lehetőséget. 

Aquincumból huszonnégy fürdőt ismerünk. Az első fürdőt 1778-ban találták, ez volt egyben a magyar műemlékvédelem kezdete, hiszen a romokat védőtetővel látták el és bemutatták a nagyközönségnek. Ezeket a fürdőket legalábbis részben, a mai Római Strandfürdő területén feltárt források látták el vízzel a Szentendrei úton ma is látható észak-déli vízvezetéken keresztül. A forrásfoglalatok ásatások során előkerültek, az egyiket eredetiben is bemutatjuk a nagyközönségnek, egy teljes kútházat pedig maketten szemléltetünk. A források vizét a kútházakból közös gyűjtőcsatornába folyatták, majd az észak-déli irányú vízvezeték szállította el azt a polgárvárosba, majd tovább a katonai tábor felé.

A kiállítás következő témája a gyógyvizekkel, a gyógyító istenségekkel foglalkozik, hiszen a forrásfoglalatokat körülvevő kútházak mindegyikében gyógyító istenségeknek emelt oltárok álltak és a forrásba bedobált áldozati ajándékok kerültek elő. A rómaiak nem hagytak termálforrást kiaknázatlanul, annak is utánajárunk, hogy Budapest területén hol találunk erre utaló nyomot.

A tisztasági fürdőknek, akár gazdag lakóházakhoz kapcsolódó magánfürdőkről, akár közfürdőkről volt szó komoly épületgépészeti rendszerük volt, amely a Kr. u. 1. század folyamán alakult ki és ettől kezdve a birodalom minden fürdőjében megtalálható volt. Ennek részét képezte a vízellátás, a fűtés, a vízmelegítés és a szennyvízelvezetés teljes rendszere. A hypocaustum rendszert kis installáció szemlélteti a kiállításon.

A római fürdő építészeti keretét hús-vér mindennapi emberek töltötték meg élettel. A zajt, zsivajt, lármát persze csak elképzelni tudjuk, a fürdőkben használt mindennapi tárgyak, pipere felszerelések, csipeszek, borotva, illatszeres tégelyek, mécsesek azonban az ásatások során előkerültek és ezeket a tárlókban be is mutatjuk. Hogy a múlt tapintható is legyen műtárgymásolatok és rekonstrukciók segítségével az érdeklődő a kiállításon kipróbálhat néhány tárgyat, például az úgynevezett strigilist vagy a fürdőpapucsot, de beleszagolhat az illatszeres tégelyekbe is. Az Aquincumban talált leletek, valamint 3D animációs film foglalja össze a tipikus római fürdő nagyon is átgondolt és logikus működését: a hideg vizes fürdőből, langyos helyiségből és forró vizes, magas páratartalmú helyiségből álló hármas rendszert, a padlófűtést és a hozzá kapcsolódó vízmelegítést, valamint a vízellátás és a szennyvízelvezetés rendszerét. 

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151113aquincumwellness/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20151113aquincumwellness/04.jpgMit is adtak nekünk a rómaiak? A fürdőt és a fürdőkultúrát. Van azonban egy lényeges különbség az ókori és a mai fürdő között. A legtöbb római lakóépületben fürdőszoba nem volt. Ez csak a leggazdagabbak lakóházaiban valósult meg. Ezen nincs is mit csodálni, hiszen egy római fürdő infrastruktúrája lényegesen nagyobb helyet foglalt el a mainál, beruházási és üzemeltetési költsége messze meghaladta egy modern fürdőszobáét. A legtöbb ember tehát tisztálkodni járt a fürdőbe. Ezen túlmenően azonban élvezte a fürdő nyújtotta wellnesst. Aki elment a fürdőbe, először kicsit sportolt, majd kedve szerint váltogathatta a forró és hideg vizes fürdőt, többféle szaunában erősíthette testét. Valószínűleg nem hagyta ki a masszást sem, de ha úgy volt szükséges orvosi és kozmetikai kezeléseket is vehetett itt igénybe. Ha megszomjazott, megéhezett, felkereste a fürdők bejárata előtti büféket. Ezen túlmenően a római fürdő a társadalmi életnek is színtere lett, az emberek találkozóhelyeként is szolgált. Sőt, a rómaiak a hév- és gyógyforrások vizét se hagyták figyelmen kívül, ezeknél gyógyfürdőközpontok jöttek létre, a híresebbeket messzi vidékekről is felkeresték, a határ mentén pedig a katonaság rekreációját szolgálták. 

Az ókor híres orvosai, például Celsus és Galénos mind egyetértettek abban, hogy a testgyakorlásnak, masszázsnak, fürdésnek fontos szerepe van a jó egészség megerősítésében és megőrzésében. Tudták ezt a rómaiak, a fürdőkultúra a mindennapok része lett és abban a császártól a rabszolgáig mindenki részt vehetett. Jöjjön hát velünk az aquincumi fürdőkbe és ismerje meg az ókori wellnesst!A kiállítás végén a látogató arra is választ kap, mit örököltünk a rómaiaktól. Kiállításunkkal szeretnénk a mai emberrel megismertetni, a nem is olyan távoli római fürdőkultúrát, és ha nem is a testnek, de a szellemnek egy kis „wellnesst” nyújtani. A tárlat november 17-től egy éven át tekinthető meg.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Vizsgálják az aquincumi múmiákat

Látványásatás Aquincumban

 

A római polgárváros maradványainak együttese a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Szöveg: Fényes Gabriella, fotó: Kovács Olivér
2015.11.13


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)